Éjsötét ​Királynő (Gonosz fortélyok 3.) (Árnyvadász univerzum) 389 csillagozás

Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​sötét titkok és a tiltott szerelem már az árnyvadászok létezését fenyegetik!

Ártatlanok vére folyt a Tanács termének lépcsőjén az árnyvadászok otthonában. Livia Blackthorn tragikus halála után a Klávéban a polgárháború réme kísért. A Blackthorn család néhány tagja Los Angelesbe menekül, ahol a boszorkánymesterek között pusztító kór forrását keresik.

Eközben Julian és Emma azon igyekeznek, hogy túltegyék magukat tiltott szerelmükön, és veszélyes küldetésre indulnak Tündérföldére A holtak fekete könyvéért. Végül olyan titkokra bukkannak a tündérek között, melyek akár végleg szétszakíthatják az árnyvilágot, és utat nyithatnak egy kilátástalan, sötét jövő felé. Emma és Julian az idővel versenyt futva igyekszik megmenteni az árnyvadászokat, mielőtt a parabataiok átkának rettenetes ereje végez velük és a szeretteikkel.

Lehet, hogy a kárhozat az igaz szerelem ára?

Lenyűgöző zárókötet az elsöprően sikeres nemzetközi bestsellerszerzőtől, Cassandra… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

Kiadói ajánlás: 16 éves kortól · Tagok ajánlása: 16 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
848 oldal · ISBN: 9789635612109 · Fordította: Kamper Gergely
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
848 oldal · ISBN: 9789635612116 · Fordította: Kamper Gergely
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2020
848 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634576723 · Fordította: Kamper Gergely

2 további kiadás


Enciklopédia 96

Szereplők népszerűség szerint

Magnus Bane · Jace Wayland · Jem Carstairs · Alec Lightwood · Tessa Gray · Clary Fray · Isabelle Lightwood · Simon Lewis · Julian Blackthorn · Emma Carstairs · Sebastian · Raphael Santiago · Mark Blackthorn · Tiberius Blackthorn · Kit Rook · Kieran · Cristina Mendoza Rosales · Catarina Loss · Ragnor Fell · Church · Drusilla Blackthorn · Helen Blackthorn · Octavian Blackthorn · Max Michael Lightwood-Bane · Diego Rosales "Perfect Diego" · Malcolm Fade · Néma Testvérek · Rafael Santiago Lightwood-Bane · Diana Wrayburn · Aline Penhallow · Gwyn ap Nudd · Tündérek Udvarának Királynője · Maryse Lightwood · Cameron Ashdown · Jaime Rocio Rosales · Jia Penhallow · Adaon · Annabel Blackthorn · Divya Joshi · Horace Dearborn · Dane Larkspear · Delaney Scarsbury · Hypatia Vex · Julie Beauvale · Manuel Casales Villalobos · Oban · Zara Dearborn

Helyszínek népszerűség szerint

Tündérek Udvara · Árnyvadász Akadémia · Kalifornia


Kedvencelte 48

Most olvassa 39

Várólistára tette 176

Kívánságlistára tette 212

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

Szücsi>!
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Mivel hiszek benne, hogy minden rendben lesz, kevésbé vagyok boldogtalan, és kevésbé félek.

Olyan régóta el akartam olvasni a könyvet, és az előző részek újra olvasása után nagy elvárásokkal kezdtem neki a könyvnek.
Amikor megláttam a sok negatív értékelést, eléggé megijedtem. Azt hittem ez a befejező részt mindenki imádni fogja…. Szerencsére nekem tetszett ^-^

Az egész könyv ott kezdődik ahol az előző könyv abba maradt tehát spoiler halálával, a Tanácsteremben vagyunk. Az első fejezetek nagy része a gyászról szolt ahogy mindenki próbálja feldolgozni a dolgokat. De a Choros nem tétlenkedik és folytatódnak a bonyodalmak…

Egyszerűen Clare elképesztő hogy hogy tudja csürni-csavarni a dolgokat. Néha képtelen voltam elképzelni hogy hogy fogja megoldani a dolgokat. Rendesen fájt a szívem a szereplőkért és dühős is voltam, forrt az igazságérzetem ahogy a rossz árnyvadászok egyre nagyobb és nagyobb hatalomra tettek szert.

