Diana, ​a magányos vadász 10 csillagozás

Carlos Fuentes: Diana, a magányos vadász

Milyen ​őrült szenvedélyek, milyen lázas eszmék mozgatják az embert és ragadják el a halála felé? Ezt a kérdést teszi fel Carlos Fuentes, amikor Diana Soren, vagyis az isteni Jean Seberg színésznő életéről és haláláról töpreng: a különös sorsú amerikai színésznőről, aki éppolyan magányos volt, amilyen szép és éppolyan erős, amilyen elpusztítható; aki a személyében és a kor egyik kiemelkedő mexikói írójával megélt izzón erotikus kapcsolatában egy egész nemzedék ideálját testesítette meg egy törékeny történelmi pillanatban, amikor a hatvanas évek illúziói még nem hunytak ki teljesen. A Diana, a magányos vadászban egy olyan, szexualitásában is kivételes nő arcképét látjuk, aki a saját bőrén tapasztalja meg annak a kornak a kétértelműségét, amelynek végül az áldozatául esik, egyszersmind megismerjük a vietnami háború nyugtalanító tanulságai nyomán s a hatvannyolcas diáklázadások elfojtása után kibontakozó Mexikó zűrzavaros világának a képét is. Carlos Fuentes korunk egyik… (tovább)

Eredeti cím: Diana o la cazadora solitaria

Eredeti megjelenés éve: 1995

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2005
290 oldal · ISBN: 9637253742 · Fordította: Szőnyi Ferenc

Most olvassa 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Fapicula
Carlos Fuentes: Diana, a magányos vadász

A történet jó lett volna, ha nem kavarja bele az író ennyire a politikát. Nagy jelentőséget tulajdonít neki, többet, mint amit a történet feltételez.
A stílusa nem tetszett, néhol okoskodó, néhol vulgáris.
Egy rövid viszony története, amelyből szerintem többet is ki lehetett volna hozni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Gerald Durrell: Fogjál nekem kolóbuszt!
Juan Rulfo: Pedro Páramo
Juan Rulfo: Aranykakas
Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!
Subcomandante Marcos – Paco Ignacio Taibo II: A fészkelődő holtak
Petz György: Fölvett arc
Jorge Volpi: Klingsor nyomában
Mariano Azuela: Odalenn
Sabina Berman: Én, Én, Én
Elmer Mendoza: Ezüstgolyók