20. legjobb romantikus könyv a molyok értékelése alapján
21. legjobb fantasy könyv a molyok értékelése alapján

Éjfél ​kisasszony (Gonosz fortélyok 1.) 215 csillagozás

Cassandra Clare: Éjfél kisasszony
1 2
Könyvmolyképző 3.359 Ft-tól
1 2
Bookline 3.399 Ft-tól
Régikönyvek.hu · 4.999 Ft –15% 4.249 Ft
2.000 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Igen, ​árnyvadász vagyok. Éles kard, még élesebb nyelv.”
Főszerepben az árnyvadászok!

Öt év telt el a Mennyei tűz városa eseményei óta, amikor az árnyvadászok a kihalás szélére sodródtak. Emma Carstairs már nem gyászoló kislány, hanem egy fiatal nő, aki elszántan keresi szülei gyilkosát, hogy megbosszulhassa szeretteit és az őt ért veszteségeket.
Oldalán a parabataiával, Julian Blackthornnal, egy démoni cselszövést próbál felderíteni Los Angelesben, a Sunset sugárúttól egészen a Santa Monica partjait mosó, igéző tengerig követve a nyomokat. Emmának meg kell tanulnia bízni a szívében és az eszében. A szíve azonban veszélyes irányba húzza…
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Julian bátyja, Mark – akit a tündérek öt évvel ezelőtt elraboltak – egy alku részeként váratlanul hazatérhet. A tündérek mindenre hajlandók, hogy kiderítsék, ki gyilkolja a fajtájukat… és ehhez szükségük van az árnyvadászok segítségére. Ám a tündérek földjén másként telik az idő,… (tovább)

Eredeti mű: Cassandra Clare: Lady Midnight (angol)

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2016
688 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633998991 · Fordította: Komáromy Zsófia
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2016
688 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633999004 · Fordította: Komáromy Zsófia

Enciklopédia 31

Szereplők népszerűség szerint

Magnus Bane · Jace Wayland · Jem Carstairs · Alec Lightwood · Clary Fray · Isabelle Lightwood · Simon Lewis · Julian "Jules" Blackthorn · Emma Carstairs · Mark Blackthorn · Tiberius "Ty" Blackthorn · Malcolm Fade · Cristina Rosales · Robert Lightwood · Kieran · Livia "Livvy" Blackthorn · Octavian (Tavvy) Blackthorn · Diego Rosales "Perfect Diego" · Drusilla (Dru) Blackthorn · John Carstairs · Cameron Ashdown · Diana Wrayburn


Kedvencelte 80

Most olvassa 70

Várólistára tette 217

Kívánságlistára tette 358

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
deen
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony

Vajon meddig tud még egy árnyvadász történet lekötni? Azt hiszem sosem fogom megunni. Én azok közé tartozom, akik imádják Clare történeteit, de nem tetszett, hogy a Mennyei tűz városát arra használta, hogy beharangozza a következő sorozatot, mintha nem bízna abban, hogy egy teljesen új szereplőgárda meghozná azt a sikert, amit a new york-i árnyvadászok. Én e nélkül is a szívembe zártam volna az új csapatot is, mert jók a karakterek, izgalmas a történet, sok benne a csavar és természetesen ott van az elmaradhatatlan tiltott szerelem, és érzelmi hullámvasút, ami annyira jellemző az írónőre. Ha egy kicsit kekeckedni szeretnék az előző két sorozat szereplőinek jelleme ismétlődik az új szereplőkben is, tök jó párosokat lehetne csinálni azokból a karakterekből, akik egyébként, persze a külsőt leszámítva, nagyon hasonlóak. Öt évvel vagyunk az előző széria után, így a Blackthorn gyerekek többsége már nem igazán számít annak. Julian immár Emma parabataia, éppen két hónapos nagynéni látogatásból érkezik vissza Los Angelesbe, csakhogy Julian más, mint volt. Úgyhogy szegény Emmának beletelik egy kis időbe, mire rájön, hogy mi is a helyzet, ahogy már lenni szokott a szereplők jól titkolóznak egymás előtt, így kilométereket köröznek, mire végre valaki kimondja az igazat. Az írónő nagyon jól elegyítette a szerelmi szálat a nyomozással, így nem volt azaz érzésem, hogy a szereplők csak szenvednek a ki nem mondott dolgoktól. Ebben is Julian vitte a díjat, mert ő aztán annyi mindent hordott magában, hogy nem is értem, hogyan volt képes évekig ezekkel a terhekkel élni, ráadásul gyerekként. A szereplők lelki világa sokkal bonyolultabb, mindenkinek meg kell küzdenie a saját démonaival, és bizony súlyos döntéseket hozni. Sokadik árnyvadász történet, de azt kell mondjam Cassie ismét egy olyat tett le az asztalra, ami sok szempontból nosztalgiával tölt el, hiszen a korábbi szereplők is fel-fel bukkannak, beszélnek róluk, ugyanakkor egy teljesen más környezetben, más megoldandó helyzettel néznek szembe a szereplők és teljesen elvarázsolt. Na jó, elfogult vagyok, és hogy mondjak valamit, ami viszont nem tetszett: ahogy Emma „próbálja” megoldani a kialakult érzelmi katyvaszt. Miért nem lehet elmondani az igazat? Jó-jó, tudom, azért, hogy lerágjuk az összes körmünket, míg végül valahogy megoldódik minden. Az epilógust követően kíváncsian várom, hogy fog folytatódni a történet.

