23. legjobb krimi könyv a molyok értékelése alapján
59. legjobb romantikus könyv a molyok értékelése alapján

A ​szél árnyéka / Tűzrózsa (Az Elfeledett Könyvek Temetője 0-1.) 216 csillagozás

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Vannak ​dolgok, amiket csak sötétben látunk igazán. És csak akkor, ha már kellőképpen fogékonyak vagyunk. Daniel Sempere tízéves, amikor antikvárius apja egy hajnalon elviszi egy titokzatos barcelonai könyvtárba, az Elfeledett Könyvek Temetőjébe. Ebben a Temetőben olyan művek nyugosznak, amelyek egy-egy könyvtár vagy könyvesbolt bezárásával elárvultak. Daniel a beavatási szertartás során örökbe fogad egy könyvet: Julián Carax A szél árnyéka című művét, és azzal megpecsételődik a sorsa mind a kötetnek, mind a fiúnak.

Romantikus újromantikus regény elátkozott, megtagadott könyvekről, az egyetlen szerelemről, igaz barátságról, feneketlen gyűlöletről és véres bosszúról. Olyan fájdalmasan szép, olyan félelmetes és fordulatos, amilyen egy többgenerációs családtörténetbe oltott kísértet- és detektívhistória csak lehet.

A függelékben olvasható Tűzrózsa című novella nyomtatott formában mindeddig nem jelent meg. Az Elfeledett Könyvek Temetője trilógia eredetét beszéli… (tovább)

Eredeti cím: La sombra del viento / Rosa de fuego

Eredeti megjelenés éve: 2001

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Debrecen, 2021
620 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059493 · Fordította: Vajdics Anikó, Berta Ádám
>!
Európa, Budapest, 2020
620 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059493 · Fordította: Vajdics Anikó, Berta Ádám
>!
Európa, Budapest, 2019
618 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059493 · Fordította: Vajdics Anikó, Berta Ádám

4 további kiadás


Enciklopédia 31

Szereplők népszerűség szerint

Fermín Romero de Torres · Daniel Sempere · Julián Carax · Bea Aguilar · Fernando Ramoson · Francisco Javier Fumero · Miquel Molineren · Pénelopé Aldaya · Tomás Aguilar

Helyszínek népszerűség szerint

Párizs · Elfeledett Könyvek Temetője · Barcelona


Kedvencelte 67

Most olvassa 20

Várólistára tette 243

Kívánságlistára tette 206

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Amál P>!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

Most már értem, hogy miért imádják sokan Zafón könyveit. Ez a műve sokkal kiforrottabb, sokkal művészibb, mint A Köd hercege vagy az Éjféli palota. A történetmesélése végig repített ezen a nem rövid mesterművön. Volt itt minden, amitől izgalmas lesz egy regény, misztikum, nyomozás, családregény, romantika, háború és rengeteg könyv. Sajnálom, hogy ilyen sokáig vártam az olvasásával, de a hosszúsága visszatartó erő volt. De biztos, hogy fogom még újra olvasni párszor.

4 hozzászólás
Madama_Butterfly>!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

Nehéz szavakba önteni az érzéseket, miután az ember lerakja ezt a könyvet…tipikusan az a történet, amit az ember többször is elolvas, az egyik legjobb kortárs könyvnek tartom az általam olvasottak közül.
Lényegében van benne minden, ami egy érdekfeszítő, izgalmas, pörgős történethez kell: rejtély, történelem, misztikum és persze könyvek…. Könyvek, amelyek körül tulajdonképpen az egész eseménysorozat játszódik; könyvek amelyek sorsokat, életeket határoznak meg; könyvek amelyek képesek pusztítani és építeni; könyvek, amelyekért bármire képesek vagyunk… Számomra ez a kötet maga is ilyen.

