Indián ​szív (Indián... 2.) 82% 78 csillagozás

Nem volt annyira izgalmas, mint az első rész, és nekem bizony hiányoztak az Éj-mik és velük együtt az indiánok, de elfogadtam, hogy eltelt 15 év, és ahogy Amy, úgy Fürge is felnőtt és megváltozott. Egyikőjük múltja sem volt egy sétagalopp, emellett Amy gyerekkori tragédiája mindkettejük lelkén nyomott hagyott, mégis az írónő nagyszerűen építette fel ezt a kezdetben gyenge lábakon álló, de életre szóló kapcsolatot. Sokakkal ellentétben én nem éreztem Amy visszautasításait dühítőnek, és megértettem, hogy mit miért tett, Fürge kitartását és a lány felé mutatott gyengédségét pedig csak csodálni tudtam. Az egyedüli félelmem Indigo miatt volt, imádkoztam, hogy ne ismétlődjön meg a múlt, bizonyos szempontból viszont most nagyon szomorú vagyok.
Várom a folytatásokat, jöhetnek a „kis” Wolfok!

„Egy nap veled annyit ér, mint nélküled egy egész élet.”

Tudtam már az első résznél, hogy szeretni fogom ezt a sorozatot. Most már határozottan állítom, hogy imádom ezt a sorozatot.
Ismét egy csodaszép történetet olvashattam. Amyt és Fürgét már az első részben a szívembe zártam. Történetük nem olyan eseménydús mint Farkasölő és Lorettáé volt, de épp olyan gyönyörű, megható és érzelemteli. Fürge… Annyira nagyon szerettem ahogy harcolt és küzdött Amyért.

Sokkal jobban tetszett, mint az első rész. Izgalmas volt végig haladni Amy és Fürge régi és mégis most kezdődő minden bajon átjutó csodálatos szerelmén.
Egy epilógust azért szívesen olvastam volna.

Régen olvastam az Indián Holdat és imádtam.
Sokszor eszembe jutott Farkasölő és Loretta története, olyan gyönyörű és szenvedélyes volt.
Nem is tudom miért nem folytattam.

Megérte újból kezembe venni a Komancsok világáról szóló fantasztikus sorozatot.
Emlékeztem Amyre és Fürgére, nem lehetett elfelejeni őket.
Hiába voltak összenőve fiatalon, az élet mégis úgy hozta, hogy ellentétes oldalra állítsa őket, még ha külsőségekről is beszélünk.
Eleinte haragudtam a lányra, hogy nem fogadja kitörő örömmel a fiatalabb komancsot, de aztán ahogy haladtam a könyvvel, megtudtam sok mindent Amy további sorsáról, ami megtörtént vele a borzalmas hispán találkozó után.
Hiába „gyógyult” meg az indián táborban, az élet tett róla, hogy visszataszítsa az ürességbe. Nem is igazán tudom felfogni, hogy maradhatott ép elméjű Amy és maradt állva két ilyen erejű pofon után, amit az élet adott neki.

Olyan jó volt megint olvasni Farkasölőékről és csodálatos gyermekeikről.
Indigó rögtön megfogott engem és remélem róla is hallani fogok még.
Fürge nagyon türelmes volt az ő Amy-jével, gyönyörűeket mondott neki és olyan szépen csalogatta ki a kis csigaházából, hogy el sem tudom mondani mennyire tetszett.
Le a kalappal a lány előtt azért, mert hatalmas bátorságról tett tanúbizonyságot, mikor spoiler.
Imádtam azt a részt. De leginkább Fürge szerelmi vallomásai ütötték szívemet szét.
Elképesztő miket tudott művelni a szavakkal, majd tettekkel megmutatta neki, hogy mit érez iránta.

Csodálatos könyv volt.
Hiába nem volt benne annyi akció és izgalom, mint az első részben, ez is letehetetlen volt, mert képtelenség volt elszakadni Amy és Fürge szerelmétől.
Annyira imádom ezt a sorozatot, alig várom a következő részt!!!

Ez a kötet sokkal jobban tetszett, mint az első kötet. Talán azért is, mert nincs benne annyi szörnyűség, mint az elsőben. Persze itt is akadnak megdöbbentő dolgok, meg szomorú elítélendő tettek, de már kevésbé megrázóak. Amy karaktere már az első kötetben megfogott, s nagyon sajnáltam az akkor 12 éves lány szenvedései miatt. És már akkor felkaptam a fejem arra, ahogy alakultak a dolgok közte és Fürge között. Aranyos páros, bár a felnőtt Amy karaktere egy kissé idegesített. Valahogy túl sokat problémázott. Persze, meg voltak az oka, de mindegy. Az tisztán kitűnt a könyvből, hogy a fehér emberek elítélik az indiánokat, sőt a félvéreket is. És mindent megtesznek azért, hogy őket gyanúba keverjék vagy megbüntessék. Szegény kis Indigónak is meg kellett tapasztalnia a kegyetlenséget.