>!
Orsi999
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony

Számomra ez a könyv első látásra szerelem volt, már a borítója is nagyon megtetszett. Úgy voltam vele, hogy kb.1-2 nap alatt majd befejezem az olvasását, de ez teljes kudarc volt ebből a szempontból. Nagyon ritkán volt, hogy egy huzamba el tudtam volna olvasni 100 oldalt, annyira elgondolkodtatott.
Cassandra Clare könyvei mindig lenyűgöznek és meglepnek. Olyan fordulatok voltak ebben is, amire nem számítottam, teljesen kiszámíthatatlan volt. Arra jöttem rá, hogy Clare imádja a szerelmi háromszöget, aminél az olvasok jó sokat őrlődhetnek.
Már a Végzet Ereklyéi sorozat végén nagyon kíváncsi voltam Emma és Julian történetére. spoiler Nagyon jó volt újra róluk olvasni, így hogy idősebbek, de elég sokszor fel lett idézve régebbi történés is, ami fontos lehet számunkra.
spoiler
A történet végkifejletére nem számítottam, és végig másra gondoltam az gyilkos kilétével kapcsolatban. spoiler

>!
popKORN0725
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony

WHAT THE HELL?!?!?!?!
Azt hittem, hogy az Uvegvarost es a Hercegnot egyetlen Clare konyv sem kepes uberelni, de mekkorat tevedtem, oh de meg mekkorat!
Emma es Jules mar a Mennyei tuz varosaban is felkeltette az erdeklodesem, noha abszolut nem ertettem akkor meg, hogy miert eppen Emma szulei azok, akiknek a spoilerlistan rajta kell lennie. Itt esett le igazabol, hogy az akkor es ott mennyire elorevetitette Emma karakteret, mennyire formalta, es mennyit adott bele.
Emma es Jules kettose semmikeppen sem egy Clary es Jace paros. Ossze sem lehet hasonlitani a kettot es nem lehet egy lapon sem emliteni oket. Az ut amit ok ketten egyutt bejartak eddig sokkal rogosebb, es melyebb, mint az emlitett masik kettoe. Es meg mennyi minden var rajuk! Oszinten orulok, hogy ennyire sajatos parost sikerult az irononek megalkotnia spoiler, akik meg engem is sikeresen megleptek tobb soron is.
Kit szala volt az egyik olyan, amit mar az elejen lehetett sejteni, hogy joval tobb egy venember „nagy titkanal”. spoiler Nem mondom, hogy eloszor leesett, hogy mirol van szo, de mikor feny derult az egeszre azert egy „hat persze” elhagyta a szamat.
A nyomozos szal igazabol a cselekmeny egyik fo vazat kepezi, de megis ugy epul bele a tortenetbe, hogy nem elesen domborodik ki onnan, hanem szepen belefekszik a sorok koze es minden lapot atitat. Sokkal inkabb hangsulyosabb szamomra egy-egy karakter belso vivodasa, es azok a dolgok amiket magukba hordoznak maganal a fo akciodusabb szalnal.
Es vegul nem tudok elmenni Magnus mellett. Ahwr. Soha, de soha nem fogom tudni megunni ot. Midnegy, hogy egy sort kap, vagy egy sor novellat, akkor is ugyanazzal az ahitattal vagyok kepes olvasni rola es Alecrol. Miert, oh miert nem lehet roluk egy teljesen kulon kis konyv sorozat?! Pedig annyi potencial van meg ebben a ket sracban!
Es a vegere egy kis negativum: Felre ertes ne essek imadom Clary es Jace parosat, de nekem egy kicsit sok(k) volt mar ebben a konyvben, hogy mindig azt kaptuk meg, hogy „jajj hiszen emlekeztek kettejuk szerelmere”, „jajj hiszen ok a leghiresebb paros”, „jajjj hiszen annyira tokeletesek”, „jajj ok a legjobb harcosok” stbstb. Ertem en, hogy fenyezni kell oket, mert amit veghez vittek az az arnyvadasz univerzum megmentese volt, de ettol fuggetlenul meg ok is csak „emberek”. Remelem a kovetkezo konyvben a kevesebb neha tobb elve alapjan nem kapunk ennyire csomorlott sorokat roluk.
Mindent osszevetve ez egy zsenialis kezdet volt, es alig varom mar, hogy a kovetkezo reszt olvashassam. Nem tudom, hogy valaha el fogom e tudni engedni ezt a vilagot.

