Daisy ​és a jégbe fagyott Don Juan (Daisy Dalrymple 1.) 71 csillagozás

Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

Daisy ​Dalrymple igen figyelemreméltó ifjú hölgy, aki újságírói munkát vállal, hogy függetlenségét biztosítsa – ez bizony meglehetősen szokatlan lépés egy vikomt lányától 1922-ben. Első megbízatása épp karácsonykor a Wentwaterek úri birtokára vezérli, ahol összegyűlik az egész család. A kellemes együttlétet hívatlan vendég, a „faragatlan tuskó” hírében álló Lord Astwick megjelenése zavarja meg, akire egy reggel a birtok tavának jegébe fagyva találnak rá – nyilvánvalóan nem baleset, hanem gyilkosság történt. A helyszínre érkezik a Scotland Yard vonzó felügyelője, Alec Fletcher, aki a nyomozás idejére a segédjévé fogadja Daisyt. Valamennyi családtag gyanúsított, a gróftól egészen az unokájáig. A nyomozás során fény derül Astwick bárdolatlan viselkedésének következményére, és ez újabb gyilkossági indítékokat tár fel a Wentwater-birtokon. A szemfüles Daisy leleplezi a gyilkost, a családtagok többségét lenyűgöző megoldással áll elő, és felmerül egy jövőbeni regényes kaland lehetősége… (tovább)

Eredeti mű: Carola Dunn: Death at Wentwater Court

Eredeti megjelenés éve: 1994

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2014
334 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633831984 · Fordította: Alföldi Zsófia
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2014
224 oldal · ISBN: 9789632549385 · Fordította: Alföldi Zsófia

Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
Lazacc
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

Olvastam az értékeléseket a könyvről. Hááát…
Ez egy kutya közönséges lektűr, azaz krimi műfajú szórakoztató irodalom. Sem több, sem kevesebb. Ez ordít a borítóról és a fülszövegről is.
Egy ilyen könyvön számon kérni a szereplők nem eléggé mély jellemzését, a kissé sablonos történetet és a nem túl bonyolult befejezést az olyan, mintha a McDonalds-on számon kérnénk a Michelin csillagot!
Szerintem! :-P

>!
stippistop SMP
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

A könyv elolvasása után szinte kedvem támadt krimit írni, ugyanis azt az érzést kelti, hogy „ilyen sztorit még én is kiizzadok magamból, ha muszáj.” Az értékelések alapján reménykedem, hogy a következő rész tényleg klasszisokkal jobb lesz, mert ez elég laposra sikerült. Illetve a fejemben lévő megoldások mind izgalmasabbnak bizonyultak a történet végéhez képest…

2 hozzászólás
>!
PandaSára P
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

Gondban vagyok az értékelésnél. Végül is elég olvasmányos könyv volt, de nehéz bármit is írni, amivel nem lövöm le a poént.
Az eleje kimondottan tetszett, szeretem a régi korokban játszódó történeteket, ez pedig az 1920-as években játszódik. Anglia is éppen túlélte az első világháborút, egy spanyolnátha járványt, és a történet mégis ebben a kissé békebeli világban játszódik, sok szereplővel. Eleinte egész hangulatos volt, mert korhűen bemutatja a ruhákat, szokásokat, egy angol nemesi családon belül, de aztán ez a máz, mintha elolvadt volna, és a történet később már inkább mai volt, nem volt érezhető rajta a régi kor varázsa.

A megoldás nem tetszett, erről csak ennyit írnék, méghozzá nagyon nem, mert roppant gyengének éreztem. A nyomozás is csupán arról szólt, hogy újra és újra kihallgatják a szereplőket, a nyomozó és a főszereplő, Daisy között pedig bontakozni kezd finoman egy lehetséges szerelmi szál. A szereplők túl sokan voltak, és túl egyformák, alig lehetett megkülönböztetni egyiket a másiktól, néha belezavarodtam, ki kicsoda, kinek a kije. Voltak benne igen érdekes mondatok, ami nem tudom, hogy a fordító, vagy az író hibája:
„Itt átkozott kalamajka van.”
Ami akár lehetne humoros is, de valahogy nem nevezném vicces könyvnek sem.

