City ​of Glass (The Mortal Instruments 3.) (The Shadowhunter Universe) 92% 88 csillagozás

Vajon hogy csinálja Cassandra Clare, hogy minden rész jobb, mint az előtte lévők?

Hihetetlenül izgalmas volt ez kötet: engem teljesen levett a lábamról!
Gyönyörű íve volt a történetnek, amihez hát kellett, hogy kicsit nehézkesebben induljon. Jace mogorvasága, Clary önfejűsége azért elég idegesítő volt az elején :D
Viszont nagyon jó volt megismerni Alicantet, az Üvegvárost, az árnyvadászok fellegvárát. Sok izgalmas, új szereplővel találkoztunk, közülük leginkább Amatist zártam a szívembe.

Clary képességeinek egyre inkább birtokában van, és ha ő nincs, máshogy alakult volna a város és az egész árnyvadász faj sorsa. Mindenki így sem menekült meg Valentine és szövetségesei elől. Szegény spoiler a szívem szakadt meg.
Elképesztően fordulatos volt a történet: Simon és a sötétségben kötött barátsága, Magnus és a könyve, Aline és persze Sebastian. Ahogy haladtunk előre, ahogy egyre több titokra derült fény, egyre több részlet került a helyére: szinte le se tudtam tenni a könyvet!

Valentine gyermekei túlnőttek apjukon, ki így-ki úgy. Új szövetségek köttettek, sokak vére kiontatott, van akitől elbúcsúztunk és van akit ismét köszöntöttünk. Új szerelmek lángoltak fel, régi szerelmek éledtek újra vagy épp teljesedtek ki.

Méltó lezárása lett volna a sorozatnak, de én mégis örülök, hogy Cassandra Clare tovább írta. Szerintem vannak itt még elvarratlan szálak, elmesélhető történetek, kibontakozásra váró karakterek. És amúgy se szeretem a befejezéseket ;)

Igazából, ha A Végzet Ereklyéi megmarad trilógiának, és így fejeződik be, én tökéletesen elégedett lettem volna ♥ De persze, nagyon is örülök, hogy született még sok-sok könyv és létrejött az Árnyvadász-univerzum, még ha néhány történet és szál nem arra vagy nem úgy haladt is, amerre vagy ahogyan nekem tetszik.
Szóval, imádom ezt a részt. Nem szokásom az értékeléseimben drámázni, de nekem ez az a könyv off ami érzelmileg kikészít. Hiába tudom már, amit tudok, azért bizonyos jelenetek még így is összetörték a szívem spoiler. Nagyon örültem, hogy a cselekmény átkerült Idris-be és Alicante-ba, tetszenek a hely-leírások. Az új szereplők közül Amatist kedvelem, de Aline nem volt számomra túl megnyerő, valahogy nem csípem a stílusát, eddig nem is tűnt fel, de szerintem már itt a rosszabbik oldalamra került, ezért nem kedvelem annyira a későbbi részekben sem. Sebastiannal kb. ugyanez a helyzet, még spoiler, már útáltam, nagyon ellenszenves volt a túl nyomulós stílusa.
És hogy miért is szeretem ennyire ezt a részt? Egyrészt jól felépített a történet, másrészt akciódús és jó a cselekmény. Míg az első részben csak egy kis csetepaté volt, a másodikban pedig egy viszonylag gyors csata, itt végre zajlanak az események. Az érzelmi szálak is nagyon jók, mind Alec – Magnus, mind Clary – Jace. Már az előző rész értékelésénél is írtam, hogy valahogy éreztem, hogy ők spoiler, és emlékszem, hogy első olvasáskor végig azon kattogott az agyam, hogy hogyan fogja CC ezt a kis problémát elsimítani :D De hát ekkora csavar eszembe se jutott. Egyedül ez a Simon, a rocksztár, minden lány őt akarja vonal túlzás nekem kicsit. Valentine pedig továbbra is tökéletes főgonosz spoiler, de Raziel eléggé meglepett. Igazából az is meglepő, hogy Valentine-nak bizonyos dolgokban nagyon is igaza van off, csak iszonyú rosszak az eszközei, illetve egy érzelmekre képtelen szociopata, aki racionálisan gondolkodni sem tud.
Nagyon tetszett a kis extra a könyv végén off ♡

„Szeretlek, a halálom napjáig szeretni foglak, és ha van élet a halál után, akkor is szeretni foglak.” – mondja ezt Jace Wayland Morgenstern Lightwood Herondale vagy bármi is a vezetékneve és utána teszi azt, ami miatt nem bírtam várni és muszáj volt beleolvasni a végébe. Pedig a történet sablonos, a fordulatok teljesen kiszámíthatóak, de mégis messze ez volt a legjobb rész és az örök tini romantikus énemet Cassandra Clare világa teljesen beszippantotta. Imádom ezt a mágiával, rúnákkal, árnyvadászokkal, vámpírokkal felépített világot, a hibáival együtt is teljesen ki tud kapcsolni.
Lehet itt kellene befejezni a sorozatot, mert elég lezártnak érzem, de a kiváncsiságom úgyis nagyobb lesz és tovább fogom olvasni.

Ez viszont már hosszú volt és eléggé túlírt, a végkifejletet már az első kötetben lehetett sejteni, de olyan nehezen akartunk eljutni odáig… A jó dumák is elfogytak, a románc pedig ellaposodott. (Nem lehet ennyiszer büntetlenül megcsinálni azt, hogy spoiler Egy ponton túl ask me if I give a f*ck.)
Nem fog nehezemre esni nem folytatni a sorozatot :)

Nagyon tetszett, már az angol olvasásba is belejöttem. Már viszonylag régen olvastam a könyvet magyarul, a legtöbb dolog váratlanul ért. Arra sem emlékeztem már, hogy kicsoda spoiler. Clary spoiler jelenete nagyon tetszett, de már totálisan nem emlékeztem rá. A Lake Lyn-es rész nagyjából megvolt, de nem pont így. Ha egyszer elkezdtem, nem nagyon tudtam letenni, bele tudtam élni magam, ami nálam hatalmas piros pont egy könyvnél. Szóval persze, hogy kedvenc.

Tudva, hogy a Csontváros nem hagyott különösebben mély nyomot, bármennyire is akartam, a Hamuváros már jobb volt, de még mindig voltak kétségeim, nem tudtam, mire számítsak az Üvegváros olvasásakor. Meg kell mondjam, hogy most az egyszer a sorozat folyamán pozitívan kellett csalódnom.

Nem fogom azt állítani, hogy az Üvegváros egy hiper-szuper-fantasztikus könyv, mint az a Percy Jacksonokról állítanám, de akkor is tetszett. A három általam eddig olvasott Végzet Ereklyéi könyv közül, ez kimagaslóan jó volt. Részben ezért rendeltem meg a következő három részt is, bár azok irányába erős kétségeim vannak, tekintve, hogy az Üvegváros jóformán lezárta a történetet. Mivel a sorozat eredetileg trilógiának van megtervezve, ezért tartok, mi lesz ezután. De erről majd később.

Bővebben:
http://polimatilda.eu/uvegvaros/
http://matildakonyvespolca.blogspot.hu/2017/04/cassandr…

Imádom ezt a könyvet. Annyira vártam a megjelenését, mint másnak még soha. Cassandra Clare pedig tökéletesen zárja le a sorozatot. Nem lehet ezt a könyvet megunni, már jó párszor olvastam.

Sokkal jobban tetszett, mint az előző kötet. (Lehet azért, mert ez papír alapú volt, az előző meg ebook. Ki tudja? :D) Kiszabadultunk Manhattanből és felfedezhettük Idrist!
Clary-t és Jace-t továbbra sem igazán értettem, és aztán spoiler Micsoda fordulat, mínusz egy csillag… De ettől függetlenül beszippantott és lekötött a sztori, érdekes volt Sebastian is, meg a titkok, amik kiderültek. A fináléval és a lezárással is meg voltam elégedve.

Nem is rossz. Nagyon látszik rajta, hogy eredetileg ez lett volna a lezárása a sorozatnak, úgyhogy kicsit aggódom, mit fog még az írónő kihozni ebből.
Elég sokáig olvastam (köszi, ötödik félév), úgyhogy már enyhén összemosódnak a részek, de végre ejtettük a szerelmi háromszög témát. Bár továbbra is bosszantóan sokat vinnyogott a drága szerelmespár, még ez is elviselhetőbb volt. Inkább olvastam volna Alecről meg Magnusról.
Meg Simonról! Túl keveset szerepelt itt, remélem legalább a többi részben egy kicsit jobban előtérbe kerül.

Ha az egész sorozat itt befejeződik, azt gondolom, hogy azzal is boldog lettem volna. Ez a kötet jóval erősebb volt, mint az előző kettő. Ugyanakkor több könyvet is olvastam már az univerzumból – de ezt a 6 kötetet kihagytam, mert a sorozatot már láttam. Nagy hiba lett volna, ha nem olvasom el őket, mert sokkal jobb könyvben – ez is – mint a sorozat. Ez a világ, amit Clare felépített még mindig zseniális és bármikor képes arra, hogy rabul ejtsen.