A legeslegjobban Julian és Emma sorsa érdekelt hogy mégis hogy fogják megtörni az átkot. Nagyon sok ötlet eszembe jutott hogy esetleg hogy fogja Clare megoldani, viszont amit végül ő talált ki az is elképesztő volt. J és E részek voltak a kedvenceim.
Ty és Kit külön utakon jár de az ő részeik is érdekes voltak. Örülök hogy a végefelé bevették Drut is, szerintem ő is egy nagyon jó karakter csak szegény picit hátérbe volt szoritva.
Helenek és Alinak nagyon örültem hogy felbukkantak.
És ami az elöző részben sem tetszett az a M-K-C 3as. Kicsit iritáltak a könyvben. A homoszexuális szereplőkkel tényleg semmi bajom nincs szeretek róluk olvasni VISZONT ez a spoiler borzalmas volt. Nem értem Clare miért eröltette ennyire, számomra nagyon unalmasak voltak ezek a részek. Persze örülök hogy a végén boldogok lettek de nah továbbra se szeretem őket 3asban. Külön külön mind3mukat szeretem…
És persze örültem a régi szereplőknek is főleg Magnusnak és Alecnek hogy sokat szerepeltek a könyvben.

Összeségében a könyv nagyon sok szálon fut, nagyon sok probléma bonyodalom van, plusz van 1-2 felesleges szál is. Emiatt picit úgy érezhetjük hogy nagyon el van nyújtva a story. Megértem azokat akiknek nem tetszett a könyv, ha unalmasnak, vontatottnak találták. Nekem mégis inkább izgalmas volt, olvastatta magát, sokáig fenn maradtam miatta hogy hadd olvashassam tovább. Újra elmerülhettem az én imádott Árnyvadász világoban.
A VÉGE viszont aaah eszméletlenül jó volt. Ahogy Julianék szövetkeztek az alvilágiakkal, aztán a csata, meg az esküvő *-* IMÁDTAM! A végéért mindenképp megéri elolvasni és kitartani ha esetleg az előzmények untatnának is minket.
Oooh és a rajzok amik a könyvben találhatok…CSODASZÉPEK *-*

Nagyon sokáig gondolkodtam hogy végül mennyi * is adjak. Annyira 5*-ot akartam adni az elején, olvasás közben 3*-on gondolkodtam, de a vége az azért sokat dobott rajta ezért végül 4 * mellett döntöttem.
Voltak részek amik igenis jók, fantasztikusak a könyvben, sokszor jókat nevettem is rajta, és igen voltak olyan részek amik kicsit laposabbak lettek de szerintem ez egy ilyen vastag könyvnél elkerülhetetlen.

Hű árnyvadász rajongó, olvasóként azt mondom örülök hogy elolvastam, és örömmel fogom nézegeti a polcomon, akár újra olvasni is, mert szép árnyvadász történet lett ez is.