A főszereplőről Daisyről sem tudtam meg igazán sokat, amit meg igen, attól nem vált igazán szerethetővé számomra, de remélem (mivel egy sorozatról van szó), ez később még változni fog.

Szóval csak azért adtam neki 4 csillagot, mert a borítója tetszik, a hópelyhek, amik nem is hópelyhek, és a kezdés miatt. Egyébként erősen 2,5-3 csillag közöttinek érezném.

>!
meseanyu MP
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

Hangulatos kis kötet, tetszett az angol vidéki kastély, a húszas évek, a tél. De azért nem kapok a következő kötet után, mert volt benne egy-két dolog, ami sántított, meg néha itt is vontatott volt a sok kihallgatás, lehetett volna ezt ügyesebben is. Mindenesetre Daisy szimpatikus figura, úgyhogy majd meglátjuk, mi lesz a folytatásokkal.

3 hozzászólás
>!
SzAngelika
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

„Micsoda rohadt balszerencse (…), ha egy vendég belefullad az ember dísztavába.”

Az óvatos próbálkozásként indult olvasásból összességében kellemes szórakozás kerekedett számomra, annak ellenére, hogy úgy találtam, a humor még élvezetesebbé tehette volna a regényt. A picit döcögősnek érződött indulást követően kissé belekeveredtem a családi viszonyokba és nevekbe, de a könnyed stílus és a figyelmemet lekötő történet a lapok mellett tartott. Kellemes meglepetésként ért, hogy a nagy leleplezéssel korántsem ért még véget a könyv, talán a szerző is sejtette, hogy a megnevezett indíték mellett nem minden olvasó (például én sem) fogadna kitörő örömmel egy szokványos lezárást.

Bővebben: http://angelikablogja.blogspot.hu/2014/08/carola-dunn-d…

1 hozzászólás
>!
encus625 P
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

Nem egy magasröptű könyv ez, de a borító árulkodik róla. Bár elvileg Daisynak kontya van, szóval nem tudom ki van a borítón…
Az alapsztori jó, egy vidéki kastélyba érkezik egy nemesi gyökerekkel rendelkező lány, aki cikket akar írni a kastélyról. Épp másnap találják meg az egyik vendéget a vízbe fúlva. A nyomozóval a kezdetekkor kialakul a kémia. Aztán a nyomozás rész már elég unalmas, a megoldás meg egyszerűen csak semmilyen.
Talán a következő rész jobb lesz, mert ebből a sztoriból többet is ki lehetett volna hozni.

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2014
334 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633831984 · Fordította: Alföldi Zsófia
>!
Navi
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

Hatalmas pozitívuma a sztorinak, hogy nem csöpög a vértől. Olyan, mintha a fiatal Miss Marple történetét olvasnám. A nyomozók használják a fejüket :) Jó volt olvasni, hogy nem a modern technika segítségével dolgoztak, hogy nincsen állandóan csörgő mobil, … A könyv hátulján azt írják az ajánlóban, hogy „Carola Dunn elbűvölő sorozatának szép és okos, de minden lében kanál főszereplője lépten-nyomon hullákba botlik, akárcsak M. C. Beaton tökéletlen, ám annál megnyerőbb hősnője, Agatha Raisin. Daisy és Agatha rokon lelkek, akik minduntalan a legelképesztőbb kalandokba és bűnügyekbe keverednek – az olvasók nagy-nagy örömére.” Hát, nekem aztán nem Agatha jutott róla eszembe, azt a nőt ki nem állhatom. Nekem ő a fiatal Miss Marpe. És tényleg olyan, mintha egy Agatha Christie könyvet olvastam volna. Kíváncsian várom a többi részt, Daisy, Alec, Phillip, Ting és a többiek sorsának alakulását. Annyira szorítok Daisynek, hogy összejöjjenek. Szép pár lennének :) Új kedvenc :) Mire rájöttem, honnan ismerős a Dalrymple név, … :)

