Felrobbannak az oldalak és az olvasó szíve.
Ez történik, ha egymásba szeret az amerikai elnök fia és a walesi herceg.
Nehéz kicsit erről a sztoriról írnom, mert kirántott az olvasási komfortzónámból rögtön az első oldalak során. Más az írási stílus, valóban szokni kell pár fejezeten keresztül. A tavalyi év egyik legjobban várt kötete ez számomra, mégis majdnem, majdnem félretettem először, annyira furcsa volt. De ne tegyétek félre!
Általában kevésbé kedvelem az E/3-as kifejezésmódot, pláne, ha egyetlen szereplő gondolatait vetíti felénk az író, valahogy viszont Alex esetében mégis működött.
A ‘lendületes’ szó pörgött a fejemben olvasás közben, annyira sodort időnként, hogy majdnem kiugrottam a bőrömből a hullámzó energiától, amit a történet közvetített. Az alkoholködös részek alatt, egy-egy üvöltő zene mellett elérte nálam a könyv az áhított állapotot, azt, amikor már nehezen tudtam megkülönböztetni a saját valóságomat a kitalálttól.
Én ezért olvasok, lenyűgöz, ha egy író el tudja ezt érni, első könyve, meg minden, zseniális érzés volt.
Együtt éltem a szereplőkkel, megkaptam a csodálatos romantikus mesémet. Bár magam sem tudom erre miért meseként, miért nem egy lehetséges, de alternatív valóságként gondolok, megtörténhetne, ha nem is ezekkel a szereplőkkel, nem abban az élethelyzetben, de… Én hiszek abban, hogy a világ így működik, az én világom biztosan, időnként viszont jó visszaigazolást is kapni arról, más is tud még nagyokat álmodni, tele van a világ szeretetteljes, elfogadó emberekkel, ami élővé tud válni, ha sok ilyennel találkozunk.
Tetőtől-talpig egy romantikus mese, a herceg ellovagol a naplementébe Amerika első fiával, a transzatlanti szerelemtől az olvasó szétolvad, az erotikus jelenetektőlspoiler, felgyulladsz a lapokkal együtt, emellé a politika egy kellemes hidegzuhany, kellett a történethez egy komolyabban vehető szál is.
Egyes mellékkaraktereknél sajnos zavart a sok trágárság, kicsit belenéztem az eredetibe kiadásba, szerintem itt a fordítás kicsit el-elcsúszott, hiszen más a kultúrák között káromkodások jelentése és használata, emiatt vulgárisabb lett a nyelvezet az elképzeltemnél.
Ugyanez vonatkozik néhány szerelmes megszólításra is, de hát, ki problémázik minden ilyen apróságon?
A kedvenc karakterem Henry lett, szimpatikus volt az érzelmes, fekete köddel körülvett angol herceg gondolata. Egyszerűen szétolvadtam a leveleit olvasva, imádtam turkálni az érzelmei közt, belegondolni az indítékaiba. Alexet is szerettem, de egy kicsivel több jellemvonást szívesebben felfedeztem volna a főszereplőről, bár ez már nem az ő hibája volt.
Tetszett az elnökválasztási kampány, Luna karakterének létezési lehetősége, az angol királyi esküvő, a kedvenc részem az egész kötetben mégis a Los Angeles-i buli volt. Ott mindent megkaptam, amit akartam.
off
Szóval, újabb kedvencet avattam, biztosan újraolvasós lesz, jelen helyzetben kicsit korszakújítóbbnak is érzem bármelyik mostanában megjelenő magyar könyvnél, a stílus, a cukormáz, a meleg szerelem, örök kedvenc témáim egy new adult esetén, ez valamiért mégis kicsit más volt, mint a többi a kategóriájában.
Merészen ajánlom a kicsit pesszimistább beállítottságú, reménytvesztettebb olvasóknak, a műfaj kedvelőinek pedig abszolút kötelező.