3 hozzászólás
Niitaa P>!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2019/11/carlos-ruiz-zaf…

„Annyi, de annyi mindent lehetne mondani még erről a regényről! Egy életen keresztül tudnék róla mesélni. Szívem szerint minden szavát egyesével megforgatnám, kielemezném, mert oly sok értéket rejtenek magukba a megszólaltatott hangok!
Megszámlálhatatlanul sokszor panaszkodtam másoknak, miért nem született még olyan könyv, ahol a szereplőknek az olvasás és a könyvek nem csupán hobbynak számítanak, hanem létszükségletnek. Erre tessék, itt van ez a könyv, sőt mi több, egy teljes sorozat, évek óta arra várva, hogy én is felfedezzem. Egyben biztos vagyok: Zafón írásai sosem gyarapíthatják az Elfeledett Könyvek Temetőjének polcait. Mindig lesz olyan, aki éppen megismerkedik vele és még sok száz és ezer ember, aki a lelkében hordozza.
Egyedül a Tűzrózsában csalódtam. Úgy vélem, nem illett a történet dinamikájához, a fantasztikus szál túlzás volt. Ha az első kiadású A szél árnyékát olvastam volna, amely még nem tartalmazta az előzménynovellát, akkor maximális pontszámot kapott volna tőlem.
A szél árnyéka egy érzelmekben, gondolatokban és cselekményben egyaránt gazdag regény, ahol a legkülönbözőbb életek fonódnak össze egyetlen történet által. Szélsőséges sorsok köszönnek vissza a lapokról, meghatározó karakterek formálódnak az olvasó szeme előtt. Bástyaként áll, hirdetve, milyen hatalmas erő rejtőzik az irodalomban.”

2 hozzászólás
joopsy>!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

Elég érdekesen indult a kapcsolatom Zafón-nal. Amikor eljutottam kb. a könyv feléig, úgy éreztem, nekem erre most a legkevésbé sincs szükségem, inkább félbehagyom. A karakterek és a helyszínek túlságosan kidolgozottak az én ízlésemnek és elképzelésem sem volt, hogy mi lesz ebből az egészből, mi felé haladunk. Úgy éreztem, az egésznek se füle, se farka. Nem tudtam megkülönböztetni, hogy mi a tényleges cselekmény és mi a színesítés.
Aztán csak nem hagyott nyugodni a tény, hogy ennyi figyeltem imádja az író munkásságát. Egye fene alapon folytattam. Még jó, hogy nem volt messze az érdemi rész kezdete, ugyanis, mint kiderült épp az érdekes fejezetek előtt fáradtam el. Na onnan aztán nem volt menekvés. Menthetetlenül rabul ejtett a történet. A végére, pedig Nuria Monfort szavainak hatására minden összeállt.
A történetnek volt némi szappanoperás hatása és a szereplőkről is megállapítható, hogy jók vagy rosszak, de Zafón mert gonoszul bánni velük. A döbbenettől, a haragig, az örömtől a megkönnyebbülésig mindent éreztem az olvasás alatt.
Azt hiszem, érdekel az író többi munkája is, de nem most. Nekem ez most túl sok volt. Minden értelemben.

