Én, ​a férjem és ő 29 csillagozás

Catherine Alliott: Én, a férjem és ő

Imogen Cameron, festőnő és háziasszony boldogan él Londonban sármos, nagyvilági férjével, Alexszel és fiukkal, Rufusszal. A dolgok megváltoznak, amikor a családi költségvetés megcsappan, és vidékre kell költözniük egy hatalmas birtok üresen álló házába, Alex csinos, gazdag és igencsak kacér exbarátnője birtokára.
A családi gazdaság ügyei, az idegesítően jóképű iskolaigazgató, a rátarti állatorvos és a régi barátnő lassan felőrlik Imo erejét. Kétségek gyötrik, és nem tud szabadulni a gondolattól, hogy házasságát veszély fenyegeti. Nem is alaptalanul…

Eredeti mű: Catherine Alliott: A Crowded Marriage

>!
Athenaeum, Budapest, 2009
414 oldal · ISBN: 9789632930275 · Fordította: Sóvágó Katalin

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ppeva P
Catherine Alliott: Én, a férjem és ő

Nem, tényleg nem kell mindig kaviár magasirodalom, néha kell egy kis szórakoztatás is.
Ezt a könyvet nem a szépséges borítója miatt választottam vagy a címe miatt (már a könyvtárban is dugdostam a többi könyv alá, és tudtam, hogy ezt aztán nem fogom nyilvánosan olvasni), hanem @Miestas kihívásában rejlő kihívás miatt. Örülök, hogy egy-egy ilyen kihívásra olyan könyveket is elolvasok, amiket egyébként magamtól nem választanék.
Ilyen csajos könyveket angolul szoktam (ha szoktam) olvasni. Akkor úgy érzem, hogy valami kihívás mégis volt az elolvasásukban, és azzal áltatom vigasztalom magam, hogy legalább nem volt elvesztegetett idő. Igen, ezt is inkább angolul kellett volna olvasnom, szeretem, mikor a butalibás (vagy pl. rémisztő) könyvek közé és közém jótékonyan odaáll az idegen nyelv. :)
A könyv angol címe (A Crowded Marriage) jobban kifejezi a tartalmat, mint a magyar, és a három cseresznyéről is kiderül, hogy nem is három… De a rózsaszín borító jelezte, mire számítsak – volt benne, rajta, körülötte cukormáz elég.
A szereplők kellően buták voltak, a helyzetek gyakran közhelyesek, a főhősnő meg ráadásul egy kívülről irányított libus. A legidegesítőbbek a történetbe váratlanul beillesztett burleszk-jelenetek voltak, amik nemhogy mosoly csaltak volna az arcomra, de kínosan feszengtem tőlük. Jaj, ne már, ennyire hülye nem lehet valaki (vagy ennyire hülyének ne nézzen már egy író).
De mégis, cukormáz és kiszámíthatóság (jó, azért szerencsére nem teljesen!) és közhelyek ellenére egész jól szórakoztam, még a kis közhelyes „társadalmi” fricskák is (hol a londoni proccoknak, hol a gazdagoknak, szegényeknek, falusi prosztóknak, arisztokratáknak, művészeknek, férfiaknak és nőknek) eléggé szórakoztatóak voltak. (És voltak bárányok is a történetben.) Szeretek Angliáról, pláne vidéki Angliáról olvasni, akkor is, ha néha le kell törölgetnem a különféle mázakat a leírtakról.
A könyvből annyi a tanulság, hogy ne hazudjunk önmagunknak, ne bújjunk el a problémák elöl, és ügyeljünk arra, hogy a boldog gyanútlanság és az ádáz féltékenység egyaránt ne nyomja el az egészséges érzelmi önvédelmi reflexeket. Ja, és kiderül, hogy minden férfi (és nő) egyforma, mert mindegyik csak azt akarja.
Aztán mikor végül a szerelmesek belesétálnak a rózsaszín fénybe, és végre becsukhattam a könyvet, gyorsan a polchoz nyúltam valami olvasnivalóért. Mint mikor túletted magad édes, rózsaszín cukormázas, vajkrémes tortával, és kell gyorsan valami sós és ízes, mondjuk egy szelet paprikás-fokhagymás kolbász, hogy elnyomd az utóízt.

>!
zeany
Catherine Alliott: Én, a férjem és ő

Imogen felelőtlen és sokszor ostoba volt, Alex pedig az első pillanattól taszított. Maga a történet nem rossz, sokszor humoros, de ahol nem szeretem a főszereplőt, az nem az igazi. Különben is, hogy lehet egy gyereknek ilyen nevet adni, hogy Rufus?!

1 hozzászólás
>!
Ferkó
Catherine Alliott: Én, a férjem és ő

A könyv egy bizonyos szempontból ugyanarról szól, mint [http://moly.hu/konyvek/tore-renberg-charlotte-isabel-hansen]: hogyan sokkoljuk szerelmi kalandjainkkal a saját gyerekünket. A mai mozaik-családokban ez kikerülhetetlen téma. Annak ellenére tehát, hogy ez egy lerágott csont, ez a könyv sokkal szellemesebb, szórakoztatóbb, olvasmányosabb, optimistább, mint a norvég íróé.
Itt láthatjátok, hogy a gyerek és az anya megtalálja a helyét English-Bivalybasznád iskolai és a falusi közösségében; ott kétséges, hogy mi lesz szegény gyerekkel, ha apuci ráun a nyolc év után magát rátukmáló anyucira.

