Disclaimer: Habár a karanténnak köszönhetően relatíve több időm lenne olvasni és felzárkózni régóta várólistás könyvekkel, képtelen vagyok bármi komolyabb hangvételű könyvet olvasni jelenleg. Nem csúszik semmi amire erősebben kéne fókuszálnom vagy ami neadjisten megpróbálna elgondolkoztatni. Szóval az utóbbi 2 hét a cuki, könnyed olvasmányok jegyében telt (bármi ami fluffy jöhetett) szóval nem egy guilty pleasure olvasmánnyal szórakoztattam magam – avagy szórakoztató, de „pocsék” könyvek. nagy részét még csak nem is jelöltem itt molyon, annyira nem hagynak mély nyomot. Ez a könyv viszont nem ez a kategória. Cuki és humoros, de szerencsére emellett nem pocsék.
A sztori röviden:
Alex, az elnök fia hivatalos az angol királyi esküvőre, ahol újra kénytelen találkozni Henry herceggel, akit ki nem állhat, de mégsem tud békén hagyni. Pár ital után elő is kerül a macska a zsákból és ennek a napnak az eredménye egy hatalmas médiacirkusz, ami veszélyezteti a nemzetközi kapcsolatot Amerika és Nagy-Britannia között, valamint Alex anyukájának az újraválasztását. Szóval, megoldásként kénytelen Alex és Henry eljátszani a nyilvánosság előtt, hogy milyen jó barátok is ők valójában és az egész cirkusz csak egy félreértés volt.
Amit szerettem:
✔ Fiatalos, lendületes az írásmód, szórakoztató hangvétellel, szóval nagyon könnyű haladni vele, még akkor is ha olyan hangulatban vagy mint én.
✔ Tetszett, hogy alternatív idősíkon játszódik, kitalált szereplőkkel és nem a valódi személyeket emelte be a sztoriba. Bár néhány szereplőhöz egyértelműen ihletett vett az írónő a jelenből.
✔ Mind a két főszereplő – Henry herceg és First Son ezt mi hogy hívjuk magyarul? Első fiú? Alex – szerethető és szórakoztató karakterek voltak és elég mélységet is kapott a személyiségük, hogy valóban tudj hozzájuk kötődni és szurkolni nekik.
✔ Szeretem az enemies-to-lovers trope-ot és nagyon vicces jeleneteket és párbeszédeket írt eköré a szerző. Én még akár tovább is el tudtam volna viselni az enemies részét a dolognak.
✔ Az üzenetváltásokat nagyon élveztem, édesek voltak és jó módja annak, hogy felépítsen vele az írónő egy gyorsan pörgő időtávot, ami alatt hitelesen mélyülhet a kapcsolat, de mégse unatkozunk közben.
✔ Habár volt benne dráma rendesen, de nem éreztem túl soknak a felépített helyzet súlya miatt. Egy ilyen politikailag kulcsfontosságú kapcsolatot nem is nagyon lehetne ennyi dráma nélkül elképzelni szerintem.
✔ Azt is élveztem, hogy bizonyos szinten beleláttunk az elnökválasztásba, a kampányba és a politikába, de szerintem nem vitte túlzásba. Viszont ha valaki nem szereti a politikát, annak lehet ez a szál kicsit sok lesz. És érdekes volt ez az alternatív választás annak fényében, hogy zajlott a való életben (2016).
Amivel nem teljesen vagyok kibékülve:
✘ Nagyoooon amerikai volt. És ez nem feltétlen baj, csak jó ha tudod olvasás előtt és úgy állsz hozzá. Főleg, mikor az angol monarchia lett kritizálva éreztem ezt – amúgy viccesek voltak a megjegyzések – nem azt mondom, hogy nem igaz, de nagyon egysíkú volt nekem, és nem értem, hogy milyen alapon kritizálja ezt a rendszert Amerika. A magas ló esete:D Na meg az elnökválasztásnál szinte túlcsordult a lapokon a nacionalizmus. Ami nem feltétlen baj, rengeteg értékelést láttam és hallottam, ahol pont ez volt az egyik erőssége a könyvnek számukra. Ez teljesen ízlés kérdése. Számomra egy idő után egyszerűen csak kicsit cringy volt.
✘ Nekem hosszú volt. Kicsit jobban meg lehetett volna vágni és akkor még gördülékenyebb lett volna a sztori és nem ül le a 3/4-énél.
✘ Voltak benne nagyon kényelmes megoldások, de összességében mivel a fluffy & cute kategóriába tartozik ez a könyv, nem is nagyon vártam mást.