Vaslánc (Az utolsó órák 2.) (Árnyvadász univerzum) 95% 221 csillagozás

„Láncként gondolt rá – vasláncként, ami hozzá kötötte a fiút. A Herondale-eket arra teremtették, hogy szeressenek – mondta régen az anyja. Mindenüket odaadják, semmit sem sajnálnak.”
Nem jutok szóhoz. Annyira élveztem, annyira drukkoltam, minden sorát imádtam. Természetesen beszámolok a regényről és a teóriáimról később egy blogbejegyzésben. Persze az is izgat és dolgozik rajta az agyam, vajon hol hibádzik A hercegnő családfa, ami kiderül majd a harmadik részben.
Mindenesetre ez a rengeteg szereplő, a szerteágazó cselekmény lehengerelt, semmi sem kiszámítható, faltam a lapokat, de sajnáltam is, hogy így hamarabb véget ér. Hosszú várakozás lesz, és nagyon bízom Cassie-ben, hogy hozza amit elvárok tőle, nem kevesebbet, mint egy újabb csodát.
Bővebben: link

Cassie megint megcsinálta!
Egyszerűen nem tudom nem szeretni az Árnyvadász univerzumot, szóval lehet, hogy egy ici-picit elfogult is vagyok ezzel a könyvvel (is).
Nagyjából 1000 szálon futott a történet, de ezt nem bántam, mert így a több, mint 600 oldalban nem volt üresjárat. Mindig történt valami, MINDIG!!
Folyamatosan figyelni kellett a legapróbb részletre is, mert, ha nem, borult minden. :D

Nagyon tetszett az egész történet, de a szerelmi három és fél háromszög kezdett már sok lenni….

Hol van a következő rész?!?!

Jajjj Cassie! Már megint annyira fantasztikusat alkottál! De hogy lehet így befejezni egy könyvet? Hol a következő része? Imádooom!♥

A kedvenc sorozatom az Árnyvadászok és minden egyes részt nagy izgalommal várok. Egyszerűen Cassandra Clare nem tud csalódást okozni.♥ Lehet már rég ki kellett volna nőnöm a könyveiből, de képtelenség. Szeretem a humorát, a karaktereit, a történeteit és mindent, amit alkot. Sőt most már úgy veszem észre ő is bátrabban tesz a könyveibe pikánsabb részeket is, amit egyáltalán nem bánok.
Ez a történet is egy érzelmi hullámvasút volt. A karakterek egytől egyig érdekesebbek és sokkal több mondandóval rendelkeznek, mint bármelyik másik. Tele vannak titkokkal, fájdalmakkal és traumákkal, ezért is annyira szerethetőek. A történet maga is eseménydús, csupa izgalom és rettegés. Sokkal sötétebb történetet kapunk ebben a trilógiában, mint eddig. De nem baj, én töretlenül imádom az egészet. Alig várom, hogy a következő részt is olvashassam. Csak győzzem kivárni!♥

Imádtam…egyszerűen imádtam! Minden…egyes lapját!
Cassandra Clare teljesen levett a lábamról. Mindig tud meglepetést okozni. Ennyi Árnyvadász kötet után sok olvasó azt gondolná, hogy már nem biztos, hogy az írónő tud valami újat hozni. És…mégis!
A könyv hangulata annyira nagy hatással van az olvasóra, hogy olvasás közben szinte megidéződik körülötte a korabeli London.
James és Cordelia párosát egyszerűen imádom. Cordelia karaktere nagyon a szívemhez nőtt.
A történet is hihetetlenül izgalmas, fordulatos és baljós. Teljesen magával rántott és fogvatartott a könyv. Nagyon sok utalás volt a Gonosz fortélyokra is. Szépen kerítette a történetet. Még többet adott hozzá.
Már alig várom a harmadik részt.