>!
Zimmermann_Zita P
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

Kellemes kikapcsolódás volt, gyorsan olvasható történet. Húszas évek, angol vidéki kastély, nyomozás – a könyv hangulata alapvetően tetszett. Daisy szimpatikus figura volt, a többi szereplő kicsit elnagyolt, a cselekmény annyira nem volt izgalmas és pörgős, inkább lassan csordogáltak az események. A megoldás sem volt annyira katartikus, összességében az „egynek elmegy” kategória.

>!
White13 P
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

Az Agatha Raisin könyvek után érdeklődéssel vettem kezembe ezt a könyvet, bízva abban, hogy az Ulpius végre olyan vizekre evezett a könyvkiadást illetően, ami élvezhető, minden mocsok nélkül.
Ez sikerült is. De sajnos az első kötet elég lagymatagra sikeredett, bízom benne, hogy a második már sokkal élvezhetőbb lesz.
Tetszik, hogy nem ma játszódik, és Daisy is érdekes karakternek bizonyult, egészen a végéig. Ugyan is halvány lövésem sincs arról, hogy miért volt jó az, amit végül javasolt, és ezáltal történt.
A könyv nagyon Agatha Christie hasonmás, de annál azért jóval gyengébb. Ennek ellenére kellemes kikapcsolódás, még ha nem is tartogat nagy meglepetéseket.
Hiába, hogy 3,5 csillagot adok, biztatnám az Ulpiust, hogy inkább ezer Daisy, mint egy Szepesi Niki…

>!
pieta4
Carola Dunn: Daisy és a jégbe fagyott Don Juan

Színvonalas kezdése a sorozatnak. Agatha Raisin történetekhez hasonlítják, de nekem inkább Agatha Christie jutott eszembe egy jóval könnyedebb variációban. A bűntett nem volt valami agyafúrt, nem rágtam tövig a körmöm izgalmamban, de azt sem találtam ki, hogy ki a gyilkos. Daisyről csak pár dolgot tudhatunk meg, gondolom a további részek visznek majd közelebb hozzá. Várom a folytatást!


Népszerű idézetek

>!
H_Andi

Nem a lord nem öreg. (…) Elég egészségesnek tűnt ahhoz, hogy kielégítsen egy fiatal feleséget – vagy hogy lyukat vágjon a jégbe.

131. oldal, 7. fejezet - Daisy és a jégbe fagyott Don Juan (Ulpius, 2014)

1 hozzászólás
>!
Ananiila P

Még a varratott tweedszoknya és kék gyapjúpulóver sem rejtette el az alakját, ahogy ott masírozott. Nem volt kövér, de nem is az a felül pózna, alul léc típus, amire a fiatal nők mostanság törekednek. Az ölelnivaló volt a kifejezés, amely eszébe jutott, amikor belépett a kék szalonba. Ölelgetnivaló az aranybarna hajától, a kerek arcától és rajta a vonzó anyajegytől – az ilyen szépségpöttyöt a tizennyolcadik században „üzenetközvetítő” névvel illették – egészen a csinos bokájáig, melyen divatos, drapp harisnya feszült.

79. oldal


A sorozat következő kötete

Daisy Dalrymple sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Elmore Leonard: Gengszterek földjén
Faye Kellerman: Orosz rulett
Steven Saylor: Caesar diadala
Lewis Perdue: A Tesla-hagyaték
Stephanie Barron: A szolgáló titka
John Dickson Carr: A kísértetek háza
Dean R. Koontz: A visszatérő
Ed McBain: Tíz plusz egy
Paul Auster: New York trilógia
Lawrence Block: A betörő, aki parókát viselt