>!
Mesi87
Catherine Alliott: Én, a férjem és ő

Jó volt!Pont erre vágytam:egy kis limonádé Paulo Coelho után…
Néha idegesített Imogen,de tökéletesen megértettem:jobb néha nem tudni a dolgokról..:(Legalább is könnyebb..
Összegezve:tetszett,csak a végén a naplementébe sétálós rész ne lett volna..:)A z kicsit lecsökkentette a könyv értékét a szememben.

>!
Salsita
Catherine Alliott: Én, a férjem és ő

Néha határozottan bosszantott, Imogen mennyire nem gondolkodik. Egy kilencéves gyerek anyjától több realitásérzéket várnék el, mint mondjuk, Bridget Jonestól. Azért az alapsztori és a stílus tetszett:)

>!
Adrienn57
Catherine Alliott: Én, a férjem és ő

Könnyű, nyári olvasásra vágytam. Megkaptam, bár az eleje kicsit döcögős volt számomra, de a felétől már élveztem, és a végén a csattanót nem is sejtettem.

>!
monalisa
Catherine Alliott: Én, a férjem és ő

Vicces volt és nagyon kellemes, könnyed kis olvasmány. A „férfi nyúl” beszóláson azóta is röhögök… :D

>!
Kathreen
Catherine Alliott: Én, a férjem és ő

Nagyon jó humorú könyv. Jókat vihogtam egyes részeken. DE sokszor úgy, de úgy fejbe tudtam volna vágni Imogent, néha nagyon idegesítettek bizonyos cselekedetei.

>!
bszgabi
Catherine Alliott: Én, a férjem és ő

ahhoz kepest h limonade konyv, eleg sok idezetet kijegyzeteltem belole. voltak magvas gondolatok. tetszett


Népszerű idézetek

>!
Szédültnapraforgó

Felfedeztem a világnak azt a hallatlan szokását, hogy megy tovább, érdektelenül az emberi sorsok iránt, úgyhogy én is vele mentem.

378. oldal

>!
Szédültnapraforgó

Ahogy anyám mondogatja, ha pénzért házasodsz megfizetsz érte.

382. oldal

>!
Szédültnapraforgó

Mihelyt ledőlnek a korlátok – vagy ledöntik őket a körülmények –, annak látjuk az embereket, akik valójában. Szoronganak, gyarlók, de ha vesszük a fáradtságot alaposabban megnézni őket, látjuk, hogy van humoruk.

385. oldal

>!
ppeva P

– Viszont van egy mondás, amely szerint három emberöltő kell ahhoz, hogy egy faluban befogadják az embert.
– Az mennyi, a három emberöltő?
– Kábé százötven év.

119. oldal

>!
ppeva P

Ha egy házasságból kivonul a szerelem, nem érezni azonnal a hiányát. Végül is még mindig megvan a kapcsolat foglalata: a ház, a jelzálog, a gyerek, a dívány, amit tisztíttatni kell, a tény, hogy még mindig tartozunk Hamiltonéknak.

299. oldal

>!
Szédültnapraforgó

Habár, gondoltam kegyetlenül, könnyű jól kinézni, ha az embernek egy szalmaszálat sem kell keresztbe tennie. Nem hinném, hogy évek óta egyszer is neki kellett volna bevetnie az ágyát vagy akár elhúznia egy függönyt.

61. oldal

>!
Szédültnapraforgó

Mindketten tudtuk, milyen sokat jelent, ha van az embernek egy igaz barátja a szomszédban; akihez átugorhat, hogy megsúgjon neki egy titkot, elnevetgéljen vele egy kávé, egy kis csokoládé mellett, jóízűen köszörülje a nyelvét bizonyos anyákon az iskolában."

72. oldal

>!
ppeva P

Kocsinkhoz utánfutót kapcsoltunk, az vitte a holmi javát, ám a Volvo így is rendesen megsüllyedt életünk mindennapi tartozékai alatt. Londoni életünk tartozékai alatt – gondoltam szomorúan, míg végighordoztam tekintetemet a kapucsínófőzőn, a hátsó ülésen feltornyozott Cath Kidston ágyneműn. Rufus most kecmeregett be a gondosan elcsomagolt John Pawson porcelán és a fényezett Villeroy & Boch-lábasok dobozai mellé. Lehet, hogy szegények vagyunk, de stílusosan vagyunk szegények. Vidéken nyilván kizárólag Tefal és Tupperware lesz majd, gondoltam siránkozva.

85. oldal

>!
ppeva P

Föl-le futkostam a konyhában, elővettem a teafüvet és egy tálca kekszet. Úgy képzeltem, hogy az állatorvosok hasonlítanak a lelkészekre, tehát meg kell adni a módját. James Herriot is mindig teát iszogatott falusi konyhájában – ez nyilván szakmai ártalom.

167. oldal

>!
zeany

…nem akartam arra hazaérni az iskolából, hogy a tanyát beterítik a szétrobbant tehenek darabjai.

171. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Joanna Trollope: Szeretőből feleség
Jill Mansell: Az első az utolsó?
Taylor Jenkins Reid: Evelyn hét férje
Nicholas Sparks: Kéz a kézben
Livia Norton: A Tét
Daniela Sacerdoti: Ments meg
Estelle Maskame: Mondtam már, hogy szeretlek?
Luanne Rice: Téli szerelem
Nina Stibbe: Férfi a háznál
Domenico Starnone: Hurok