A ​gyilkosság illúziója (Nellie Bly 2.) 39 csillagozás

Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

Nellie Bly elfogadja Verne kihívását, hogy megdöntse Phileas Fogg rekordját, és kevesebb mint nyolcvan nap alatt körbeutazza a Földet. A feladatot teljesíti, a távot hetvenkét nap alatt teszi meg. Ám az útról írt hivatalos beszámolójából kimarad egy hátborzongató esemény… Port Said nyüzsgő kikötőjében Nellie egy rejtélyes haláleset szemtanúja lesz. Tudtán kívül nemzetközi bonyodalom közepébe csöppen, s ez őt magát is a gyilkos céltáblájává teszi. A luxushajó fedélzetén, mely Nellie-t a Fáraók Földjéről a mesés Keletre viszi, a világ legnevesebb mágusai utaznak, s olyan ünnepelt hírességek, mint Sarah Bernhard vagy Frederick Selous, korának ismert felfedezője, Indiana Jones figurájának ihletője. Gyilkos lopakodik a fedélzeten, miközben a mágusok bűbájt űznek, s megidézik a holtakat; Nellie pedig rájön, hogy az Egyiptomban kezdődő halálos összeesküvés átfogja az egész világot.

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
K.u.K., Budapest, 2013
348 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639887954 · Fordította: Boda András

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

>!
Agatha
Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

Már csak a történet hátteréül szolgáló hajóút és Egyiptom miatt is, szigorúan szubjektív alapon, nagyon akartam szeretni, de be kell valljam, némileg gyengébbre sikerült, mint az első rész.
A második rész alapja Nellie vállalkozása, miszerint Verne 80 napját lekörözve körbeutazza a világot, egyes-egyedül, hajón, vasparipán, kocsin. Az utazás azonban rém hosszú, megismerkedik ezzel-azzal, beleüti az orrát amibe nem kellene és nőhöz képes túlságosan is megvan a magához való esze.
A történet izgalmas volt, emlékeztetett engem Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen-re , az „összezárt emberek közül ki a bűnös?” végül is egy népszerű krimi-alternatíva. Nellie-nk most egy kémügybe keveredik, ami az utolsó oldalig nem is derül ki pontosan.
Nagyon szerettem, hogy az írónő a törtnetéhez ilyen egzotikus országokat választott, bár eléggé elnagyolta leírásukat – értem én, hogy csupán háttérként szolgáltak, de egy kicsit színesebben-szagosabban beleszőhette volna (igaz, voltak kedvemre való részek, mint mondjuk a sejk sátrában elköltött ebéd, de a a bambusz-kínzást kihagytam volna…).
Ezen kívül hiányoltam belőle a híres ember szereplőket – bevallom, az első rész nagy erősségének ezt tartottam. Iszonyatosan jót szórakoztam egyébként Sarah Bernard arcpirító szövegein, spoiler.

>!
tshehip
Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

Nagyon megfogott az első rész, az értékeléseket olvasva pedig nem tudtam mire számítsak, volt aki ezt unalmasabbnak találta. Mivel nem gondoltam, hogy a vagány riporternő karakteréből többet is ki lehet hozni, én is kételkedtem, hogy ugyanolyan élvezhető lesz mint az első rész.

Nelly Bly valóban nem esett át személyiségváltozáson a Párizsi eset óta, így ezen a téren ne várjon senki plusz izgalmakat, a történetnek ugyanúgy kíváncsisága, kotnyelessége és bátorsága adja az alapját. Másrészt viszont a keleti helyszínek olyan új lehetőséget nyitottak meg az írónő előtt, amiket jól ki is aknázott, ebben a részben sincs hiány az érdekességekben. Számomra nem mindegyik volt újdonság, de így is bőven volt mire rákeresni, ami nekem külön pluszt jelent minden könyv esetében.

Ami kevésbé tetszett ebben a részben, az a Mr. Seloussal kialakult kapcsolatának néholi hiteltelensége, az ő interakcióiknál voltam kicsit képzavarban, spoiler

Ezzel szemben a szálak bonyolítása nekem jobban követhető szimpatikusabb volt mint a világkiállításon lezajlott események forgataga, ami persze nem jelenti azt, hogy át is láttam a szitán. A végjáték kifejezetten tetszett, sokkal izgalmasabbnak találtam mint az első részben!

Másik apróság ami most is feltűnt, a szexualitás megjelenése. Amit az első rész értékelésében írtam, most is helytálló: nem volt zavaró az erotika felvillanása, bár ebben a részben talán erőltetettebb mint a párizsi lebujos jelenetben (a Sarahval folytatott párbeszédre gondolok), szerintem nélküle is érzékeltethető lett volna a színésznő újító személyisége, belevalósága.

Összességében ugyanúgy tetszett mint az első rész, akinek csak ez a könyv van meg, vagy csak jobban érdekli egy keleti helyszíneken kibontakozó krimi az nyugodtan elolvashatja az első rész nélkül, ugyanúgy követni tudja majd az eseményeket.

2 hozzászólás
>!
Jeffi P
Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

Boda remek fordító!
A történet magával ragadó, faltam a sorait. Hiányoltam belőle Vernét :(
Viszont le a kalappal Nellie előtt! 72 nap alatt körbeutazta a világot, és rájött majdnem mindenre, és csak úgy…kb 4-szer akarták megölni :D
Sarah valami haláli csaj :D Frederick meg…hmm…hát nem Verne, de azért ő sem rossz :D
Bővebben, összeszedettebben, majd holnap a blogomban :)
Várom a folytatást!!

>!
Virágszépe
Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

Nellie Bly hetvenkét nap alatt utazta körbe a Földet, és erről úti beszámolót is írt. Ő volt az első női újságíró. Az írónő ezt a beszámolót vette alapul a regényhez, és egészítette ki
különféle kalandos, veszélyes epizódokkal, valós, híres emberekkel. Mindez történik a XIX. század utolsó éveiben. Nellie talpraesett, bátor fiatal nő, aki hajlandó kibogozni a rejtélyeket és ebben segítenek neki, vagy hátráltatják segítőkésznek mutatkozó szereplők. Hatalmas kavarodás kerekedik Nellie körül, nem lehet tudni kiben bízhat. Fordulatos, szórakoztató, humoros, könnyű regény, talán néha túlzottan is pörög.
A történelmi események valóságát a lábjegyzetekben olvashatjuk, korabeli fotók, újságkivágások, hangulatos, igényes illusztrációk kísérik a történetet. Kíváncsi lennék Nellie Bly eredeti beszámolójára is.

>!
shieldmaidenwithflowers
Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

Ezúttal sem kellett csalódnom, Carol McCleary ismét elkápráztatott Nelly kalandjával. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki egy kicsit szeretne visszapillantani a 19. század végi világba egy igazi erős, vagány nő szemén keresztül.

>!
szilvamag_
Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

Mivel nagy sikert aratott nálam az írónő előző könyve, így nem volt kérdéses, hogy a folytatásra is nagyon kíváncsi voltam. Míg az előző részben voltak olyan fejezetek, amiket kissé unalmasnak éreztem, addig ennél a könyvnél nem találkoztam ilyennel. A történet végig fenntartotta az érdeklődésemet és a történetvezetés is sokkal egyenletesebb volt, mint az előző részben. Nem mondom, kicsit frusztráló volt, hogy végig nem tudtam eldönteni, hogy Nellie helyében én kiben is bízhatnék meg a szereplők közül, de mire ez a bizonytalanság végleg felőrölte volna az idegeimet megoldódott a nagy rejtély. Örülök, hogy Carol McCleary így kisajátította magának Nellie Bly karakterét és kíváncsian várom e nem mindennapi hölgyemény kalandjainak a folytatását. Bővebben: http://goo.gl/UWDYbk

>!
Hiranneth
Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

Ez a kötet sem volt rossz, de nekem még mindig kicsit túlzás a főhősnőnk személye. Csak párszor tudtam volna megcsapkodni egy mérőhengerrel, mert annyira túlpörgött dolgokat…viszont amikor épp nem ezen akadtam fent, akkor kifejezetten élveztem a történetet, s hogy bizonyos csavarok még engem is megleptek :).

>!
cinegér
Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

Nem igazan tetszett, sokkal tobbet vartam ettol a regenytol. Olyan eroltetettnek tunt.

2 hozzászólás
>!
silverlily
Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

A sorozat első része teljesen magával ragadott, ezért nem volt kérdéses, hogy ezt is elolvasom majd. Szerencsére az írónő most sem okozott csalódást; ismét egy pörgős, kalandos, sokszor hátborzongató történetet kaptunk, melyben megfelelő arányban keverednek a valós, illetve fiktív elemek, és a részletes, hangulatos, ám korántsem száraz leírásoknak köszönhetően mi is könnyen a odaképzelhetjük magunkat a történet helyszíneire. Nellie pedig továbbra is imádnivaló, bátor és szellemes, aki sokszor odapörköl az őt semmibe vevő férfiaknak és úri dámáknak. Összességében tehát A gyilkosság illúziója abszolút hozta az előző részben megszokott színvonalat. Jöhet a következő!

>!
brigi11 P
Carol McCleary: A gyilkosság illúziója

Sajnos ez nem tetszett annyira mint az első rész. Néha úgy éreztem, hogy az írónő csak ide-oda kapkod a szereplők között. Nagyon sokszor untam is.


Népszerű idézetek

>!
Jeffi P

Törődj a magad dolgával – suttogja a jobbik énem. De pont nem hallom.

248. oldal

>!
theodora 

– Mondott valamit, Nellie? – kérdezi Frederick.
– Nem. Csak kilöttyent az agyamból egy kis káposztalé.
– Parancsol?
– Elnézést. Csak egy régi amerikai szólásmondás.

184. oldal

>!
dr_Eminens

Nem szellemi párbajozom fegyvertelen ellenfelekkel.

66. oldal

>!
theodora 

Egyiptom a rejtélyek és a varázslat földje, különös hely, ahol beszélnek a fák, a férfiak kígyót bűvölnek – egy cseppet sem szabad hát meglepődnöm azon, ha az örök Nílus, a múmiák, piramisok ez ősi, kísértetek járta országában a halál is rendkívül titokzatos…

(első mondat)

>!
Jeffi P

– Nem bánnák, ha mi is csatlakoznánk és egy kocsival mennénk be a városba? Így nekünk is jutna egy kevés Frederick lenyűgöző ismereteiből.
– Persze hogy nem – mormogjuk mindketten, én közben megeresztek egy mosolyt a ladyre, azt remélve, így nem lesz túl nyilvánvaló, hogy szívesebben utaznék egy pár egyiptomi kobra társaságában, mint ősavanyúságával és őseggségével.

144. oldal

>!
Asmodeus

A szívem, mint az augusztusi teavaj, amikor barna szemébe nézek.

257. oldal

>!
Asmodeus

– Mr. Selous, minél többet vagyok a közelében, annál világosabbá válik előttem, mit is kedvelek magában.
– És mit?
– Semmit. Semmit az égvilágon. Nincs egyetlen jellemvonása sem, ami vonzóvá tenné.

146. oldal

>!
papeerzsepi

Már megint azon kapom magam, hogy az egyik pillanatban legszívesebben a nyakába ugranék – a másikban viszont még azt sem hiszem el, amit kérdez. Egyszerűen nem tudom, mit gondoljak róla. Hazudik, aztán megvéd.Ledorongol, aztán magához emel. Az egyik pillanatban a fogam csikorgatom miatta, a következőben úgy bújnék oda hozzá, mint egy hízelkedő kiscica.

>!
Erika7

Valósággal rosszul vagyok az elviselhetetlen felsőbbrendűségi tudatától, de összecipzárazom a számat, ahogy egy jól nevelt vendéghez illik. A fiúknak a szerkesztőségben persze erre az úrinő-típusra is akad egy kifejezésük – nagy kedvenc lenne így hívni: Lady Gazdög.

Lady Warton nyilván ezüstkanállal a kezében jött a világra – de hogy ecettel volt csurig töltve, az is biztos.

26. oldal

>!
brigi11 P

Ahogyan azt minden reggel elismételem magamban: nekem folyókon kell átusznom, hegyeket megmásznom, várfalakat rohamoznom, sárkányokkal vívnom – nos, ilyen helyzetekben egy férfit vonszolni magammal, az túlságosan lefékezne.

20. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ruth Ware: A nő a tízes kabinból
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
Kim Harrison: Boszorkányfutam
George Mann: Mechanikus London
Ken Follett: Kulcs a Manderley-házhoz
Lőrincz L. László: A föld alatti piramis
Renée Holler: Mentsük meg a fáraót!
Steven Saylor: A fúriák haragja
Wilbur Smith: A folyó istene
Paul Sussman: A jeruzsálemi templom titka