A ​mennyország fogságában (Az Elfeledett Könyvek Temetője 3.) 328 csillagozás

Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

A szél árnyéka és az Angyali játszma után újabb Zafón regénnyel jelentkezik az Ulpius-ház. A mennyország titka a spanyol író mindkét korábbi könyvéhez kapcsolódik; szereplők és történetszálak kötik össze, amelyek hidat képeznek a témák és elbeszélések között, de minden könyv zárt, független, önálló műként is olvasható egység. A szerző szándéka szerint A mennyország titka egy regényciklus részeként az Elfeledett Könyvek Temetőjének irodalmi univerzumához tartozik. Az Elfeledett Könyvek Temetőjének kötetei bármely sorrendben, vagy akár önmagukban is élvezhetők, így az olvasó lehetőséget kap több ajtón át megközelíteni a történetlabirintust és bejárni az ösvényeket, amelyek, ha összekötik őket, az elbeszélés szívébe hatolnak.

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2019
328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635041541 · Fordította: Latorre Ágnes
>!
Európa, Budapest, 2016
326 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634055297 · Fordította: Latorre Ágnes
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2012
366 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632545967 · Fordította: Latorre Ágnes

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Fermín Romero de Torres · Daniel Sempere · David Martín

Helyszínek népszerűség szerint

Elfeledett Könyvek Temetője · Barcelona · Katalónia tér


Kedvencelte 59

Most olvassa 14

Várólistára tette 194

Kívánságlistára tette 177

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
clarisssa P
Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

Csak egy kérdésem van: vajon mikor lesz magyarul is olvasható a spanyolul 900+ oldalas negyedik kötet? :) Sajnos a nyelvtud(ogat)ásom nagyon-nagyon messze van még attól, hogy eredetiben be merjem vállalni…
Jaj, olyan csacsi vagyok, amiért mindig elfelejtem, hogy Zafón ennyire jól ír! Az a helyzet, hogy elbaltáztam a dolgot: 2012-ben olvastam az első, 2014-ben a második kötetet, így aztán beletelt egy kis időbe, amíg fel tudtam idézni és helyre tudtam tenni egy-egy újra megpendített korábbi szálat, de az író stílusa, az események sodrása, a hangulat, az izgalmak, a szereplők, no meg persze a csodás Barcelona… mind-mind rögtön kézen fogtak, megragadtak, és vittek-vittek magukkal, nem volt megállás!
Furcsa belegondolni, hogy tulajdonképpen ez a kötet az előző kettőhöz képest csak egy kis összekötő szösszenet: őszintén imádom Fermín Romero de Torrest, aki most a titokzatos mellékszereplőből ennek a történetnek a központi figurájává vált, de ezúttal a titkok kevésbé monumentálisak, nincsenek hatalmas rejtélyek és összeesküvések… És mégis, mégis öt csillagot kell adnom neki, mert egyszerűen élvezet Zafónt szavait olvasni, karaktereit megismerni, Barcelonában vele barangolni, könyveket és irodalmat vele együtt szeretni. Nagyon-nagyon jólesett olvasni!

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2012
366 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632545967 · Fordította: Latorre Ágnes
1 hozzászólás
>!
buzavirág
Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

Fermín az egyik nagy kedvencem, ezért nagyon megörültem, hogy az ő múltjába utazhattam vissza. Sok mindenre fény derül, megtudhattam miért kötődik érzelmileg a Sempere családhoz, Izabellához, viszont sok nyitott kérdéssel zárult a kötet, amely nagyon rosszul esett. Fermín, aki mindig megnevettet továbbra is hozná a megszokott stílust, ha nem keverednének a múlt árnyai közelgő esküvője közelébe. Érdekes volt erről az oldaláról tudni, a börtön élet izgalmas leírása igencsak fokozta a feszültséget, csak úgy faltam a lapokat, amikor erről olvashattam. Nagyszerű történet, kíváncsian várom a folytatást.

