Hamuváros (A Végzet Ereklyéi 2.) (Árnyvadász univerzum) 90% 3028 csillagozás

„– Azt végül is nem mondta ki, hogy bűnöző lennél…
– Nem, csak egy nagyon rossz kisfiú vagyok. Állandóan rosszalkodom. Kiscicákat rugdosok. Beintek az apácáknak.”

Úgy érzem, most, hogy másodjára olvasom a sorozatot, valahogy sokkal jobban értékelem az egyes részeket, illetve sokkal jobban élvezem is.

Első alkalommal megszerettem a szereplőket, a világot, de tulajdonképpen csak faltam a sorokat és elcsúsztam egy csomó érdekes rész felett.
Most úgy érzem, megérkeztem….és megérettem arra, hogy bár ugyan úgy izgulok, és morgok ha nem tetszik valami, sírok és nevetek…felfigyelek a sorok között megbúvó érzelmekre…reálisabban érzékelem a szereplőket, megannyi árnyaltság bújik meg a párbeszédek és a leírások között.

Úgy érzem ha eddig bármi gondom is volt az első résszel (nem igazán volt ilyen), ebbe a részbe beleszerettem.
A szereplők sokkal emberibbek lettek, a cselekmény még izgalmasabb, szerintem igenis nagy poénokkal lettem gazdagabb. :)

Egy picike problémám a borítóval volt, mert ebben a részben inkább Jace vitte a történetet, mégis Clary van rajta. Nekem ez nem tetszik…a borító nagyon fontos egy könyvnél, nálam például akár azt is elérheti, hogy lehet a történet nagyon jó, a kinti csúf külleme miatt nem veszem meg…kár lenne érte.

És volt egy kis plusz örömöm, végre megismertem a Lightwood család maradék részét.

Nagyon jó lesz folytatni, és haladni….vajon mi lesz a sorsuk….és főszereplőink milyen kalandba keverednek még….

Ajánlom …kedvenc…:)

Eléggé vegyesek az érzéseim a könyvel, tetszett is meg nem is, mivel végig néztem a sorozatot így nem kicsi eltérések is vannak, és nem ez volt a fő problémám hanem hogy egyszerűen a könyvben a karakterek nem jöttek be. Volt hogy feleslegesnek éreztem jó pár oldalt majd olyan részek is voltak hogy többet akartam volna belőle hogy jobban értsem. Sokszor a párbeszédeknél se értettem hogy akkor mi is történik éppen, és ez csak a jéghegy csúcsa. Vagy úgy kezdj ismerkedni a sorozattal hogy elolvasod előtte a könyveket vagy nézd meg a sorozatot de ne várd hogy jobb lesz a könyv mint a filmes sorozat. Az első részhez képest nekem kicsit vissza esés volt, de nem adom fel elolvasom most már a teljes sorozatot.

Ohh, hogy én mennyire imádom! ♥ Izgalmas, magávalragadó, fordulatos! Sikerült már másképp tekintenem erre a részre mint az elsőre, mivel ott kicsit hasonlítgattam a filmmel. Csak úgy faltam az oldalakat. Imádom a szereplőket, izgultam értük. Jó volt, hogy már Magnus is többet volt jelen. Jace pedig még mindig…hát na!♥♥♥ Imàdom benne a humort, Jace és Magnus beszólásait, nagyon jókat tudok nevetni egy-egy részeken!☺️ Végre Clary személyisége is fejlődött már ebben a részben. Imádom és imádom és imádom! Várom, hogy olvassam a kövi részt!♥

Sokan akármennyire is ki nem állhatják a belőle készült sorozatot, bár bevallom, az elején engem sem fogott meg annyira, de aztán beleszerettem a történetbe, ahogy haladtunk előre. (komolyan, ne hagyjátok abba, egyre jobb lesz)
Így főként a adaptált sorozat csábított arra, hogy belekezdjek a könyvekbe.
Viszont az első könyv nem igazán győzött meg, de persze a sorozat eleje sem.
Aztán itt egyszer csak elkezdenek kibontakozni a szereplők, egyre többet tudunk meg róluk. A világ is kiszélesedik.
Több vérfarkas, köztük Maia, aki nekem az egyik szimpatikus karakter. Aztán több Raphael, akit szintén nagyon bírok.
Na meg a tündérek, akik kis dögök itt ebben az elgondolásban, de mindenképp színesítik az eseményeket. spoiler
Clary is fejlődik, Jace-t pedig szimplán nagyon szeretem, imádom a humorát, a karizmatikusságát ahhh.
Ahogy Alec-et és Magnus-t is kedvelem, leginkább, ha egymás közeléében vannak. Izzy viszont nekem még ebben a részben sem volt eleget.
Simon pedig hozta az eddigi szerethető formáját.

Az Inkvizítort ki nem állhattam, főleg, hogy tudtam az igazságot róla, hogy ki is ő. De az például nagyon jó volt, ahogy Clary használta az erejét, látványos volt (mármint persze a képzeletemben).
Jóval izgalmasabb a cselekmény, mint a Csontváros-ban.
De az Üvegváros ezen a részen is túltesz.

Bár még várom a nagy áttörést, mit gondoltok, lehet végre el kéne olvasnom Az angyal-t? ;)

Az a legjobb az újraolvasásban, hogy minden apró részletre jobban oda lehet figyelni. Újraélhettem, hogy miért is szerettem régebben annyira ezt a sorozatot. Nem lehet kinőni belőle. Most sokkal több szálon fut a cselekmény, mint az előző részben, mivel több karakter is szerepet kapott. Cassandrának olyan sok trükk van a tarsolyában. A karaktereket nagyon könnyű megszeretni,( vagy utálni). Kedvem lett volna a tündérkirálynőt megcibálni. Ilyen rosszindulatú némbert…. Simon-t pedig sikerült megkedvelnem. Nem is kicsit. Akció- és fantáziadús olvasmány megfelelő mennyiségű tiltott romantikával és annál több feszültséggel, izgalommal.

Ez a rész nekem is jobban tetszett, mint az első, több volt az izgalom. Jace és Magnus a favorit! :) Pörögnek az események, csak néha kicsit túl sok a jóból, túl sok mindent akar az írónő belepaszírozni a történetbe. Clary csak nemrég lett a csapat tagja, de már úgy csinál, mintha ő lenne a legjobb harcos, pedig közel sem. Nem kedvelem! Elkezdtem nézni a sorozatot, hátha, de annyi blődséget és annyi akciót tettek bele a filmbe is, hogy nem tudtam sokáig élvezni.

Bár ez a rész sem lett a kedvencem (és szerintem egyik sem lesz az), azért jobban tetszett, mint az első rész, így fél csillaggal többet érdemel.
Ebben a kötetben végre kicsit jobban megkedveltem Simon-t, de még van hová nőnie a szememben, szóval remélem ki is használja ezt az esélyét a továbbiakban. Valentine-t úgy érzem nem utálom annyira amennyire illene. Egyelőre pozitív gonoszként jellemezném.
Clary-t és Jace-t még mindig nagyon szeretem, ellentétben az Inkvizítorral, aki ugyan fontos szerepet kap a könyvben, mégsem nőtt a szívemhez.
Olyan sok szereplő lett ebben a részben, hogy meguntam leírogatni, kiről mi a véleményem, úgyhogy itt meg is állnék. Na jó talán még megemlítem Magnus-t, aki szerencsére egyre több szerepet kap. Bírom:D
És az új borítók valami eszméletlen gyönyörűségesek *-*

Megsemmisít, megnevettet, majd béke poraidra, újból és újból.
Hát lehet ezt a sorozatot, ezt a részt nem szeretni? Személy szerint elég határozottan gondolom úgy, hogy nem.
Kifejezetten akciódús és izgalmas volt, az Inkvizítor alakja különösen említésre méltó, Valentine pedig zseniális, épp amennyire Jace imádnivaló és különleges. A történettel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy lenyűgözőnek találom azt a fajta elképesztő kidolgozottságot és egyediséget, amit Cassandra Clare megalkotott ebben a speciális, sajátos világban, ahol angyalok, démonok, tündérek, vámpírok, vérfarkasok, boszorkánymesterek és árnyvadászok élnek vagy harcolnak egymás mellett/ellen, s közben valóban elhiszed: mindezek léteznek, és akár te is a részese lehetsz… Ha elolvasod. Ha belemerülsz, de úgy igazán. Persze ezzel nagyon óvatosnak kell lenni, hisz csak egyszer döntesz így, onnantól kezdve azonban végleg a rabja leszel.
Tapasztalat.

Az első résszel eléggé „szenvedtem”, talán emiatt húztam-halasztottam a folytatást. Meg kell, hogy mondjam, csalódtam. Mégpedig pozitív értelemben:) A második kötet jobban tetszett, gyorsabban is haladtam az olvasással. A szereplőket is más szemmel néztem, némelyiküket sikerült megkedvelnem. Simon pedig abszolút kedvenc lett. Nagyon sajnáltam, hogy szerencsétlennel annyi rossz dolog történt. spoiler Jövőre folytatom!

„Még több akció, romantika, izgalmas csavar – ezek a szavak jellemzik leginkább a könyvet. Bevallom, egy picit közelebb áll a Hamuváros a szívemhez a Csontvárosnál, mivel itt már jobban beindulnak a cselekmények, a humoros, romantikus részek is többségben vannak – na meg azok a bizonyos fordulatok, amikre nem számít az ember – tömény izgalom volt számomra ez a könyv, imádtam! :D”
Bővebben: http://bookwormsbookshelfs.blogspot.com/2018/06/cassand…