Ez a történet kicsit könnyedebb hangvételű volt az első résznél, az Indián holdnál, de persze Farkasölő és Loretta kapcsolata, és főleg körülményei mások voltak, mint amiben ebben a részben az immáron felcseperedett Fürge és Amy találta magát. Természetesen nekik is megvolt a maguk drámája, aminek az okait már az első részben megismerhettük, és várható volt, hogy a múlt traumái miatt sok nehézségbe ütközik majd a kapcsolatuk. Amy nagy meglepetés volt, igazán megváltozott gyermekkori önmagához képest, persze abszolút érthető okokból. Sokáig tartott, míg Fürge lerombolta a maga köré épített falat, de a kitartásával, szeretetével és kedvességével lassan magához édesgette a zárkózott, bizalmatlan és megtört lányt. Nem volt olyan mélysége a történetüknek, mint az első részben, de érzelmes, romantikus és izgalmas volt, ahogy újra egymásra találtak. Nagyon tetszett, hogy Farkasok Földjén játszódott a cselekmény, a városban, amit Farkasölő és Loretta alapított, és ezzel viszontláthattam az ő párosukat is, akik fontos és támogató mellékszereplői voltak Fürge és Amy kapcsolatának. A gyerekeiket is jó volt megismerni, akik szintén figyelemfelkeltő karakterek, főként Indigo, akinek szintén kijutott ebben a részben. Mondanám, hogy gyengébb volt ez a rész az előzőhöz képest, de nem így van, inkább csak más, mint mondtam, kicsit könnyedebb, kevésbé összetett és fordulatos, de legalább annyira magával ragadó és romantikus. Egy gyermekkori szerelem beteljesüléséről olvashattam egy kialakulóban lévő új világban, hangulatában igazi vadnyugati romantika volt, ami levett a lábamról, és várakozással tekintek a folytatásokra Farkasok Földjén! :)

Nem erre számítottam az első rész után, de attol függetlenül tetszett.
Ez nem volt annyira kalandos, ez inkább az érzelmekre épült. Már az elején sziven ütött és nem is beszélve, ami még a későbbiekben kiderült.
Az elején kicsit haragudtam Amyre, ahogy Fürgével viselkedett, de lap lap után egyre jobban megértettem őt. Fürgét már az első részben megkedveltem. És itt mégjobban megszerettem. Nagyon tetszett, hogy nem félt kimutatni az érzéseit és neki se ment minden elsőre, emberi volt, aki hibázik, de közben megőrizte a macsóságát :)):)) spoiler
Örültem, hogy Loretta és Farkasölő is szerepelt ebben a történetben. Jó volt olvasni roluk is. Különösen a szeder tortás étkezés tetszett nagyon:)):))
Egy dolog miatt viszont csalódott vagyok. Az első részben imádtam az indián kultúráról olvasni. Itt nagyon kevés volt belőle. Jó, persze sok év / túl sok :off:))
Most bajban vagyok, hogy mennyi csillagot adjak neki. Így kap egy négyet, de fenn tartom a jogot a későbbi változtatásra, mikor végig olvasom a sorozatot :)):))

Egyébként megint nagyon tetszik a könyv borítója :)):))

Sajnos a félelmem beigazolódott, az első részt nem tudta túlszárnyalni, sőt meg sem közelítette azt.
Az elején nagyon sokat nevettem, azt gondoltam, hogy Fürge nagyon jó kis férfi karakter lesz. Félig komancs-mexikói, akit gyilkos hispánok közé sodor az élet, majd ő maga is azzá válik. Jókat nevettem az elején Fürge beszólásain, de aztán a kezdeti lelkesedésem elfogyott Fürge poénjaival együtt. Nagyon sokszor untam magam olvasás közben, és ezen sajnos már Leo Rojas sem tudott segíteni. Teljesen más volt a hangulata, mint az első résznek. Ez inkább olyan westernes történet volt, semmint indiános. Hiányoltam az indiánokat, a komancs szokásokat.
Amy-t nagyon szerettem az Indián hold-ban, egy igazi bátor, harcos kislány volt, amiből most semmit nem kaptam. Persze, valahol érthető, hogy miért tört meg ennyire, de engem inkább már idegesített. Fürge pedig úgyszólván semmilyen hatással nem volt rám a későbbiek során. Sokkal izgatottabb lettem már akkor is, hacsak Farkasölő nevét megláttam, szívesebben olvastam volna inkább róla/róluk többet. Bár az is igaz, hogy jobban szerettem a vad, lovon vágtázó komancs Farkasölőt, mint a most kapott háziasított változatát.
Még bízom a többi részben, de nekem ez a rész most csalódás volt.

Mikor a kezembe vettem a könyvet derült ki számomra, hogy ez egy sorozat második kötete. Fürge, miután azt hiszi, hogy szerelme meghalt, az élet sodrásában banditának áll. De miután megment a régi szerelmére hasonlító lányt és megöl egy csomó banditát, megkeresi legjobb barátját Farkasölöt, hogy új életet kezdjen. Ott megpillantja elhunytnak hit szerelmét, Amyt, de Fürgének rá kell jönnie, hogy Amy fél tőle. Nagyon szép a történet, ahogy Fürge türelemmel ráveszi Amyt, hogy újra tudjon bízni benne.
Ezek után szeretném elolvasni az első részt és a folytatást.
Ebben a könyvben nagyon tetszett, hogy bár az amerikaiak legyőzték az indiánokat mégis Farkasölő beilleszkedve egy új kultúrába, megtartotta az indián nép hagyományait. Nagyon tetszett, hogy nem beleavatkozva a másik ember életébe is bölcs elgondolkodtató tanácsokat ad.

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 5
Stílus (írói): 5
Ötlet (eredetiség): 4
Tartalom (mondanivaló): 4,5
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 3,5
Érzelmek (ábrázolása): 5
Izgalom: 5

Nekem bizony tetszett a sorozat második része is. Ugyan elkanyarodtunk az eredeti főszereplőktől, de azért nem tűntek el teljesen, ők is fontos szerepet kaptak a történet folytatásában. Ebben a kötetben az írónő újra érzékenyebb témákat is megpendít: szó esik erőszakról, gyilkosságról, rasszizmusról, feminizmusról egyaránt. Mindezt azonban nem szájbarágósan teszi, így aztán a történet könnyen emészthető marad. Izgatottan várom a harmadik kötetet!