vmonika_>!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

Furcsa dolog, mert én magam is hiszek abban, hogy bizonyos könyvek egyszerűen maguk találnak meg bennünket, nem pedig mi őket. A könyveknek lelke van, a könyvekben élet van: nem csupán az írójának az élete, hanem a miénk, olvasoké is. Éppen ezért, vannak olyan regények az életemben, amik beleférkőznek a gondolataim közé, megdöbbentő hirteleneséggel lecsapva, és csak arra tudok gondolni: neked most kell ezt olvasnod. Ezeket a könyveket általában be is szerzem, pedig nálam ez nagy szó, tekintve, hogy szerinem a könyvtár az egyik legcsodálatosabb, legértékesebb hely a világon. Mivel ez a történet könyvekről szól, ezért talán értékelésbe illő nekem is leírni ezzel a regénnyel a történetem.
Mikor megláttam az író halálhírét, hirtelen nem érintett meg annyira… Ismerősen csengett a neve, de nagyobb jelentőséget nem tulajdonítottam a dolognak. Nem sokkal később jöttem rá, hogy ez a könyv 2016 óta a várólistámon csücsül, szépen, csendben, hogy már csak akkor fedje fel magát, amikor az, aki írta, többé már nincsen közöttünk. Így hát, mivel nem hagyott nyugodni, amint megérkezett hozzám, belefogtam, és kissé furcsán alakult a történetünk. Szinte rögtön elkapott a varázsa, aztán kissé elült, talán megijesztett a terjengőssége. Aztán ismét elkapott és onnantól nem eresztett.. Még az első 300 oldal kb tíz nap alatt gyűrődött le, addig a másik 300 körülbelül egy napba telt. Onnan tudom, hogy egy könyv jó, hogy fenntart engem éjszaka. Felültem egy érzelmi hullámvasútra, izgultam, könnyeztem, nevettem, de egyfajta szomorkás, szívszorító érzés végig bennem volt, amely egészen a könyv végéig nem múlt el. Mert ez a könyv a fejlődésről, felnőtté válásról, megbocsátásról, elkövetett hibákról, bűnökről, hazugságról, szerelemről és szeretetről…az életről szól, még akkor is, ha néha belehal egy kicsit az ember. Nekem nagyon különleges olvasásélményt nyújtott a (néhol már szappanoperába illő) fordulataival, azzal, hogy minden értelmet nyer és összefügg mindennel, a terjengős stílusával, a benne megfogalmazott igazságaival, és azzal hogy arról szól, amit csak az tud értékelni igazán, aki olvas: a könyvekről.
Ez a regény a könyvek előtt tiszteleg, a könyvek előtt, amelyek valóban meghatározhatnak sorsokat, életeket is. Én pedig az író emléke előtt szeretnék tisztelegni ezzel az olvasással és azzal, nem hagyom, hogy az Elfeledett Könyvek Temetőjébe kerüljön ez a különleges mű.

Galagonya33>!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

Így kell megírni egy könyvet, így kell lezárni egy sorozat első részét.
Tudod, hogy van folytatás, de nem akarod minden áron lerágni a karod tőből, hogy a kezed közé kapd. Ugyanakkor azt is tudod, hogy folytatni fogod.
Nagyjából ez a különbség pl. egy Kistücsök-beli háromfogásos ebéd meg egy McDonald's-os menü között. Mindkettővel jól laksz, de csak az egyikre fogsz igazán emlékezni. A magam részéről én az előbbire.
Imádtam a humorát, a szenvedélyét és Fermín Romero de Torrest.

3 hozzászólás
Belle_Maundrell>!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

