Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A szél árnyéka (Az Elfeledett Könyvek Temetője 1.) 1148 csillagozás
A tízéves Daniel élete egy csapásra megváltozik, amikor egy hűvös hajnalon apja elviszi Barcelona szívébe, ahol az Elfeledett Könyvek Temetőjében felfedezi azt a regényt, mely döntő hatással lesz sorsára. A kötet titokzatos szerzőjének nyomait kutató fiú életében kalandos évek következnek. Minél több mindent tud meg Daniel a lenyűgöző könyv történetéről, annál inkább szaporodnak a rejtélyek. Különös módon élete minden fordulatát mintha a rajongásig szeretett könyvnek köszönhetné: az első szerelmet, a nagy kiábrándulást, új barátait és még inkább fenyegető ellenségeit, majd a szívét betöltő újabb nagy szerelmet. Az elveszettnek hitt könyv elfelejtett szerzőjének nyomdokain járva elszánt és veszélyes ellenfelekkel kell megküzdenie, mivel akadnak, akik bármire képesek azért, hogy a múlt sötét titkaira ne derüljön fény. A sodró lendületű epizódok váltakozó hangulatú sora sajátosan rabul ejtő kaleidoszkóppá válik: szenvedélyes romantikus jelenetek váltakoznak regénybe illően félelmetes… (tovább)
Az Európa-féle kiadás tartalmazza a Tűzrózsát is.
Eredeti megjelenés éve: 2001
Tagok ajánlása: 15 éves kortól
Enciklopédia 36
Szereplők népszerűség szerint
Fermín Romero de Torres · Daniel Sempere · Julián Carax · Miquel Moliner · Nuria Monfort
Helyszínek népszerűség szerint
Párizs · Elfeledett Könyvek Temetője · Barcelona · Katalónia tér · Tibidabo út · lépcsőház
Kedvencelte 399
Most olvassa 97
Várólistára tette 844
Kívánságlistára tette 565
Kölcsönkérné 15

Kiemelt értékelések


Kitűnő posztmodern mese, van ebben minden, ami lekötheti az olvasót, de oly eredményesen írta meg szerzője, hogy a könyv szinte olvastatja magát, fenntartja, kiterjeszti az olvasó érdeklődését a bemutatott hús-vér szereplők iránt, akik egyébként a spanyol történelem egy sötét korszakában igyekeznek boldogulni. Szerelem, férfiasság, csalódás, önkény, erőszak, s még sorolhatnám… – erőteljes érzelmek ábrázolása a részletek kifinomult eszközökkel történő bemutatása közben… kítűnő mese, varázslatos mesélés.
A főszereplőn kívül a kedvencem viszont Fermín, a könyv-nyomozó. Kiváló közösségi gondolkodó, humorral teli, nagyon ütős szöveget nyomott, helyén volt az esze és a szíve. A kötetet – amelyet Amazon-Kindle segítségével olvastam – indenkinek nagyon ajánlom!