>!
EssentialHencsi MP
Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

Ember, hát mi volt eeeeeeeez?????? Éppen csak elkezdődött, és mire beindult volna, vége lett! Ráadásul Carlos egy kicsit összekeveredett: ami a második részben emígy történt, ebben amúgy. spoiler Még jó, hogy a negyedik rész megíródott, kb. két év múlva ide is ér, én meg addigra elfelejtem az egészet, kezdhetem elölről.
A lényeg a lényeg: Fermín Romero de Torres <3.

>!
Marcus
Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

A második rész előzmény-jellege után visszatérünk a jelenbe, pontosabban az 1950-es évek Barcelonájába, Semperéékhez és barátaikhoz. Felbukkan egy titokzatos alak, és ennek kapcsán Fermín elbeszéléséből megismerjük a Montjuic börtönerődben töltött éveit. Felbukkannak a korábbi kötetek szereplői, és a – sorozaton belül rövidnek számító – kötet jól összehozza a szálakat ahhoz, hogy az utolsó részben mindent el lehessen varrni.

Élvezetes volt ez a rész is, az ember nehezen bírja, hogy ne kapjon azonnal a negyedik kötet után.

5 hozzászólás
>!
Vackor6 P
Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

Változatlanul szerelem…
Szálakat köt össze, kérdésekre ad végső választ és a legvégén őrület, de újra elolvasnám az Angyali játszmát… Tehát kezdhetném elölről az egész sorozatot. :D Mint egy labirintus, vezeti egymásba a történet szálait. Zseniális!
Zafón könyveit legszívesebben abba a vitrinbe tenném, ahol a Sempere család tartja a legmegbecsültebb köteteket.
És mindezek mellett változatlanul jelen van az a humor, ami beférkőzik az ember bőre alá és kacagtatja oldalakon át. :)

>!
maevis
Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

Ez a rész is öt csillag . Zafón olyan gyönyörűen ír, hogy csak lassan merem olvasni, minden szavát megízlelve, egyenként. Ez a rész a többinél sokkal szomorúbb volt számomra, hisz Fermín életének egy darabkájáról mesélt, telve annyi gyötrelemmel és szomorúsággal, hogy én is teljesen magam alá kerültem, miközben olvastam. Így a harmadik részre már egyre több darabkája áll össze Zafón kirakósának, de még mindig rengeteg kérdőjel is akad. Kérem, sőt, követelem a negyedik részt!

>!
Agatha
Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

Már megint nem olvastam fülszöveget, így, mivel trilógia volt az emlékeimben, roppant nagy csalódás ért, amikor ez a kötet – kivételesen – nagyon komoly függővéggel ért véget.
Megkockáztatom, majdnem olyan jó volt, mint A szél árnyéka: Fermin zseniális, soha nem tudnám megunni az ő finom szarkasztikus, pikírt megfogalmazásait, újra van egy izgalmas, kibogozásra váró rejtély, és új ismerősök mellett a már régi kedvencek is fontos szerepet kapnak.
Ami a majdnem szócskát indokolja: rémesen rövid, a könyv, ha a végére lapozol, úgy tűnik 365 oldal (ami jóval kevesebb, mint az előző részeké), erre a 324.-en véget ér, az azt követő oldalak ugyanis részletek az Elfeledett Könyvek Temetőjének 1. és 2. részéből. És még egy negatívum: picit összecsapottnak érzem, én még bonyolítgattam volna a szálat, vagy még inkább – nagy valószínűséggel – a még magyarul meg nem jelent utolsó részt nem választottam volna külön.
Mindenesetre nagyon jó volt olvasni, és szurkolok, hogy minél hamarabb kezembe foghassam a befejezést.