Szeretem az olyan könyveket, amikből árad az olvasás szeretete és fontos szerepet kapnak a könyvek.
Zafónnal év elején ismerkedtem meg, amikor a Marinát olvastam, és most egy picit bánom is, hogy nem ezzel kezdtem, mert akkor lehet, hogy jobban tetszett volna. Habár jól csináltam, mert eredetileg az jelent meg előbb. Néha kísértetiesen emlékeztetett a sztori valamilyen vonása a Marinára, csak itt minden bő lére volt eresztve. De akkor is sokszor éreztem azt, hogy ezt mintha már olvastam volna, és amikor rájöttem, hogy ugyanannál a szerzőnél, akkor az kissé… fura volt.
Az eleje egyébként teljesen beszippantott, olyan nagyon molyosan indult. Én is nagyon szeretnék ellátogatni az Elfeledett Könyvek Temetőjébe és túrni magamnak valami fantasztikus könyvet, amit aztán életem végéig imádhatok. Komolyan mondom, ez volt a legeslegjobb ötlet az egész regényben, annyira imádnék ott lenni!
Tulajdonképpen végig olvastatta magát, és gyorsan haladtam vele, de a közepén mégis volt egy kis döccenés, valahogy túl sok lett az egész. Amikor kiderült, hogy mindenki kapcsolatban áll valakivel, minden összefügg mindennel, és valaki nem is az, akinek eddig hittük, hanem valaki más, akkor kicsit besokalltam. Illetve a világ legolcsóbb szappanoperás fordulata miatt, ami így a spanyol nevekkel kísértetiesen olyan hatást keltett, mintha hirtelen ellopta volna egy telenovella forgatókönyvírója Zafón bácsi kéziratát, és gyorsan kiegészítette volna az Esmeralda aktuális epizódjával. És utána valahogy semmi sem volt az igazi, még ha sikerült is egész jól visszarázódnom.
A szereplők közül Fermín volt a kedvencem, imádtam az ékesszólását. A többiekkel többnyire csak elvoltam, voltak jó pillanataik, de annyira senkit nem zártam a szívembe. A női szereplők viszont egészen katasztrofálisak, szegénykéim vagy olyan semmilyenek, hogy alig emlékszem rájuk, vagy rémesen irritálóak. Daniel meg teljesen rendben volt, mint narrátor. A szerelmi szál nem pengette meg kicsi szívem húrjait, teljesen közömbös maradtam, gondolom, ez a csaj karakterének köszönhető.
Hangulatteremtésben viszont megint remekelt az író, megint nagyon tetszett, ahogy a városról írt, látszik, hogy tényleg szereti. Olyan szürreálisan varázslatos az egész, főleg az, ahogy a szép dolgok keverednek a sötét, gótikus rémségekkel. A stílusát is szeretem, igazán szépen szóvirágzik.
A Tűzrózsának őszintén szólva nem sok értelmét látom, a természetfeletti vonala tetszett, de nekem túl sok volt a hívősködés. Lehet, hogy hosszabban, részletesen kibontva jobban megragadott volna, de így elég haloványra sikeredett, ezt elmondhatta volna valaki A szél árnyékában is. Vagy a folytatásban.
Most úgy érzem, mintha lehúztam volna, pedig azért tetszett. Csak kicsit csalódott vagyok, hogy nem lett kedvenc, mert úgy felcsigáztak a molyos vélemények. Ettől függetlenül rendületlenül kell a következő rész.

1 hozzászólás
Rodwen P>!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

Nagyon különleges olvasmány volt, örülök hogy rátaláltam…vagy talán a könyv talált meg engem. :)
Egy lassan kibontakozó történet ez, melyben a jelen szorosan összefügg a múlttal, és ahogy a kis mozaikdarabok lassacskán a helyükre kerülnek, olyan mértékben olvastatja magát a könyv. Volt benne dráma, romantika, háború, részben családregény, részben talán egy kis krimi is fellelhető benne, viszont belőlem sikerült nagyon sok érzést kiváltania. Olyan mintha Zafón meg akarná az ember lelkét érinteni, hiszen mindannyian voltunk szerelmesek, voltak csalódásaink, voltak baklövéseink, hibáztunk és féltünk valamitől vagy voltak családi problémáink…És a szereplők ezeket az érzéseket mind-mind felvonultatják, és végén megmutatják nekünk, hogy mindig van tovább és hogy minden jóra tud fordulni!

Manoli>!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

Nem találok szavakat, mennyire megfogott ez a könyv. Egy hihetetlen érzelemdús történet, magáról az életről, az emberi kapcsolatokról és érzésekről. A valóság és a mese határán járunk, ahol egy fiatal fiú, Daniel, kezdi tanulni az életet. Végigjárjuk a felnőtté válás útját, érzelmei zűrzavarát, miközben egy régi könyv, rejtélyes írója után kutat, aki különleges körülmények között tűnt el. spoiler Fantasztikus, milyen érzelmi viharokat, magasságokat és mélységeket ismerünk meg mire a nyomozás végére érünk. Az örök szerelem és mélységes gyűlölet ereje és pusztítása kíséri végig Daniel és Julian életét.
A könyv, a nagybetűs életről és emberi érzelmekről szól, arról, hogy az életet őszinte, mély érzések nélkül élni nem szabad, bár ezeket az érzéseket csak az ismerheti meg, aki nem féli élni az életét.
Elgondolkodtató, magával ragadó, mély érzésű könyv, mindenkinek csak ajánlani tudom.

