The ​Bane Chronicles (The Bane Chronicles 1-11.) (The Shadowhunter Universe) 90% 61 csillagozás

Humoros történetek belecsempészett komolysággal a csodálatos és elképesztő Magnus Bane hosszú életéből! Kell ennél több a hatkötetes Clary-Jace nyavalygás után? Mármint szerettem a sorozatot, de szégyenletesen keveset szerepel benne kedvenc boszorkánymesterem, aki évszázadokon és kontinenseken át mindenféle elképesztő kalandba keveredik. Tetszett minden novella, de egyértelműen azok voltak a favoritok, amelyekben Alec is benne volt. Vagy Raphael. spoiler Az egyetlen, amit sajnálok, hogy a végére felborult a kronológiai sorrend. De a hangüzenetes adalék novella elfeledtette velem csalódottságom. :)

P.S. Jól rámutatott akarva vagy akaratlanul a halhatatlanság hátrányaira.
P.P.S. Naná, hogy a leghidegrázósabb karakter Magyarországból került ki!

A Végzet Ereklyéi első három kötete ( az eredeti trilógia!) tinédzserkorom legmeghatározóbb olvasmányai közé tartozott: biztosan más szemmel olvasnék és nagyon más stílusban írnék, ha annak idején nem pont a Csontvárost és az Üvegvárost olvasom újra úgy évente kétszer (a Hamuvárosnak viszont a középső kötetek sorsa jutott, azt nem szerettem annyira, mindig kihagytam). Az ilyen korai kedvencek biztosan kitörölhetetlen nyomot hagynak, viszont a nagy univerzumoknak és végtelen sorozatoknak soha nem voltam barátja, úgyhogy Clare további műveivel annak rendje és módja szerint lemaradtam, akármennyire is rajongtam a kezdésért. Viszont a kíváncsiság meg @interstellarcloud imponáló Clare-gyűjteménye előbb-utóbb csak visszahúzott, és mi mással kezdhettem volna az (újra)ismerkedést, mint ezzel a kötettel?
Bár Magnus abszolút mellékszereplő volt az általam olvasott regényekben, nagy hatással volt rám, mint életem első biconja… bár ezt a szót természetesen nem ismertem, sőt, igazából még azt sem tudtam igazán, mi az a biszexualitás, az író találta-e ki ezt is, mint a macskaszemű boszorkánymestereket. (Sajátos információs vákuumban nőttem fel, lehet nevetni.)
Szóval azt hiszem, nem tudok objektív lenni, hiszen ezekkel a novellákkal egy nagyon meghatározó irodalmi élményemre nosztalgiázhattam ezerrel – és talán ez is lehetett az írók elsődleges célja, hiszen a világot és a történetet csak mérsékelten mélyítik, valószínűleg senki nem veszett volna el a későbbi regényekben, ha kihagyja ezeket a rövid kiegészítőket, viszont a szeretett karakterhez rengeteget adnak. Én annak is nagyon örültem, hogy az árnyvadászok és alvilágiak közti konfliktust végre utóbbiak szemén keresztül láthatjuk, így sokkal élesebben kijön a fájóan aktuális párhuzam a nagyon is valós intézményes rasszizmussal és rendőri brutalitással. Azért nem kell félni, vannak aranyos, könnyed, inkább fanservice felé hajló novellák is, az én ízlésemet kifejezetten eltalálta a kötet a sötét-rózsaszín arányokkal, egyik színvilágból sem lett túl sok.
Amíg ilyen részletes, az univerzum gazdagságát kiaknázó, szívből jövő történetek születnek, addig szerintem ezek a kiegészítő novellafüzérek jóval többek szerzői fanfictionnél (az amúgy is olyan fából vaskarika elképzelés, nem?), én biztosan adok majd egy esélyt a másik két gyűjteménynek is.
Novellánkénti értékelések: link

Mint általában a novellagyűjtemények, volt amelyik jobban tetszett, volt amelyik kevésbé. A short story-kon belül is voltak részletek, amik jobban vagy kevésbé tetszettek. Egyszer-kétszer úgy éreztem, csak azért ír valamiről annyit, hogy kitöltse a teret, vagyis meglegyen az oldalszám.
Ami leginkább tetszik, hogy sok előzményt és „mellékszereplőt” ismerhettünk meg közelebbről a Végzet Ereklyéi sorozatból. És amire 2. olvasás után rájöttem, hogy elsőre off közvetlenül a Mennyei tűz városa után olvastam, a Pokoli szerkezetek előtt, így sikerült tulajdonképpen egy csomó mindent elspoilereznem, amit éppen ezért akkor nem is igazán értettem, így második olvasásra sok történetet sokkal jobban tudtam értékelni és érteni.
A novellák elején lévő kis „képregények” naqyon feldobják és aranyosak, a „bónusz” hangposta-hívások pedig nagyon viccesek.

Végre volt időm befejezni! Érdekes olvasmány volt, annyi szent. Holnap tervezek írni róla egy bővebb blogos értékelést.