Az előző részhez képest kicsit lassabb a tempó. Cordéliáék esküvője nagyon bő lérevolt eresztve, szívesen kihagytam volna pár tíz oldalt belőle. Utána is lassú folyású volt a cselekmény, Cordelia és James élik az új házas életüket, ami tulajdonképpen baráti látogatásokból és partikból áll. Közben hullanak az árnyvadászok, Matthew továbbra is folyton részeg és senki sem tudja megközelíteni, kivéve persze Cordéliát. Pont itt jön az, ami nekem abszolúte nem hiányzott, de hát Clare imádja a szerelmi sokszögeket, úgyhogy ezt is le kellett nyelni. Hiába láthattam bele Grace múltjába, nem tudtam megsajnálni, mivel saját döntéseket hozott. James pedig egy nagy marha, de hát enélkül nem lenne folytatás. Nem tetszett, hogy mindenki össze-vissza hazudik, aztán várja a csodát. A könyv felétől lett akciódúsabb a cselekmény, és végre már nem a létező, nem létező szerelmeken volt a hangsúly. Persze függő véggel zárult, ami csak tovább nyújtja a szerencsétlen főszereplők szenvedéseit. Kár érte, de azért elolvasom a befejező részt.

Mindig alig várom, hogy kezembe kerüljön CC legújabb regénye, mert tudom, hogy páratlan és maradandó élményt fog nyújtani. Most sem lett másképp.
Kicsit nehéz eldönteni, hogy melyik sorozatát is szeretem hát a legjobban, de ez a történelmi vonal nagyon jól áll neki, éppen ezért a Pokoli szerkezetek és az Utolsó órák különös helyet foglalnak el a szívemben.
Habár már majdnem egy éve olvastam az előző részt, semmi szükségét nem éreztem az újrázásának, mert jól emlékszem rá és ha voltak is halványabb részek, hamar visszatértek az emlékek. Jó volt az is, hogy sokkal tisztábban láttam át a családi és szerelemi szálakat is.
Eleinte azért megijedtem, mert az első fejezetekben nem történtek olyan nagyon izgalmas dolgok, de ez végül igazából az építkezés része volt. CC mindig jól értett ahhoz, hogyan építsen fel egy komplett cselekményt, ami minden oldalról beleillik az általa kreált világba. Mindig elcsodálkozom azon, mennyire profi univerzumépítő.
A szereplők ebben a részben tovább fejlődtek és árnyalódtak, emiatt nagyon izgalmas volt a történet. Szinte utálom amúgy, hogy CC könyveiben még a főgonoszt sem lehet utálni rendesen, olyan árnyaltan alkotja meg őket. :D
Több pontja is volt a történetnek, amikor egészen szinte izgultam. Mindig olyan meglepő fordulatokat talál ki az írónő, amire nem is gondolnék. Itt is voltak teóriáim, hasonlóak mint a szereplőknek, de végül persze nem jött be.
A vége valóban egészen idegőrlő és napokkal a könyv befejezése után is még mindig ott találom a gondolataimat. Nagyon elvarázsolt. A hangulat, a szereplők, a cselekmény. Minden. Hihetetlen, hogy ennyi árnyvadász könyvvel a hátam mögött még mindig ki tudja ezeket váltani belőlem. Örülök, hogy angolul már meg is jelent a befejező rész, mert így hamarosan lehet majd számítani magyarul is rá. Örülnék neki nagyon, ha mielőbb érkezne!

off

Hát ez meg mi.a fene volt?!?! Micsoda függővég?? Ez kegyetlenség volt, még akkor is, ha ott van a harmadik rész a polcomon bekészítve, olvasásra várva. Ez akkor is csúnya befejezés volt! :D spoiler