8 hozzászólás
>!
ViveEe P
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony

Ezt a könyvet úgy kell elolvasni, hogy még frissen benned van a Mennyei tűz városa. Őszintén csak halvány emlékeim vannak, hogy kik Emmáék és mi történt velük.
Haragszom erre a könyvre, és így Clare-re is. Számos okból..
Az még oké, hogy úgy tűnik képtelen Clare a jól bevált árnyvadász világon kívül bármit írni. De! Már megint tiltott szerelem? Elegem van! Ráadásul a legvége? Azt hittem kettétöröm a könyvet… És most már megint! kijöhet a történetből egy majdhogynem pont ugyanolyan szerelmi háromszög, mint a Végzet ereklyéiben és a Pokoli szerkezetekben. Kiakaszt! Clare képtelen újat alkotni.. Amikor egy meleg pár is feltűnt végképp végem volt.
A másik bajom, hogy 350 oldal eltelt, mire egyáltalán érdekelni kezdett a könyv. :@
Utána már egész jó volt, de a fele könyv elment a semmivel. Arra jó volt, hogy nagyon megsajnáljam Juliant, de ez mondjuk 10 oldalban is ment volna.
A karakterek jók, nem lehet utálni őket, de nem érdekeltek. Csak azt akartam pörögjünk fel végre.
Nem tudom mit csináljak a sorozattal. :/ Meghagyom a döntést az időnek…

22 hozzászólás
>!
perpetua P
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony

Még mindig furcsa számomra, hogy az eredeti sorozatot nem tudtam igazán megszeretni, a Pokoli szerkezetek meg igazi kedvenc. Nagyon kíváncsi voltam, hogy ez az új sorozat melyik kategóriába fog tartozni.
Sokat agyaltam, és csak arra tudok gondolni, hogy Clary karaktere nem tudott igazán megfogni. Tessa-t sokkal jobban szerettem, és legnagyobb örömömre Emma is a jobban szerethetőek közé került. Ez a kötet újra meg tudott érinteni, és ilyenkor értem, miért szeretik olyan sokan Cassandra Clare könyveit. Maradtunk az árnyvadászok világában, de új vizekre eveztünk, most a Los Angeles-i Intézet életébe pillanthattunk bele. A gyerekeket már a Mennyei Tűz Városában megismerhettük, de most már eltelt öt év a csata óta és sokat változtak. A két főszereplő Emma és Julien, egy parabatai páros. Ez a kapcsolat mindig is lenyűgözött a sorozatban, hogy milyen különleges és mély. Az ő helyzetük még érdekesebb, mert igazán korán vállalkoztak a rituáléra, hogy ne szakítsák el egymástól őket. Nem volt újdonság ilyen szereplőkről olvasni, de mégis tudott újat mutatni ezzel is az Írónő, és ebben a részben ezt szerettem legjobban. Emma is igazán kitartó, bátor hősnő, nagyon megszerettem, de a könyv második felében kiderült, hogy Julian még jobban lenyűgöz. A lány szemén keresztül mindig láttuk, hogy a látszat ellenére sokkal több van benne, nem csak egy unalmas, felelősségteljes fiatal. Ő is ugyanolyan erős, méltó társa Emma-nak, és hatalmas meglepetést tudott okozni nekem. Még jobban megszerettem őt, mint a páros másik tagját.
Egy másik fontosabb szál a félig tündér Mark felbukkanása. Felkavarta az állóvizet az biztos. A gyerekek most már elfogadták a helyzetet, kialakították maguknak, mondhatni nyugodt életüket és most egy rejtélyes gyilkosság sorozat miatt a tündérek mégis hazaengedték Mark-ot. Ám a fiú, már közel se az, akit öt éve elvittek. Nagyon örülök, hogy ő is narrált és nem csak külső szemlélőként láttuk, mert így jobban átéreztem a helyzetét. Harmadik főbb szál pedig egy mexikói árnyvadász Christina volt. Nála sajnálom, hogy nem szerepelt kicsit többet, mert azt láthattuk, hogy neki se egyszerű a múltja, és csak kisebb adagokat kaptunk belőle, kíváncsi vagyok még rá is.
A történet nagyon izgalmas volt, igaz az elején néha akadtak egy hajszálnyival unalmasabb részek is, de a második fele és a későbbi érzelmek annyira kárpótoltak, hogy nem tudok emiatt csillagot levonni. Emma szülei halála óta is fáradhatatlanul nyomoz, szeretne igazságot szolgáltatni. Most végre újabb reménysugárba kapaszkodhat, újabb nyom jelenik meg. Cassandra igazán cseles módon félrevezetett, mert álmomban se gondoltam volna, hogy pont az lesz a tettes, aki. De minden kegyetlenség ellenére, nagyon megindító volt az ok, ami vezérelte. A tündér mese, ami ezzel kapcsolatba előkerült, még jobban tetszett.
Huh, azt hiszem elég is lesz már, tényleg nagyon tetszett, tényleg bíztam is benne, hogy újra beleszeretek az árnyvadászok világába, és hatalmas örömömre így lett. Már csak az a szomorú, hogy angolul is ilyen soká jön a folytatás. :(

>!
könyvmolyeszti
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony

Vegyesek az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Nekem egyértelműen A végzet ereklyéi tetszett jobban, ebből nekem nagyon hiányoztak a démonok, meg még más dolgok is. Emmát a végén ki tudtam volna nyírni, és már ott tartottam, hogy nem adok rá még 4,5 csillagot sem, de Mark miatt el is felejtettem, hogy egyáltalán gondoltam erre. :D Tényleg, tisztára lenyűgözött az utolsó két oldal. :D Emmát meg is értem, meg nem is. Én merész, bátor, és vakmerő lánynak ismertem meg, és nem értem, miért nem merte felvállalni a julianos dolgot. Másrészt egyet is értek vele, hisz Julian és a többiek érdekében tette. Na mindegy.
Számomra ez a könyv más volt, mint az eddigi árnyvadászos könyvek, gondolok itt a Pokoli szerkezetekre és A végzet ereklyéire. Olvasás közben úgy éreztem, mintha a Nem vagyok sorozatgyilkos olvastam volna. Nem azt mondom, hogy nem tetszett, mert nagyon is, de nekem kicsit más volt. A szereplők mind a szívemhez nőttek, és nagyon jól jött a végén az az esküvős rész.

>!
kocybaba P
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony

Bár elfogult vagyok némileg ha C. Clare-ről van szó, azért előzőleg megorroltam rá a Mennyei tűz városáért, ironikus módon pont Emmáék miatt. Ezért picit tartottam a könyvtől, de amint neki kezdtem, rájöttem, hogy még mindig messze nem elég az árnyvadászokból. Hihetetlenül élveztem újra visszatérni ebbe a világba, és Emmáékat is csak a szívembe zártam. Nagyon érzelmekkel telített volt a Blackthorn testvérek páratlan összetartásáról, mélységes szeretetéről, odaadásáról olvasni, mitöbb Emma és Julian parabatai kötelékéről és az a mögött húzódó dolgokról. El is szontyolodtam a helyzetük miatt, de bízok benne, hogy lesz megoldás számukra. Juliánt pedig muszáj kiemelnem, mert rendkívüli karakter. Hatalmas szíve van, és elképesztő mit meg nem tesz azokért, akiket szeret. Bátyja, Mark megjelenése is tetszett, és hogy általa jobban megismerhetjük tündérek népét, jobban beleláthattunk abba milyen a Vadűzés, milyen lehetett a részese lenni. Még Christina és Diego külön kis szálát is kedveltem. A nyomozás sem volt rossz, egyre izgalmasabb lett, és hiába próbálkoztam, csak a végére állt össze a kép, de ezen kívül is akadt még egy-két meglepetés. Aminek viszont ezeken túl is a legjobban örültem az az volt, hogy az írónő megörvendeztetett a régi szereplők megjelenésével és zárásképp róluk egy fejezettel.

>!
schesztiஐ P
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony

Újra beleszerettem ebbe a világba, beleszeretek minden alkalommal, amikor olvasom.
Imádom a szereplőket, a történeteiket, az összetartásukat, a szeretetüket egymás iránt – hálás vagyok és irigy és féltékeny, hogy csak olvasóként része lehetek Julian családjának. :)

Nagyon fura volt a Mennyei tűz városában Emmáékról olvasni, hiszen ott még nem őket akartam, ragaszkodtam Clary-ékhez. Itt viszont egyáltalán nem hiányoztak a régi kedvencek, hiszen új, nagyszerű karaktereket kaptunk, akiket egytől egyig megszerettem. Talán nem is volt egyetlen szereplője sem a könyvnek, akit ne szerettem volna – nyilván azt az egyet leszámítva. De nem. Még őt is tudtam szeretni. Egy kicsit. :)

Örültem, hogy visszakaptuk Mark-ot – imádtam róla olvasni, ahogyan visszaemlékezett a Vadűzésre, ahogy a szerelméről „mesélt”, ahogy a kicsikre vigyázott (:DD), ahogy igyekezett visszatérni az életükbe.

Imádtam Emmát – már kislányként, a Mennyi tűz városában is szerettem, mostanra pedig az egyik legjobb női karakternek tartom. Tűz van benne, akarat, bátorság, kitartás. De közben gyengéd és rettenetesen szeretnivaló. Szeretem, ahogy a kicsikről gondoskodnak, hogy Emma éppúgy magáénak érzi ezt a kis családot, éppúgy magáénak veszi a problémáikat, és éppúgy keresi a megoldást.
És igenis imádom azért, amit a végén tesz. Lehet, hogy nem a legokosabb döntés, de ezt is szeretetből hozza.

Julian… nem is tudom, hol kezdjem. :) Nem nagyon olvastam még hasonló karakterről. Persze, olvastam apákról, akik imádták a gyermekeiket, és bátyakról, akik rajongva szerették a kisebb testvéreiket. De hogy valaki ilyen szinten tartsa össze a családot, gondoskodva róluk nappal és éjszaka, feláldozva önmagát, minden pillanatát, minden gondolatát a családért, hogy ennyi idősen ekkora felelősség nyomja a vállát és ne roppanjon össze a súlya alatt, ilyenről még soha. Rajongok Julian Blackthornért. :))

Cassy nagyon jó a fantasztikus karakterek és a hihetetlen bonyodalmak kitalálásában és őszintén remélem, a megfejtésükben is az (lesz). :D
(Emlékszem, amikor a Csontváros-t olvastam és nem akartam elhinni, hogy nem lehet igaz, hogy ez csak valami félreértés… Most is épp ez az érzés fog el. :))

Jólesett újra pityeregni; bár meglepetés nem ért, a szívem éppúgy összefacsarodott, mint amikor angolul olvastam a könyvet egy évvel ezelőtt. Megsirattam az elvesztegetett éveket, az értelmetlen halálokat, a lehetőségek elvesztését. És nem si tudom, mire számítsak majd a folytatásban, ami szerencsére hamarosan megjelenik, és végre újra folytathatom ennek a fantasztikus családnak a történetét. :)

>!
Madama_Butterfly P
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony

Clare – számomra – eddigi legjobb könyve, mind stílusban, mind történetben és mondanivalóban. A romantika mellett fontos és meghatározó szerep jut a családnak és a barátságnak, pont emiatt klisémentes, képes volt újat mutatni és meglepni. A karakterek árnyaltak és kidolgozottabbak, mint eddig bármelyik kötetben, egy ismerős világban eddig új – vagy kevésbé megismert – szereplőkkel találkozunk.
Erős kezdés egy új Árnyvadász – sorozatnak, várom a folytatást.