No csak eljutottam a megírásáig végül
http://ilovereading.blogger.hu/2016/03/05/cassandra-cla…

Mindegyik novella ugyanúgy lenyűgözött, mint anno, amikor darabonként megvettem őket magyarul. Nem kérdés, hogy most is a kedvenc a Mi történt Peruban?, a Mit vegyünk egy Árnyvadásznak, akinek mindene meg van? és az Igaz szerelem (és egy első randi) voltak.
Külön köszönet Magnus hangpostájáért, mert ugyan tudom, hogy melyik könyv melyik részéhez köthetőek (igen, az Elveszett lelkek városát akkor a falhoz akartam vágni), mégis jó volt részletesen elolvasni, ahogy a családja és a barátai kiálltak Alec mellett.
Itt is lenyűgöztek a különböző novellákból kiragadott jelenetek illusztrációi, de a legszebb mégis a borító. Tökéletes modellt választottak Magnusnak, ráadásul hasonít is Godfrey Gao-ra, az első Magnusomra, úgyhogy duplán kedvenc lett.

én annyira, de annyira imádom Magnust. most még jobban, már ha az lehetséges. az egyik legjobban megírt karakter valaha. sok új dolgot tudunk meg róla – bár nem eleget, azért kicsit jobban is ki lehetett volna fejteni egy-két dolgot –, és már ismert szituációkat és szereplőket ismerünk meg az ő szemszögéből. érdekes volt látni például a kört, Willt és Tessát, Ragnort, Catarinát, Raphaelt… ha már Raphael, számomra a Saving Raphael Santiago mindent vitt, kérem a Raphael krónikákat :( a másik nagy kedvencem a What to buy the shadowhunter who has everything lett, aminek a valódi oka Elyaas, a démon; szakadtam rajta, és most már nem tudok ugyanúgy tekinteni az illatgyertyákra, mint korábban. Magnus és Alec első randija is nagyon vicces (és édes) volt, és a Peruban történteket is imádtam. zseniális. (úgy érzem, ezt a szót túl sokat használom, ha az árnyvadász univerzumról van szó.) ez egy szórakoztató kötet, simán lehet létezni nélküle is… de nem érdemes.

Magnus még mindig nagy kedvenc, ő szerintem egy megunhatatlan karakter. Eredetiben pedig még jobb volt olvasni, no meg persze már a borító miatt is megérte megvenni a könyvet. A kedvencem angolul is a Midnight heir novella lett, főként Tessáék miatt, nagyon jó volt újra róluk olvasni és még kíváncsibb lettem a The last hours sorozatra. A másik kedvenc pedig természetes az a bizonyos első randi, de az üzenetrógzítős hívások is jók lettek. Minden hibája ellenére elég szórakoztató novellagyűjtemény, na de mit is várunk mást Magnustól?

Könnyed, laza olvasmány, ami Magnus életének főbb állomásain történt/ik. Nem mindegyiknek láttam értelmét, de 2-3 rész igazán jól sikerült. Ami tény, hogy sokszor hangosan nevettem. :-D spoiler
Jó indulattal 4,5 csillag, de csak mert átlagoltam.
Bővebb értékelés itt:
https://chili87sworld.blogspot.co.uk/2017/11/cassandra-…

Habár magyarul már olvastam jó volt angolul is elolvasni. Mindig is Magnus marad a kedvenc karatkerem. :) Az utolsó novella mindent vitt.. ❤ De a kaktuszos incidens is haláli volt. :D És persze Ragnor, Catarina és Magnus évődései is sokszor mosolyt csaltak az arcomra.

Magam sem számítottam arra, hogy ennyire fog tetszeni. Igazából nem is akartam semmibe sem belekezdeni amikor megkaptam a bookdepository-s rendelésemmel együtt, de csak belelapoztam mindenbe. Paul Kalanithi könyve kikapcsolódásnak túl súlyos és szomorú és érdemes nagyon figyelmesen olvasni, nem erre való. Belekezdtem hát a Bane Chronicles-be, mivel novellás kötet, lezárulnak a történetek, félbehagyható. Illetve megjelenése után e-bookban kukkantottam bele, és akkor annyira nem tudtak lekötni hogy mi történt Peruban… így azt gondoltam rövid figyelemelterelésnek jó lesz. De rosszul számítottam, mert ezúttal nagyon is lekötött. Olyan volt mint egy doboz bonbon: csak még egyet, hogy lássam milyen :) aztán egyszer csak elfogyott. Nagyon jó volt Magnus-t jobban megismerni, megtudni egy-két dolgot összetalálkozni ismert szereplőkkel: Tessa, Will, Jem :) de jó volt Ragnor Fell-t, Catarina-t is jobban megismerni, belelátni egy kicsit Magnus és Camille kapcsolatába, találkozni Raphael-el az „afterlife-ja” elején… Olyan ez a könyv, mint egy finom árnyvadászos desszert :)