Meglepő módon számomra nem a spoiler Rég borultam ki ennyire egy könyvnek a befejezésén, pedig azért elég sok olvasmányon túlvagyok már. :D Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a lezárása a sztorinak és nemcsak a szerelmi szál miatt. Bár ott van még spoiler
Eleinte kicsit megzavart, hogy mennyi szereplő van és emiatt pedig nagyon sok szálon fut a történet: elég gyakran változik, hogy kinek a szemszögéből olvasunk épp. Ehhez az előző könyvsorozatokban már nagyjából hozzászoktam azért, mivel szerintem valahol Cassie egyik jellegzetessége ez és szerintem szereti is ilyen gyakran váltogatni a szemszögeket. Bár itt most mintha még több karakter szemszögéből olvasnánk, mint az előző sorozatokban.
Viszont így a második rész végére már teljesen természetessé vált számomra, szinte egyformán izgulok mindenki sorsa miatt. Szerintem dinamikussá is teszi a történetet és néha kifejezetten jót is tesz, hogy olvassuk valakinek a szemszögéből az eseményeket, aztán van egy váltás, és közben ugyan olvasod az ugyancsak izgalmas részt a másik karakter szemszögéből, de közben meg izgulsz még az előző szálon.
A sztori nagyon eseménydús volt most is, talán az előző kötetnél is jobban: kíváncsi vagyok, ezt még a lezárásban hova tudja majd fokozni Cassie, mert biztosan fogja tudni. Akitől még kicsit viszont tartok, az a spoiler: amolyan tipikus zsák a foltját eset, de ennek ellenére nem tetszik, hogy ők ketten így „egymásra találtak”, nagyon veszélyes párosításnak tartom őket. spoiler

Kíváncsian vártam az első kötet történese után a folytatást. Hogy Tatiana, mekkora dög, még onnét is hogyab keveri a szálajat, ahol ebben a részben van. Grace-t már sajnáltam minden rosszért, amin keresztül kellett menni.
Lucie és a kis képessége nagyon tetszett. James továbbra is Will kettő.
Cordelia hát róla inkább nem nyilatkozom, mert az előző könyvhöz a karaktere klasszisokkál visszafejlődött.
De Anna Lightwood jött és megmentette a könyvet, úgy ahogy illik. Megjelent, és minden mást elfelejtettem. Teljesen ellopta a showt a többiek elől. Mondjuk én ezt nem bánom. :)
Ja és a könyv vége számomra nem történt meg. Mert az egy akkora baromság, ahogy van.

Cassie egy csoda, nagyon örülök, hogy van nekünk és ilyen csodás történeteket alkot. Egyedi a világa, legalábbis én még nem olvastam hasonlót.
A könyvnek imádtam minden sorát, minden oldalát. A folytatás pedig még messze van. Imádja a függővéget, amit mi rajongók nem annyira. :D Rengeteg titok, misztikus történés, sok humor, szeretet, testvériség van a történet soraiba rejtve. A karakterek nem változtak az első részhez képest, még mindig nagyon szerethetőek. Kedvencem lett a Cordelia – James páros.

Az univerzum ezen trilógiájába nagy örömmel tértem vissza. Nagyon izgalmasan indult Lucie, Cordelia, James és Matt kalandja és nem kellett a folytatásban sem csalódnom. Minden szereplőnek megvan a saját maga drámája, szinte tragédiája és külön-külön is hordoznak egy könyvnyi alapanyagot, de így egybe gyúrva még érdekesesbb. Lucie mindenki háta mögött tevékenykedik és küzd a saját céljáért, a szívét megdobogtatta egy srác, akiért úgy érzi, megéri küzdeni. Cordelia igazán tragikus hősnőnek tűnik, saját boldogságát félretéve szenved egy álkapcsolatban, ami számára is sok meglepetést tartogat. Szegény mindig reménykedik, a társa megtévesztő jeleket ad, és mégis többször újra kell csalódnia. a különböző fordulatok után úgy tűnik az időzítés sosem akar tökéletes lenni, de mi olvasók szurkolunk, hogy végre mindketten meglássák az igazságot. És végül ott van Matt, aki bár a háttérbe húzódik, mégis szerintem sokak kedvencévé válik. Ő rejtegeti a legnagyobb titkot, ami a könyv végén nagy csattanót biztosít, de önfeláldozása igazán becsülendő. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az utolsó részben hogy bogozódnak ki a szálak. Most őket emeltem ki igazán, mert mégiscsak ők jobban a főszereplők, de sok-sok érdekes mellékszál is színesebbé teszi ezt a trilógiát. És olyan jó látni, hogy bár a szerelem szokott a romantikus könyvek középpontjában lenni, itt az is látszik, hogy a szerelem mellett a szeretet is mennyire motiváló tud lenni. Ebben a történetben nem csak a szerelem ereje mutatkozik meg, hanem a testvérek, családtagok, sőt két parabatai közötti szereteté is. Csodaszép olvasni ezekről.