>!
Lanore P
Cassandra Clare: Éjfél kisasszony

Nagyon vártam már ezt a könyvet, kíváncsi voltam, Clare tud-e újat alkotni ebben a világban, de tartottam is tőle, hogy talán már nem tudja azt nyújtani, mint az alapsorozat. Sajnos nekem valóban nem hozta azt a színvonalat, erőltetettnek, és túl hosszúnak éreztem Emma kötetét. Borzasztóan lassan indul az eleje, sok-sok fejezeten át szinte semmi sem történik, egy naggggyon elnyújtott bevezetésnek éreztem. Aztán szép lassan kiderült, hogy miről is fog szólni a könyv második fele, és itt már elkezdett érdekelni engem is, tetszett a nyomozás a rejtélyek után, a szálak felgöngyölítése, no meg a Blackthorn család, a gyerkőcök :) Emmát kedveltem már korábban is, most még jobban megszerettem, ahogy Juliant és Markot is a maga fura módján, de a legjobb részek mégiscsak azok voltak, amikor a régi szereplők pár rövidke oldal erejéig visszatértek. Ezeket a sorokat csak úgy faltam, olyan jó volt visszatérni Jemhez, Tessához, Claryhez és Jace-hez… :) Emma és Julian kapcsolata hihetetlen dolgokon ment át, a parabatai-kapcsolat egyébként is nagy kedvencem volt Clare világában, és itt bizony kaptunk belőle rendesen… meglepetést is tudott okozni, eszembe nem jutott volna, hogy ilyen hátrányai is lehetnek ennek az erős kapocsnak, a végén már nagyon sajnáltam őket, hogy mindazok után, ami velük történt, még mindig van mit megoldani… a „főgonoszunk” pedig talán a legnagyobb meglepi volt, én komolyan nem számítottam arra, hogy ő lesz a gyilkos! Egy szó mint száz, Clare még mindig jó, tud újat mutatni, de már sajnos nem tudja úgy fenntartani az érdeklődésem, mint régen… tudom, hogy van fantázia Emmáék, Mark, Kit és persze Annabelle történetében, de nem vagyok biztos abban, hogy még többezer oldalon keresztül képes leszek aktívan érdeklődni…


Népszerű idézetek

>!
Jean

– Ha szeretsz valakit, akkor a részeddé válik. Része mindannak, amit teszel. Benne van a levegőben, amit beszívsz, a vízben, amit megiszol, a vérben, ami az ereidben folyik. Az érintése örökké megmarad a bőrödön, a hangja örökké a füledbe cseng, a szavai örökké a fejedben járnak. Ismered minden álmát, mert a rosszak a te szívedet is megsebzik, a szépek pedig téged is boldoggá tesznek. És nem tartod őt tökéletesnek, hanem ismered minden hibáját, tudod róla a teljes igazságot, felfedezed a legrejtettebb titkait, de mindez nem ijeszt el tőle; sőt ettől csak még jobban szereted őt, mert nem vágysz a tökéletességre. Csakis őt akarod.

108. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Julian "Jules" Blackthorn
5 hozzászólás
>!
Szyszyyy

– Miért húztad ki a nyilat? – faggatta, és lehúzta a saját pulóverét. Egy spagettipántos trikót viselt alatta. Megtörölgette Julian mellkasát és oldalát a pulcsival, felitatta a vért, amennyire csak tudta.
Julian egyre jobban zihált.
– Mert amikor valaki… beléd lő egy nyílvesszőt… – hörögte –, nem az a legelső reakciód, hogy… „Köszi szépen a nyilat, azt hiszem, megtartom.”
– Jó tudni, hogy a humorérzéked sértetlen.

268. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emma Carstairs · Julian "Jules" Blackthorn
>!
LaBelle

– Egyszer azt olvastam, hogy egy viccet elmagyarázni olyan, mint békát boncolni – közölte Mark. – Megtudhatjuk, miből áll össze, de meg kell hozzá halnia.

214. oldal, 9. fejezet - Csillag ha ragyog (Könyvmolyképző, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Mark Blackthorn
>!
Flóra_Szentgyörgyi

– Még mindig Jace-szel jár?
Emma elnevette magát, érezte, hogy oldódik a feszültsége. Clary és Jace elválaszthatatlan, legendás párt alkottak. Összetartoztak.
– Ugyan ki szakítana Jace-szel?

252. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Clary Fray · Emma Carstairs · Jace Wayland
>!
Jean

– Amíg él a szeretet és az emlék, addig igazából nincs halál.

524. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emma Carstairs · John Carstairs
>!
LaBelle

– (…) Ez az én területem. Neked megvannak a saját reménytelen emberkéid New Yorkban.
– Az egyik reménytelen New York-i emberke a gyermekem apja – emlékeztette Magnus.
(…)
– A többiek pedig – tette hozzá Magnus – mind megmentették a világot, legalább egyszer.
Malcolm Julianre és Emmára intett.
– Én nagy reményeket fűzök ezekhez.

164. oldal, 6. fejezet - Okosabb, mint ő meg én (Könyvmolyképző, 2016)

>!
Beatrice8

– A törvény nem ezt diktálja, Emma. Ne feledd: A Törvény szigorú, de a Törvény a Törvény.
– Azt hittem, úgy szól, hogy „a Törvény bosszantó, de legalább szabadon értelmezhető.”

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emma Carstairs
>!
Cheril

– Megkérdezném, hogy „Te nem szoktál kopogni?”, de nyilvánvalóan látszik, hogy nem – mondta. – Mi viszont épp el vagyunk foglalva.
Magnus erre csak legyintett.
– Az őseiteket rajtakaptam már ennél sokkal kínosabb helyzetben is – közölte. – Egyébként is, vészhelyzet van.
– Magnus! – mondta Clary. – Ajánlom, hogy ne a virágokról vagy a tortáról legyen szó.
A boszorkánymester grimaszt vágott.
– Azt mondtam, vészhelyzet. Ez egy eljegyzési parti, nem a normandiai partraszállás.
(…)
– De hát épp pohárköszöntőt akartam mondani – panaszkodott Jace. – Nem várhatna egy kicsit az apokalipszis?

Kapcsolódó szócikkek: Clary Fray · Jace Wayland · Magnus Bane
>!
LaBelle

– Emma védelmében megjegyezném, hogy Cameron idegesítő, de szexi. – Julian szúrós pillantást vetett rá. – Mármint… elméletben… ha valakinek bejön egy olyan pasi, aki tisztára úgy néz ki, mint Amerika Kapitány vörös hajjal.
– Amerika kapitány kétségkívül a leghelyesebb Bosszúálló – jegyezte meg Cristina. – De nekem a Hulk a kedvencem. Szeretném begyógyítani az összetört szívét.
Nephilimek vagyunk – hangsúlyozta Julian. – Semmit se kéne tudnunk a Bosszúállókról. Egyébként is – tette hozzá –, nyilvánvalóan a Vasember néz ki a legjobban.

280. oldal, 12. fejezet - Több volt mint soké (Könyvmolyképző, 2016)

>!
abstractelf

– Emma, emlékezz, mit mondtam! Arról beszélj, hogy te mit érzel!
Cameron még mindig karattyolt a vonal túlsó végén, valami olyasmit magyarázott, hogy személyesen kéne megbeszélniük a dolgot, Emma viszont tudta, milyen értelmetlen volna ez. […]
– Én magamról beszélek, nem rólad – mondta a telefonba. Cristina bátorítóan mutatta fel a hüvelykujját. – Úgy érzem, hogy rosszul vagyok tőled. – Szélesen mosolygott, Cristina viszont a kezébe temette az arcát. – Szóval, nem lehetnénk megint csak barátok?
Kattanás hallatszott, ahogy Cameron véget vetett a hívásnak.

1. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

David Levithan: Nap nap után
Andrea Cremer: Bloodrose – A döntés
Claudia Gray: Afterlife – Az életen is túl
Jennifer A. Nielsen: The Shadow Throne – Az Árnytrón
Sarah J. Maas: Queen of Shadows – Árnyak királynője
J. L. Armentrout: Obszidián
Marissa Meyer: Scarlet
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Veronica Roth: A beavatott
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz