A borító legalább annyira „passzol” a történethez, mint amilyen „jól” sikerült a fülszöveg. Szóval mindkettő borzasztóan rossz.
Ez a könyv sokkal, de sokkal többről szól, mint amire fülszöveg alapján az ember számítana! Azt gondoltam, kapok egy tipikus, könnyed kis new adult sztorit, ráadásul egy fogadással együtt. Hát.. a fogadás szinte alig releváns, a könnyed szót pedig igen hamar elfelejthetjük olvasás közben.
A kezdés valóban tipikusnak mondható: egy lány, aki menekül a titkokkal és tragédiákkal teli múltja elől, egy vicces, megbízható barátnő, egy srác, akiről szintén kiderül, hogy van mit mesélnie az életről. Mindhármukat könnyű volt megszeretni. Mikor Claire titkát kezdték egyre inkább bolygatni, és folyamatosan szórta el az írónő a „nyomokat”, én nagy naivan azt gondoltam, hogy már rég tudom mi az. Aham, koppantam egy jó nagyot. Mert ugyan nem jártam túl messze az igazságtól, de az út, amit az írónő végül Claire-nek választott, sokkal bonyolultabbá teszi az egész történetet. És egyedibbé. Igazság szerint fogalmam sincs, én hogyan döntenék egy ilyen helyzetben.. vagy abban a helyzetben, ami ehhez a választáshoz vezetett.. vagy a pasikkal kapcsolatban.. vagy én képes lennék-e megbocsátani azoknak, akiknek kell. És sajnos a könyv sem Claire válaszaival/választásaival ér véget, hanem jóval előbb.
Van szerelmi háromszög, de nem úgy, ahogy azt megszokhattuk. A lány döntött, csak az ex nem tudja ezt elfogadni. Hozzátenném, én nem tudnék választani Adam és Chris között, annak ellenére sem, hogy ez a rész alapvetően Claire és Adam szerelméről szól, ergo Chris alig szerepelt benne. Ezenkívül kaptam még dühproblémákat, drogokat, öngyilkosságot, erőszakot stb. Bár hál' istennek, a legtöbbet csak visszaemlékezésből.
Aki szereti a new adult történeteket, szerintem ne hagyja ki, sok tekintetben eltér az átlagtól, komoly kérdéseket feszeget, és közben igyekszik hiteles is maradni.