Posztmodern ponyva.
S ez most az én számból igen nagy dicséret volt.
Gyerekkorom óta, amikor először merültem el egy könyvben úgy, hogy szinte megszűnt a külvilág, mindig is nagy becsben tartottam azokat az írókat, akik nem csak szeretnek, hanem tudnak is mesélni.
A mesélés és a mesék befogadásának képessége nagyon ősi összekötő kapocs az emberek között, és attól tartok, hogy talán a kultúra végét jelentené, ha ez megszűnne.
A szórakoztató irodalom – ha jól csinálják – akkor a tábortűz melletti történetmesélés hangulatát idézi. Azt a fajta előadást, amikor a mesélő el akarja varázsolni a hallgatóságot, és ezért nem rest bármilyen eszközt bevetni.
Sajnos, ehhez kevesen értenek igazán jól, és rengetegen vannak azok, akik csupán a varázslat látszatára törekvő hatásvadász szemfényvesztők. Ők igazi kóklerek.
Hogy miért?
Mert a hatásvadászat során lemészárolják a saját történetüket.
Zafón szerencsére nem ilyen; ő józanul céloz és csupán ritkán pazarolja a munícióját, így aztán olvasóként csak ritkán éreztem, hogy a szóvirágok feltartóztathatatlan pergőtüze és a cselekmény meglepő fordulatainak nehéztüzérsége megtépázta volna ebbe a klasszikus gótikus rémmeséket idéző történetbe vetett hitemet.
Mert ennek a regénynek a fundamentuma valójában ugyanaz, mint Az operaház fantomjának és még ki tudja hány misztikus-romantikus rémregénynek volt: a titokzatos, megátkozott idegen, aki rettenetes terhet cipel magával, ami alól nincs feloldozás.
Ez az egyik legtisztább ponyva motívum, ami végeláthatatlanul ismétlődve tűnik fel a szórakoztató irodalomban és a filmekben is. S ennek megfelelően csonttá is van koptatva.
Úgyhogy Zafón ezt a ponyvás alaphelyzetet három dologgal emeli ki az érdektelenségből.
Egyrészt a posztmodern irodalom egész széles eszköztárát használja – az egymásba ágyazódó történetek, a vissza-visszatérő motívumok, a gyakori narráció és idősíkváltás mind-mind régi jó ismerőseim.
A másrészt a történetet belehelyezi a XX. századi spanyol történelem egyik legsötétebb periódusába, a Franco diktatúra idejére, és nem csupán háttér a történelem, hanem a cselekmény szerves része.
Harmadrészt pedig azzal a – néha sajnos vadul túlburjánzó – nyelvezettel, ami miatt jó olvasni a sorokat.
Összességében ez a regény kellemes élményt jelentett a számomra, de úgy éreztem, hogy ha a Zafón merészebb és játékosabb és néhány ordas közhellyel felérő fordulatot kihagy, akkor közelebb kerülhettünk volna egymáshoz.


Ez egy igazi könyvmolyoknak való olvasmány, hiszen az egész cselekménye aköré épül, hogy a főszereplő annyira belegabalyodik a kedvenc könyvébe, amennyire ez csak lehetséges.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2017/07/ezeket-is-olvastam.html


Szenzációs, és ahogy az idézet szól:
„Az embert semmi nem jellemzi olyan jól, mint az a könyv, amely legelőször rabul ejti a lelkét.”


„A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz…”
Tavasszal olvastam először az írótól, méghozzá A köd hercege című könyvét, de eredetileg ezzel a kötettel terveztem megismerkedni Zafón munkásságával, mert @Bettina_B_Baráth már majdnem 2 éve ajánlgatta nekem. Nagyon jól tettem, hogy végül beadtam a derekam, mert imádtam az elejétől a végéig. Rendkívül összetett és izgalmas történet, ami teljesen elvarázsolt. Volt benne romantika, misztikum, rejtély, dráma és könyvek. Zseniális a felépítése és amikor már azt hittem nem érhet meglepetés, akkor jött egy újabb fordulat. :) Miután befejeztem eldöntöttem, hogy muszáj beszereznem a többi kötetet is.
A karakterek közül természetesen a főszereplő, Daniel volt a kedvencem. Fermínt is hamar a szívembe zártam a fantasztikus humorával. :) Több szereplőnek viszont elég tragikus sors jutott, akiket nagyon sajnáltam…
A szél árnyéka az idei évem egyik legmeghatározóbb olvasmánya volt, amit nyugodt szívvel ajánlok mindenkinek. Olvassátok és szeressétek! ♥


Nagyon megszerettem ezt a könyvet, a sorozatot és az írót is. Pedig nem egy könnyű darab. Volt már kb. ilyen stílusú könyv, amit simán leraktam, annyira untam. De Zafont nem lehet unni, annyira fenn tudja tartani az érdeklődésem, hogy csak olvasom, hogy mi lesz tovább. A történet is nagyon érdekes volt, hogy valaki ennyire egy könyv hatása alá kerül. Daniel nagyon kedves kis figura, nagyon megkedveltem. Jöhet a többi.