1 hozzászólás
ƨɔɴом P>!
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Ismeritek azt a mondást, hogy „Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.”? Nos, Cassandra-é sem bírta. Ez a könyv egy giccsparádé, ami mindezek mellé még túl is van írva.
Azt hittem, hogy a Mennyei tűz városával sikerült ezt leveletkőznie, de nem.
846 oldalon keresztül kapjuk meg ezt a csodát, ami máshol előny lenne, de itt mégis hátránynak bizonyult. És nem amiatt, hogy rövidebben meg lehetett volna írni, pont ez a lényeg, hogy annyi mindenbe kapott bele, hogy ehhez, hogy normálisan ki legyen fejtve minimum még ennek a brutál oldalszámnak a fele kellett volna pluszban.
A történet sok szálat mozgat, mellé sok szemszögből is láthatjuk az egészet, ami alap esetben még jó is lenne, és díjaznám is, de itt sajnos túl gyors volt az egész, és ha valaki nem figyel írtó hamar elveszítheti a fonalat, hogy éppen most kivel és hol vagyunk.
Természetesen a szokásos cukormáz sem maradhat el az egész könyvből, miszerint mindenki nagyon boldog lesz, nagyon elfogadó és hiperszuper rózsaszín köd telepszik az összes szem elé. Most tényleg?!
A könyv fénypontja mindenképpen spoiler Mondjuk tény, hogy szerepelhettek volna többet is, mert belőlük sosem elég.
Meglepett az elején, hogy Izzy és Simon is milyen sokat szerepel, hát… kár volt meglepődnöm, mert majd, hogy nem ki is fújt ennyivel, majdnem. spoiler
Aztán ott van a Clary és Jace vonal, amit nem tudok hova tenni még mindig, se így se úgy, de hát jól van. A spoiler
Ty meg Kit igazából nyerő kis páros spoiler
A másik kedvencem a Mark-Cristina-Kieran trió volt. Na itt jöttem rá arra, hogy basszus ez a nő tényleg nem tudja mit akar és nem tudja mit akar írni. Azon már fent sem akadok, hogy mindenféle nemű meg hovatartozású karakter van a könyvben, de spoiler Annyira sajnálom, hogy akkor már nem a jól elindított spoiler
Na de a lényeg: Emma és Julien. Édes magasságos szentséges mazsolás kuglóf! Az elején azt hittem elkap a sikító frász spoiler, majd mikor a spoiler, na itt tört ki belőlem, egy laza $@!%. Szóval ez a szál még mondhatni elég jól is indult, izgalmas is volt, és esküszöm velük szerettem a legjobban lenni, még akkor is ha valahol a fentiek miatt egy szenvedés volt. Szépen elcsorognak a dolgok, történnek az események, majd itt jön a végzetes baklövés, amihez Clare a világon a legjobban ért. A portálos dolgok nem állnak messze a világképtől, mert eddig is jelen voltak, de… spoiler
spoiler
Az egyetlen jó ebben az volt spoiler
Az izgi dolgok csak ezután jönnek, amiért piros pontot is adnék ha a többi fekete nem tarkítaná el az egészet. spoiler Annyira kár, hogy egészen csak a végére tudta összeszedni magát, és akkor csillogtatja meg azt, amikben erős…
Tudom nehéz elhinni ezek alapján, hogy még így is van egy részem aminek tetszett a könyv, a sok fanyalgás ellenére, és hogy még így is spoiler, de muszáj reálisan látni az egész történetet, és ez bizony ezer és ezer sebből vérzik.
Mondjuk ködös emlékeimen át nekem a Cortana idővonala is kicsit bajos, de elfogadom ebben amit Cassandra ír, mert esküszöm nem emlékszem :D

Aminek igazából még pluszban örülök, hogy Jem és Tessa is szerepet kaptak a könyvben, valahogy velük még mindig jó érzés találkozni ennyi idő után is. Már elfogadtam őket együtt és még jó kis párost is alkotnak, plána ha együtt vannak :D
A spoiler meg egyszerűen szánalmasan gyenge lett – köszönjük CC.
Összességében azt kell mondanom, hogy Clare nem a befejezésekben erős, hanem az újrakezdésekben, ha nem lennék elfogult -mint amilyen vagyok- A pokoli szerkezetek sorozattal, siman azt mondanám, ott is csapnivaló volt a vége, de az a könyv más, a borító miatt is piedesztál meg Will, stbstbstb na de kanyarodjunk vissza ehhez és higyjétek el én tényleg megpróbáltam ezt más szögből nézni, de annyi minden volt benne, annyi felesleges és annyira vahhh, szóval sok(k) volt. Sajnálom.

17 hozzászólás
DarknessAngel>!
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Ez sajnos nagy csalódás lett. Nehéz volt csillagozni, de mivel kb. csak a fele tetszett a könyvben lévő dolgoknak, így gondolom ez lett a legigazságosabb.
Nagyon sok minden felhúzott, illetve nem tetszett egyáltalán ebben a befejező kötetben. Szerencsére se Julian és Emma, sem pedig a Malec, Clary+Jace páros nem tartozik ide. Ők tökéletesek voltak mint mindig. Ami számomra mérhetetlenül rontott a könyv színvonalán Mark, Cristina és Kieran volt. Pedig az első két részben úgy szerettem őket, erre Clare ennyire elcseszi nekem a végére. spoiler
A könyv eleje amúgy okésan indult, ott még kíváncsi voltam, hova fogunk jutni, mi lesz a Klávé, a Cohors sorsa… Röhejes, hogy pl. a nagy főgonosz is sokkal inkább Dearborn volt, nem pedig a drága Éjsötét Királynőnk, akit még a borítóra is kitettek. -.-' Alig szerepelt, tényleg kb. nulla jelentősége volt, hogy ő is ott van, és még könnyen meg is halt.
Elég sokszor unalmas is volt a sztori, pont mikor kezdett érdekes lenni spoiler, jött egy „nagyszerű” dimenziós csavar, ami szintén csak egy dologra volt jó. spoiler Ettől eltekintve nagyon béna lett Thule. spoiler
Helen és Aline aranyosak voltak, tetszett, hogy újra jelen lehetnek a családjuk életében. Dru-ról szívesen olvastam volna többet is, mivel most Ty karaktere nagy latymatag volt, valamint Kit sem érvényesülhetett sokat mellette. Pedig nagyon bírom a srácot *-* Olyan kár, hogy az örökségével kapcsolatban is kb. semmi érdekes, jelentőségteljes nem történt. Mégis mi volt ez a lezárás? Azért annyiban tetszett, hogy így spoiler majd igazi otthonra talál♡
Ami meglepett, hogy hogyan oldották meg végül a tiltott szerelem, parabatai dolgot. Nekem egész végig az volt az elméletem, hogy Cortana lesz a megoldás, spoiler De hát igazából Cassandra megoldása is jó volt :D
Sajnáltam, hogy Tessa és Jem alig voltak jelen, de amikor mégis… Imádat!
A könyv fénypontja határozottan spoiler volt! *-* El sem hiszem, hogy végre megtörtént. Annyira megérdemelték.
Az epilógus viszont csak megint egy fejcsóválás volt. Gondolom ez azt jelenti, hogy fog jönni folytatás, aminek abból a szempontból nem örülök csak, hogy újra gyötrődhetnek régi kedvenceink.

Jó lenne az is, ha valaki átnézné a könyvet, mielőtt kiadják, mivel annyi hibával van tele, hogy már nekem is ment az agyamra. Pedig én mindig eltekintek egy-kettőtől, viszont itt folyamatosan hiányzott a beszélgetést jelölő írásjel, így mindig csak később esett le, ha valaki épp hangosan beszélt és nem magában gondolkodott. Illetve nem lettek hellyel elválasztva a nézőpont váltások, így azt is idegesítő volt kisilabizálni, hogy már pl. nem Emma nézőpont van, hanem Cristina.

Plusz pont az illusztrációkért. Igazán szépek voltak.

A novella: Gyönyörű volt! Tisztára előjöttek a régi emlékek. Jace és Clary az örök szerelem♡

18 hozzászólás
kellyolvas P>!
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

A sorozat befejező része olyan monumentális, annyira összetett és sok szálon futó történet, hogy képtelenség pár mondatban, spoilermentesen beszélni róla. Akit érdekel a linken elérheti a hosszabb véleményem, de szólok, hogy pár dolgot megemlítek benne, ami spoileres.
Összességében nekem elenyésző volt az a pont a könyvben, amin felhúztam a szemöldököm, többnyire azonban tobzódtam az árnyvadász világban, még mindig bele vagyok esve a történetbe és a karakterekbe is. Az életemben ez egy külön kategória, a szívemből egy hatalmas szelet az árnyvadászoké, bármikor szívesen csatlakoznék az Árnyvadász univerzumhoz. Köszi CC, várom a következőt.
http://www.kellylupiolvas.com/2020/03/cassandra-clare-e…

Aoimomo P>!
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Csak a szokásos.
Aki eddig nem szerette, ezután sem fogja.
Aki függő, az elolvassa a következőt is, meg a sokadikat is, ami olyan lesz, mint ez és a társai.
Nem haragszom Clare-re, mert újra és újra ugyanazokat a köröket futja, ugyanazokból a klisékből épít féltéglányi trilógiákat. Magamra haragszom, amiért nem tudok kiszállni ebből a mókuskerékből, mert úgy vonzz ez a világ, mint molylepkét a láng és az eredmény is hasonló.
Nade, minden jó, ha a vége jó off, több szál is elvarrásra került, más kérdés, hogy olyan, mintha én varrtam volna el, kicsit ferde, kicsit gubancos, de legalább ha meghúzod, akkor az egész szétesik… De a végére csak nem bírta megállni, hogy ne pöttyintsen oda egy csinos kis viharfelhőt arra derűs égre. Eh!

Ashriver>!
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Még mindig a Pokoli szerkezetek a kedvencem! És ez nem is fog változni.
Én próbáltam, tényleg próbáltam úgy olvasni, hogy csak élvezem a sztorit és nem ítélkezem, de nem ment… ez valami katasztrófa volt. Szimplán katasztrófa. Nem is akarok többet mondani vagy is írni róla.

KleineKatze>!
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Húzom, halasztom az értékelést… Értékelést írni olyan mint lezárni, elengedni az olvasmányt, én pedig ezt most nagyon fájó szívvel teszem, hiszen nemcsak egy résznek, de a trilógiánknak is vége van.

Pontosan nyolc évvel ezelőtt olvastam az első regényt, a Csontvárost, és azonnal a szerelmese lettem az egész világnak. Nem olvastam addig young adult, urban fantasy regényeket, így egy teljesen új műfajjal ismertetett meg a szerző, ami azóta sem ereszt, és bár ennél a trilógiánál sokat ecseteltem, hogy még mindig Jace és Clary hiányzik, a végére nagyon megszerettem Juliant és Emmát. És nem egyedül őket, de épp annyira a szívembe zártam Kierant, Markot és Christinát. Hármuk kapcsolata pedig varázslatos volt!

Az írónő hűséges olvasójaként felemelő látni, mennyit fejlődött az írónő és vele együtt a történet maga. Míg a Csontváros tényleg egy aranyos tini fantasy volt, érdekes világgal, jófej karakterekkel, a Gonosz fortélyok már egy teljesen más dimenzió. Az írásmód sokkal kifejezőbb, a gondolatok, érzések megjelenítése sokkal de sokkal finomabb, a karakterek sokszínűbbek, de mind tökéletesen felépítettek, a karakterfejlődés lassú és folyamatos. Általában nem rajongok a kilóra adott könyvekért (höhö, 800+ oldal), de ez egyáltalán nem volt túlírva, sőt! Az írónő mindenkinek adott lehetőséget hogy az olvasó megismerhesse őket. És itt jön a képbe, hogy ez nem csak két emberről szólt. Nem egy főhős srácról és lányról. Ez egy családról szólt elsősorban, de nemcsak a vérszerinti családról. Több ez, mint egy fantasy, de több is, mint családregény! A harmadik amit ki kell emelnem, az a politika, a hatalom megjelenítése a regényben, az egyes döntések, mögöttes indokok és következmények végigvitele. Erre abszolút nem számítottam az írónőtől, meglepetés volt!

Imádtam? Hát igen, imádtam! Mint mindig!

deen>!
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Sajnos a befejező rész sem hozta azt a kezdeti izgalmat, amit a trilógia első része. Egyszerűen túl sok a volt a cselekményszál és egyik sem kapott kellő kidolgozottságot. Elvileg Emma és Julian lettek volna a főszereplők, de mintha pont ők szerepeltek volna a legkevesebbet, mindenki más nyavalyája több figyelmet kapott, ráadásul mindenki rohangált, mint pók a falon, igazi terv nélkül. Már-már úgy éreztem, hogy több árnyvadász van a Tündérek földjén, mint Idrisben. Clare megirigyelhette Laurell Hamilton háremét, másként nem tudom értelmezni a Mark-Christina-Kieran triót, ami pont olyan, mint Jean-Claude-Anita-Asher háromszög, csak a 18-as karika nélkül. Az írónő annyira meg akart felelni minden elvárásnak, hogy teljesen szétdarabolódott a történet, és a fele számomra teljesen feleslegesnek hatott. Ettől függetlenül pörögtek az oldalak, csak nem igazán kötött le, leszámítva Emma és Julian szálát. A csata jól megírt része lett a cselekménynek, csak kár, hogy utána feleslegesen hosszú volt a lezárás, amibe azért az írónő beleszuszakolt, amit csak lehetett, hogy mindenki örüljön és elégedett legyen. Nem értem, hogy miért kell mindig Clary-hez és Jace-hez visszatérni, Emma és Julian is simán elvitték volna a könyvet a hátukon. Ugyan most egy kicsit negatívra sikerült ez az értékelés, de csak azért, mert megszoktam egy vonalvezetést, és itt most nagyon nem azt kaptam, amit vártam. Míg a Végzet ereklyéit vagy a Pokoli szerkezeteket bármikor újraolvasnám, ezt egy darabig biztosan félretenném. Kicsit aggódom, hogy hogyan tovább ezek után, tekintettel arra, hogy a függővég sem győzött meg.

2 hozzászólás
kocybaba P>!
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Rá kellett jönnöm, ahogy ennek sorozat etapnak is vége, hogy egyfelől csodálom CC. munkásságát, másfelől azt veszem észre, hogy óhatatlanul át-átesik a ló túloldalára.
Mindig elképedve konstatálom, mikor egy könyve végére érek, ahogy ezt az árnyvadász világot a kezében tartja, a milliónyi szállal, szemszöggel, karakterrel és ez most sem volt másképp. Imádtam, ahogy mindent és mindenkit ezúttal is összerántott és általában milyen jól keverte kártyákat, de nem tudja mikor elég. Például nem fér a fejembe miért kell mindenféle, de szó szerint tényleg mindenféle párost belepasszírozni a történetbe. Rögtön itt a Kieran-Mark-Christina trió. Egyébként is volt itt már sokféle pár többféle felállással és mi-egyéb, amivel nincs gondom, de az ő spoiler már túl sok volt. Mintha az írónőnek lett volna egy listája, amin pipálgatta a tételeket és hopp rájött, ilyen még nem volt, úgyhogy miért ne. Aztán az alternatív világ vagy dimenzió, amit korábban már elsütött. Hát nem barátkoztam meg vele, és azt még nem is említettem, hogy a könyv 1/3-ig mennyit küzdöttem, hogy fogyjanak már azok a lapok, mert az unalom kerülgetett. Ó és az egyéni kis szálak, ahol a zömében érthetőek voltak a döntések, bár attól még nem helyeseltem őket, gondolok ez alatt például Julian spoiler vagy hogy Emma spoiler. Dehogy véletlenül se legyen egyszerű, volt, amiért kétségtelenül megérte kitartani. A csatajelenet nagyon hatásos lett, és azért nem maradunk fordulatok, valamint a kedvenceink nélkül sem. A befejezés pediglen hiába tocsog a boldogságban, megmelengeti a rajongói lelkeket.
Szóval vegyes felvágottként összegezném a zárást, amire nyomatékosan igaz, hogy a kevesebb, több lett volna, bár ettől még tudom, hogy ez úgysem gátol majd abban, hogy elolvassam a következőket.

Babó_Buca P>!
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő

Rettentően szenvedtem vele, mert nem akartak fogyni a lapok. Egyedül a Végzet ereklyéi sorozat szereplőinek további sorsa érdekelt, amelyet megkaptam, de milyen áron…
Ez egyszerűen túl lett írva. Rengeteg felesleges résztől megkímélhetett volna minket az írónő, főleg a jelenetek többszöri leírásától. Teljesen olyan érzésem volt, mintha korosztályt váltott volna a regény, és nem feltétlenül marad meg young adult berkekben, sokkal inkább húz a new adult felé. Eddig szerettem Christinát, de az ő karaktere is végig vívódott a történetben. A főszereplő párosról meg inkább ne beszéljünk…

Bővebben: https://egy-lany-blogja.blogspot.com/2021/03/a-soha-veg…

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

Eszti_TDA >!

– Beszélni akartam veled, de nem szívesen szakítottam volna félbe a búcsúölelkezést – mondta.
– Aleckel nem félünk kimutatni az egymás iránti szeretetünket – magyarázta Jace. – Néha felkap, és úgy hordoz körbe, mintha elalélt hölgy volnék.
– Komolyan? – csodálkozott el Kit.
– Dehogy. Nagyon nehéz vagyok, főleg teljes fegyverzetben. Miről akartál beszélgetni velem?
– Ami azt illeti, éppen erről.
– A súlyomról?

578. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alec Lightwood · Jace Wayland · Kit Rook
Eszti_TDA >!

– Hallottál már Will Herondale-ről? Vagy James Herondale-ről?
– Nem hiszem – rázta meg a fejét Kit.
– Kiváló. Órákat fogok elcseszni az idődből – közölte Jace.

579. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jace Wayland · James Herondale · Kit Rook · Will Herondale
3 hozzászólás
Eszti_TDA >!

– Saját fegyvert akarok – mondta Kit. – Emmának ott van Cortana. Livvynek szablyái voltak. Ty a dobókéseket szereti. Julian nyílpuskát használ, Cristina pillangókést. Ha árnyvadász leszek, nekem is szükségem lesz majd saját fegyverre. (…)
– Nem kaptál semmilyen képzést, szóval az íjak, a nyílpuskák, meg a dobókések nem igazán jöhetnek szóba. Kerítek neked valamit. Valamit, amiről süt, hogy Herondale vagy.
– Maradhatnék a gyilkos humorérzéknél meg a lefegyverző sármnál.
– Na ebből süt, hogy Herondale vagy. – Jace láthatóan elégedett volt. – Christopher… Szólíthatlak Christophernek?
– Nem – felelte Kit.
– Christopher, a család számomra soha nem vér kérdése volt. Magam választottam meg, hogy kik a családtagjaim. Ellenben kiderült, jó, ha mégiscsak van rokonom ezen a világon.

578. oldal

Belle_Maundrell>!

Magnus egy pontra mutatott.
– Az a példányod ott különösen vonzó, Alexander.
– Az egy váza – közölte Helen.
Magnus hunyorogva nézett arrafelé.
– Szívesen megvásárolnám tőletek.

560. oldal, Második rész - Thule - 25. Borzoló szél

Kapcsolódó szócikkek: Alec Lightwood · Helen Blackthorn · Magnus Bane
1 hozzászólás
Belle_Maundrell >!

– Ne tartsd magadban, hogy mire vágysz, különben talán sosem kapod meg, amit szeretnél.
– Nagyon bölcs vagy – mondta Kieran komolyan.
– Hát igazából ezt egy bögrén olvastam.
– A ti világotokban igen bölcsek a bögrék.

522. oldal, Második rész - Thule - 23. Nincs árapály

Kapcsolódó szócikkek: Drusilla Blackthorn · Kieran
Réka_Kósa>!

(…) némelyik fény eleve csak rövid ideig rendeltetik égni.

121. oldal

Belle_Maundrell>!

– (…) Emberek! Próbáljátok meg nem felgyújtani a sátrakat! Nem a sajátjaink.
– Mert amúgy szokás felgyújtani őket? – kérdezte Kieran, aki saját sátrat kapott. (…) – Ez valami hagyomány?

633. oldal, Harmadik rész - A bosszú asszonya - 28. Árny elvegyül

Kapcsolódó szócikkek: Kieran · Magnus Bane
SzLiliA>!

– Mozgott a szád-felelte Alec. – Szinte soha nem imádkozol, de jól esik, hogy most igen.
– Szinte soha nincs szükségem imára – mondta Jace. – Ha baj van, általában csak elmegyünk Magnushoz, és ő megoldja.

547. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alec Lightwood · Jace Wayland · Magnus Bane
Réka_Kósa>!

Az emberek egészen különböző darabkákból állnak össze, gondolta Dru. Jópofa darabkákból, szerelmes darabkákból, önző darabkákból, vakmerő darabkákból. Sokszor csak egyiket vagy másikat látjuk ezekből, aztán ha sikerül mindet összegyűjtenünk, hirtelen rádöbbenünk, hogy igazán jól ismerünk valakit.

542. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Drusilla Blackthorn
Réka_Kósa>!

– Vigyázz, milyen álarcot viselsz, gyermekem! – mondta Nene. – Nehogy végleg elveszítsd az igazi önmagadat.

243. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Holly Black: The Queen of Nothing – A semmi királynője
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Rick Riordan: Az Olimposz vére
Anna Banks: Poszeidón
Joss Stirling: Misty
Richelle Mead: Vámpírakadémia
Csóti Lili: Hetedvérig
Christopher Moore: Vérszívó démonok
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Stephanie Garber: Finale