>!
marcipáncica P
Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

Szeretem, amikor mindenféle előismeret, elvárások, és behatások nélkül nekikezdek egy könyvnek, és pár oldal elolvasása után azt érzem, hogy új kedvencet találtam magamnak.
Előzetes tudatlanságomat mutatja, hogy ezzel, a harmadik kötettel kezdtem bele a sorozat olvasásába, de tényleg semmi hiányérzetem nem volt, hogy lemaradtam volna valamiről, tökéletesen megállja önállóan a helyét (nem csak a fülszöveg harsogja ezt), egyedül az zavar, hogy véget ért, és nincs nálam több kötet belőle.
Zafón mestere a hangulatfestésnek, már az első oldalakon úgy éreztem magam, mintha én is az ’50-es évek Barcelonájában járnék, szereplői élők, különösebb karakterépítés nélkül is hitelesek, szívesen olvas róluk az ember.
A történet engem elvarázsolt, nagyon tetszett a misztikus hangulat az elején, aztán ahogy a krimis/nyomkövetős felütés egyszer csak átlépett a hadifogság, börtönélet kegyetlen, gyötrelmes elmesélésbe, szinte különálló kisregényként a kerettörténetben. Szerettem, hogy Zafón nem próbált meg manipulálni, játszani az olvasó érzelmeivel, de közben elmesélése stílusával elérte, hogy teljesen a hatása alá kerüljek, a gyötrelmek, kilátástalanság sorai, és a boldog, életet dicsőítő részek közben is.
Egyelten picike félcsillagnyi negatívum, hogy a végét összecsapottnak találtam, kicsit hirtelen lett vége az eseményeknek, sok szál elvarratlan maradt, amit úgy sem tudok megbocsátani, ha sorozat részeként tekintek a könyvre. Viszont rohanok beszerezni a további köteteket, ez biztos.

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2012
366 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632545967 · Fordította: Latorre Ágnes
>!
dwistvan P
Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

A könyv átláthatóbb volt mint az előző kötetek, a baj csak ott van, hogy régen olvastam az előző két kötetet. Ez a történet önállóan is izgalmas, és bár kicsit vissza tudtam idézni néhány előzményt, az igazi élmény az előző könyvekkel együtt lenne. Ezért feltétlenül rendezek egy újraolvasást. Írók, könyvek, könyvesbolt mellett Katalónia és Spanyolország történelmével és múltjával, az akkori hétköznapokkal is lehetett találkozni.

>!
Nyctea P
Carlos Ruiz Zafón: A mennyország fogságában

Ez a könyv olyan, mint egy előétel. Nagyon gusztusos, nagyon finom, de igen kevés… Nem laksz vele jól, inkább csak fokozza az étvágyadat.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
zakkant

A férfi olyan mint a muskátli. Akkor kel életre, amikor épp ki akarná dobni az ember.

285. oldal

>!
bmgrapes I

… aki túlzottan ragaszkodik nyájakhoz, az igazából birka.

187. oldal

>!
Ninácska P

Évek telhetnek el, de az ember nem felejti el azoknak az arcát, akiket megtanult utálni.

273. oldal

>!
MFKata

Vegye úgy, hogy a menyasszonyi ruha olyan, mint a búvároké: légzéshez nem a legjobb, de az örömök akkor kezdődnek, amikor kibújik belőle.

283. oldal

>!
bmgrapes I

Azt mondják a szakértők, hogy a nőktől függ az irodalom jövője.

12. oldal

>!
Manni

– Aki igazán a régi idők embere, az a maga édesapja, Daniel. Mert ha már így egymás közt vagyunk, és zárt ajtók mögött marad, bizony mondom, hogy nem ártana neki, ha hébe-hóba megzizzenne egy kicsit. Amióta egy seprűnyelet se tudunk eladni, csak gubbaszt hátul az irodában, és az egyiptomi halotti tekercseket bújja.
– A könyvelésünket – javítottam ki.

39. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Daniel Sempere · Fermín Romero de Torres
>!
Adrienn_ka

Ebben az életben mindenre van bocsánat, kivéve az őszinteséget.

102. oldal

>!
Ninácska P

A jó hazudozó tudja, hogy a legcélravezetőbb hazugság mindig az igazság, amelyből kispórolunk egy alapvető részletet.

221. oldal

>!
MFKata

Ha nekidurálom magam, könnyebben hízom, mint egy szoprán énekesnő.

240. oldal


A sorozat következő kötete

Az Elfeledett Könyvek Temetője sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen King: A halálsoron
Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos
Lawrence Block: A betörő, akit temetni veszélyes
Javier Marías: A szívem fehér
María Dueñas: Öltések közt az idő
Jeffrey Archer: Apám bűne
William R. Forstchen: Egy másodperccel később
Jo Nesbø: Hóember
Anne Rice: Interjú a vámpírral
Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei