Carla Poesio (szerk.) · Szalai Lilla (szerk.)

Orosz ​népmesék 16 csillagozás

Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Ez a kötet a lebilincselően gazdag orosz népmesekincsből ad ízelítőt, az orosz táj, az orosz emberek különös világát tárja elénk. Varázslatos történetek elevenednek meg, melyeket hajdanán az emberek egymásnak és a gyerekeiknek meséltek. Érdekesség, hogy régen kis cédulákon a piacon árulták a történeteket, melyek híres írókat is megihlettek.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi

>!
Kossuth, Budapest, 2011
122 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630965385 · Fordította: Ruskó András · Illusztrálta: Sophie Fatus

Enciklopédia 2


Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
kalypso
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Nem tartom egy jó összeállításnak, lehetett volna sokkal tipikusabb, oroszosabb meséket is közölni ebben a kötetben. Ami ilyenkor még dobni szokott a könyveken, az az illusztráció. Ennek se volt túl sok sikere nálam, elnagyolt, málészájú emberekkel és állatokkal töltötték meg a könyvet, és ezt még lehetne arra fogni, hogy mondjuk egy ötévesnek még nem túl nagy az esztétikai érzéke, de akkor miért közöl olyan meséket, amelyekben pl. „Vaszilij vérfürdőt rendezett”. Orosz mesék sajátossága ez valóban, de azért bőven lehet olyanokat is találni, amelyek inkább illettek volna ehhez a képi világhoz, magától szóló guszlival, terülj-terülj asztalkámmal, szamovárral, meg ilyenekkel. Mellette szóljon, hogy azért egy Baba-jagát meg egy Vasziliszát belecsempésztek, meg hogy ezeket a meséket még nem olvastam, így ilyen szempontból az újdonság varázsával hatottak.

>!
Antal_Zsuzsi
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Ez előtt olvastam két másik orosz népmesés könyvet (Világszép Vaszilisza, Tűzmadár), és azt kell mondjam, azok sokkal jobban tetszettek, mint ez a könyv. Összességében jó mesék voltak, de valahogy túl átlagosak, a másik két könyvből kiindulva, szerintem össze lehetett volna jobbakat is válogatni. És sajnos a rajzok sem kifejezetten tetszettek.

>!
Kek P
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Ez a része a sorozatnak ismét csalódás volt számomra. A nyelvezete, illusztráció miatt. Olyan… gagyi. Bocsánat. Ez így túlzó, erős, de nem jut jobb szó eszembe. Nagyon hiányzik a képeknél az, ami a kínai, arab és a 4 égtáj meséinél megvan, hogy az adott kultúrára, népre jellemző figurák, képi világ köszönjön vissza. Itt egyedül a medve fehér bundája volt, ami ebből a semleges semmilyenségből kilógott. A mesék szövege már jobban oroszos, lantos, danolós, vodkát iszogatós, háborúzós, harcolós, vasziliszás, nem csak Iván nevű cáros… Igen, amolyan számomra is újdonságnak számító, ismeretlen meséket tartalmazó kötet, amik közül nekem A szutykos ember lett a kedvencem, no meg a paripás – naná! –, ha tetszik, a mi tündérilonás népmeséinkre hasonlító Az aranytoll. A meséket lezáró – illetve néhol közben is elő-előforduló – dalocskaversikék engem kimondottan bosszantottak nívótlanságukkal.

>!
Kedves_Könyvek I
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Ez az első „felnőtt fejjel mesésköny” az életemben. Actual goal :D
Mindig érdekeltek a mesék, és igyekszem felkészíteni magam, hogy majd ilyenekkel is kell foglalkoznom, ha *VALAMILYEN CSODA FOLYTÁN* felvesznek az álomszakra, ahová jelentkezem. Szóval… A két vitéz meséje volt az, ami nekem nagyon-nagyon-nagyon bejött. Izgalmas volt, nem volt benne logikai baki, volt tanulság is benne, egyszóval minden klappolt. Az állatmesék itt nekem annyira nem jöttek be, és hiányoltam pár olyan igazi klasszikus orosz mesét, amit már hírből-régebbről ismertem. Az a zenélő királynős szerintem elég beteg volt amellett, hogy izgalmasnak is találtam :D

>!
Eule
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Nem átütő mesék, de örömmel fedeztem fel köztük ismerős meséket gyerekkori olvasmányaimból. Ti. volt egy jóóó vastag és igen régi orosz népmesés könyvem, de egyelőre nem találom…

>!
RandomSky
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Ez is jó volt. Az általános iskolai orosz tanulás miatt nagyon sokáig nem voltam hajlandó semmit olvasni, ami orosz, de már egy ideje sikerült túllépnem a traumán. És persze a népmeséik is szépek és jók. Vannak bennük olyasmik, amik magyar népmesékből is ismerősek, ha meg medvéről is szó van, akkor garantált a szórakozás :)
Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2011-06…

1 hozzászólás
>!
zamil
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Olyan furcsa, hogy az oroszok szinte a szomszédaink, sőt a történelmünknek köszönhetően annál sokkal többek mégis mennyire kevésbé ismerjük a meséiket, bár lehet csak én vagyok így vele. Szerintem sajnos itt se a legjobb mesék lettek összeválogatva, de azért az egyediségük ezeken a meséken is érződik.

>!
Uzsonna
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Nem sok mese fér a sorozat egy-egy kötetébe, de ez egy jó, reprezentatív válogatás az orosz népmesék legjavából. A sok kép, szellős szerkesztés pedig csábítja a gyereket, hogy önállóan is olvassa a kötetet.

>!
szabszev
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Nem volt rossz ez a kötet sem, de valahogy nem tetszett annyira, mint például az indiai népmesék. A legelső mese nagyon tetszett, de valahogy olyan hiányérzetem volt valami miatt olvasás közben. Az biztos, hogy eddig teljesen ismeretlen meséket tartalmaz ez a kötet.

>!
Habók P
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék

Kevés mese, sok rajz. De legalább viszonylag ismeretlen mesék..


Népszerű idézetek

>!
Kek P

Iván bemászott a kútba, s ereszkedett, ereszkedett, de még mindig nem ért le az aljára. Milyen szerencse, hogy olyan hosszú kötelet fontak! Végül, nagy sokára sötét verem alján vetette meg a lábát. Egyetlen kijáratot talált, amely egy vasrácshoz vezetett. Mikor kinyitotta a kaput, egy utcában találta magát. Az utcában házak álltak, a házak kapujában szabólegények dolgoztak.
– Mit varrtok, jóemberek? – kérdezte Iván.
– Katonákat varrunk az Aranylábú Babajaga seregébe.
– Hát azt meg hogyan? – csodálkozott Iván.

          Minden öltés újabb zsoldos,
          fegyverük az éles pallos.
          Harcban sohasem fáradnak,
          Vitéz ellen nem lankadnak.

50-51. oldal, A két vitéz

Kapcsolódó szócikkek: szabó
>!
Kek P

Egy nap, mikor a herceg épp egy komor börtöntorony közelében sétált, hallja ám, hogy panaszos hangok szűrődnek ki fentről, a toronyszoba egyetlen kis ablakából.
– Ugyan ki sír ilyen keservesen? – kérdezte a herceg.
– Három király vagyunk: a Holló, az Oroszlán meg a Kígyó. Édesapád barátai, szövetségesei voltunk egykoron. Mikor a cár meghalt, álnok mostohaanyád meghívott minket ide, a palotába, s a toronyszobába zárt bennünket, mondván, meg akar szabadulni veszélyes ellenfeleitől. Váltságdíjat kért értünk, de olyan sokat követelt, hogy kis országaink nem tudtak fizetni. Szegény országaink vannak, egy ekkora összeg romba döntötte volna a birodalmunkat.

8-10. oldal, Az ifjú királynő

1 hozzászólás
>!
Kek P

A szüleitek úgy állapodtak meg, hogy a tengeren találkoztok majd, s te egy lanton hívod őt, amit az édesanyádtól kaptál.

13. oldal, Az ifjú királynő

>!
Kek P

Mikor Vaszilij meghallotta a cár parancsát, nyomban megfújta a varázskürtöt, mire egy szempillantás alatt ott termett előtte a paraszt.

74. oldal, A herceg és a fegyverhordozó

>!
Kek P

– Én egy sípot adok neki – szólalt meg a legidősebb lány. – Ha ebbe a sípba belefújsz – fordult Vaszilijhoz –, a lovaid maguk mennek ki a legelőre és az itatóhoz, maguk mennek vissza az istállóba, s szépen lecsutakolva térnek nyugovóra a helyükön, anélkül hogy te akár az ujjadat is megmozdítanád.
– Én egy furulyát adok neked – mondta a középső leány. – Amikor csak játszani kezdesz ezen a furulyán, lakhelyed egyszeriben úgy ragyog majd a tisztaságtól, akár a tó tükre, asztalod ízletes ételekkel, italokkal megterítve vár, s egy láthatatlan zenekar fülednek kedves muzsikát játszik majd.
– Én egy kürtöt adok neked – folytatta a harmadik. – Ha veszedelem leselkedik rád, csak fújd meg ezt a kürtöt, s az apám abban a szempillantásban a segítségedre siet.

71-72. oldal, A herceg és a fegyverhordozó

>!
Kek P

A cár ismét megjutalmazta az ifjút, de azután mindjárt így szólt:
– Ha az aranytollú madarat elfogtad, bizonyára másban sem fogsz kudarcot vallani. Egy messzi-messzi királyságban, a világ peremén, ahol a Nap születik, ott él a szépséges Vaszilisza hercegnő, akit feleségül akarok venni. Hozd el őt nekem, mert ha őt el nem hozod,
          Ítéletem az vagyon,
          hogy a bakó megfogjon,
          fejed porba lehulljon!

114. oldal, Az aranytoll

>!
Kek P

Élt egyszer egy messzi-messzi országban egy nagyhatalmú, rettegett cár. Ennek a cárnak a szolgálatában állt egy ifjú íjász, akinek olyan csodálatos lova volt, amelyik emberi hangon tudott a gazdájához szólni.

110. oldal, Az aranytoll

Kapcsolódó szócikkek:
>!
Kek P

– Pattanjatok a hátamra, oda viszlek benneteket, ahová csak kívánjátok! – kiáltott a ló, s egy szempillantás múlva ott is voltak Vaszilisza birodalmának határában. Akkor a ló megállt, s megkérte őket, hogy szálljanak le a nyeregből. – Most itt hagylak benneteket – mondta –, hiszen többé úgy sincs rám szükségetek. Éljetek boldogan, s őrizettek meg az emlékezetetekben!
     Az ifjú meg a hercegnő hiába kérlelte, hogy maradjon velük; a derék állat elvágtatott, s eltűnt a távolban.
Az ifjú házasok lovat formázó címert választottak maguknak: így emlékeztek a csodálatos paripára. Sokat meséltek róla a gyerekeiknek, azok meg a maguk gyerekeinek, így szállt apáról fiúra a történet arról, hogy a boldogságukat ennek a derék beszélő lónak köszönhették.

122. oldal, Az aranytoll

>!
Anne_Black 

– Fehér Mező vitéze már húsz éve küzd Aranylábú Babajaga ellen, neked meg már most, a csata előtt inadba száll a bátorságod?
Iván ezt hallva felnyergelte a lovát, felvegyverkezett, csapatai élére állt, s akkora vérfürdőt rendezett, hogy estére hírmondó sem maradt az ellenségből.


Hasonló könyvek címkék alapján

Világszép Vaszilisza
Tűzmadár
Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék lányoknak
Mária Ďuríčková (szerk.): Szépek Szépe
Boldizsár Ildikó (szerk.): A csuka parancsára
Hópihécske
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev: A tűzmadár
A csuka parancsára
Dornbach Mária – Ágai Ágnes (szerk.): Göndörű nyírfácska
A. L. Singer: Anastasia