4 hozzászólás
havaska>!
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa

„A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz.”

Minden van itt, romantika, krimi, filozofia, drama – de jo aranyban keverednek a dolgok.
Egy kulonleges vilagba kalauzol el minket ez a konyv. Tetszett, ahogy Daniel es az edesapja kapcsolatarol olvashatunk.

El kell olvasni :)


Népszerű idézetek

Madama_Butterfly>!

Párizs a világ egyetlen olyan városa, ahol az éhenhalás még mindig művészetnek számít.

86. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Párizs
4 hozzászólás
Kókuszka>!

– Ez a hely, Daniel, csupa rejtély, olyan, mint egy szentély. Minden itt látható könyvnek, kötetnek lelke van. Mindegyikben benne rejtőzik annak a lelke, aki írta, és mindazoké, akik olvasták, átélték és álmodtak róla. Ahányszor csak valaki a kezébe vesz egy könyvet, s tekintetével átfutja a lapjait, a könyv szelleme újraéled, erőre kap.

10. oldal - A szél árnyéka (Európa, 2015)

Oliver_Grey>!

Minden titok annyit ér, amennyit azok az emberek jelentenek számunkra, akik elől rejtegetjük őket.

Rodwen P>!

A gyerekkor egyik nagy csapdája, hogy azt is érezzük, amit nem értünk, s mire értelmünk megemészti a történteket, addigra szívünk már mély sebeket hordoz.

46. oldal

Riszperidon P>!

A regényolvasásról az volt a véleménye, hogy nőknek való, vagy olyanoknak, akiknek nincs más dolguk.

261. oldal (Európa, 2016)

5 hozzászólás
Lauru>!

– Nem tudom, mi történt velem. Ne vedd zokon, de az ember néha hamarabb kiönti a szívét egy idegennek, mint azoknak, akiket ismer. Miért van ez így?
Vállat vontam.
– Talán azért, mert az idegen olyannak lát bennünket, mint amilyenek vagyunk, s nem olyannak, amilyennek látni szeretne.

222-223. oldal

Szofi>!

-Mit csináltál az arcoddal?
-Megcsúsztam az esőben, és elestem.
-Micsoda eső az, amelyik ilyen jobbegyenesre képes?

97-98. oldal, 10. fejezet

Praetorianus P>!

A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz.

264. oldal (Európa, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Julián Carax · könyv · lélek · tükör
Cirimo76>!

– Az életet Istentől kapjuk, de a világot az Ördög felügyeli…

533. oldal

Puclifer>!

Beának az a véleménye, hogy kiveszőfélben van az olvasás művészete; szerinte a könyvben, mint egy tükörben, újra felfedezhetjük mindazt, amit legbelül hordozunk. Olvasás közben elménket és lelkünket egyaránt életre hívjuk, s ez a bensőséges rítus egyre kevesebbeknek és egyre ritkábban adatik meg.


A sorozat következő kötete

Az Elfeledett Könyvek Temetője sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Agatha Christie: Mr. Quin
Szenvedély téren és időn túl
Agatha Christie: A titokzatos Mr. Quin
Mary Janice Davidson – Laurell K. Hamilton – Charlaine Harris – Angela Knight – Vickie Taylor: Karó
Megyeri Judit: Csontvázak a szekrényben
Jennifer Lynn Barnes: Örökösök viadala
Helena Silence: Ezüsthíd
R. Kelényi Angelika: Szédítő Balaton
Liane Moriarty: Hatalmas kis hazugságok
Anita Boza: Édes borzongás