Sejtelmes, izgalmas történet, mely teljesen el tud varázsolni. Az olvasást és a könyveket szeretők számára különösen vonzó a könyvesbolt helyszíne és az író, Carax könyveit körülvevő titokzatosság. A fentieken kívül a történelmi háttér, a polgárháború és Franco diktatúrájának bemutatása nagyon érdekelt. spoiler
Fermin természetesen kiemelkedően rokonszenves alak: szókimondó bölcsessége, humora különösen egyedivé tette a regényt.


Egy nap alatt elolvastam, úgyhogy nevezhetjük letehetetlennek. De csak attól még nem lesz jó egy könyv, hogy letehetetlen.
Szerintem ez egy nagyon megcsinált könyv. Van benne egy kis gótika, egy kis szerelmi tragédia, egy kis családi dráma, egy kis háborús nyomor. Meg egy kis cseles játék az idősíkok meg a narrátorok keverésével, csak hogy én is tudjak minek örülni.
Ez a könyv mintha mindenkinek tetszeni akarna. De nekem nem tetszett, talán pont ezért.


Az idei év (2017) első kedvenc könyve :) Régóta ott figyelt polcomon, fogalmam sincs, hogy miért éppen most nyúltam érte. A lényeg, hogy tetszett, nagyon is, sőt..még most is ezen agyalok.
Népszerű idézetek





– A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz (…)
264. oldal





(…) az embert semmi nem jellemzi olyan jól, mint az a könyv, amely legelőször ejti rabul a lelkét.
13. oldal




(…) az embert semmi nem jellemzi olyan jól, mint az a könyv, amely legelőször rabul ejti a lelkét. Az a korai képi világ, az első szavak csengése örökre az emlékezetünkbe vésődik, és egész életünkben elkísér, akkor is, ha azt hisszük, már elfelejtkeztünk róla, aztán előbb vagy utóbb – nem számít, hány könyvet olvastunk közben, hány világot fedeztünk fel, mennyit tanultunk és mennyit felejtettünk – visszatérünk hozzá.




– (…) Minden itt látható könyvnek, kötetnek lelke van. Mindegyikben benne rejtőzik annak a lelke, aki írta, és mindazoké, akik olvasták, átélték és álmodtak róla. Ahányszor csak valaki a kezébe vesz egy könyvet, s tekintetével átfutja a lapjait, a könyv szelleme újraéled, erőre kap
10. oldal (Ulpius-ház, 2009)




Sokan hajlamosak vagyunk úgy tekinteni az emberekre, mint a lottószelvényekre: azt hisszük, az a dolguk, hogy valóra váltsák az álmainkat.
435. oldal




(…) az ostobák fecsegnek, a gyávák titkolóznak, a bölcsek pedig végighallgatnak másokat.
361. oldal
A sorozat következő kötete
![]() | Az Elfeledett Könyvek Temetője sorozat · Összehasonlítás |
Említett könyvek
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
- Jules Verne: A rejtelmes sziget
- Miguel de Cervantes: Don Quijote
- Publius Vergilius Maro: Aeneis
- Thomas Hardy: Egy tiszta nő
- Victor Hugo: A nyomorultak
- Voltaire: Candide vagy az optimizmus
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Helena Silence: Ezüsthíd 92% ·
Összehasonlítás - Csóti Lili: Hetedvérig 91% ·
Összehasonlítás - Jacqueline West: Csal minden álom 67% ·
Összehasonlítás - Estelle Brightmore: 13. napon 59% ·
Összehasonlítás - Elizabeth Chandler: Angyalok és emberek 71% ·
Összehasonlítás - Joss Stirling: Summer 93% ·
Összehasonlítás - Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: Kulcs 93% ·
Összehasonlítás - Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz 88% ·
Összehasonlítás - Christelle Dabos: A tél jegyesei 91% ·
Összehasonlítás - Patrick Ness: Háború a békéért 93% ·
Összehasonlítás