Kapcsolat 74 csillagozás

Carl Sagan: Kapcsolat

A KAPCSOLAT minden idők legérdekesebb ismeretterjesztése a fizika, matematika és a csillagászat terén, s mindez regényes, olvasmányos formában. Sagan fantasztikus kalandra invitálja az olvasót – egy magasan fejlett civilizáció felfedezésére a határtalan világűrben. Egy nemzetközi kutatócsoport végigéli a fénysebesség és a relativitás fogalmát eltörlő utazást, hogy tanúi és résztvevői lehessenek az emberi történelem leglélegzetelállítóbb találkozásának…

Eredeti megjelenés éve: 1985

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Harmadik évezred

>!
Édesvíz, Budapest, 1993
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638290242 · Fordította: Simóné Avarosy Éva

Enciklopédia 10


Kedvencelte 16

Most olvassa 5

Várólistára tette 83

Kívánságlistára tette 56


Kiemelt értékelések

Chivas>!
Carl Sagan: Kapcsolat

Nagyon jó kis olvasás kerekedett ebből, persze kellett hozzá az általam nagyon szeretett film is. :) Hátborzongató élmény volt, de most komolyan? Ki tud ilyesmit kitalálni? Honnan jöhetnek vajon az ilyen ötletek? Persze nem vagyok fizikus, csillagász sem, annak ellenére hogy az apukám az, nem tudom megítélni hogy megállja-e a helyét a valóságban mindaz, amit olvastam, de én elhittem. Elképzeltem, hogy mindez megtörténhet, és ez az ami szerintem fantasztikus. Ezért érdemes olvasni. :)

3 hozzászólás
Joshua182 >!
Carl Sagan: Kapcsolat

„Ha leteszik a kagylót, mivel semmi válasz a vonalban, az rosszabb, mintha soha nem is hívtak volna.”

Olvasás előtt sosem szoktam kíváncsiságból átfutni egy könyv értékeléseit, ez pedig ennél a regénynél ütött vissza elsőként. Regényt mondtam? Nos, technikailag végül is az, de nyugodt szívvel rásüthető az ismeretterjesztő regény címke. Szóval, ha olvastam volna az értékeléseket, akkor bizonyára kiszúrtam volna az egy szem magyar kiadáshoz sajnálatosan hozzátartozó fogyatékosságokat, melyek közül a legzavaróbbak a kihagyott szövegrészek (fejezetek?). A történet egy pontján valóban volt egy olyan érzésem, hogy túl nagyot ugrottunk a cselekményben spoiler, de úgy gondoltam, hogy visszamenőleg majd világossá válik a dolog, végül csalódnom kellett. Bosszantó, még ha nem is volt élet-halál jelentősége a történet szempontjából, ha ezt előre tudom, akkor biztosan eredeti nyelven olvasom.

Carl Sagan munkásságát szükségtelen méltatnom, jó sokat kell görgetni lefelé a Wikipédián, ha az ember a lista végére szeretne érni, rengeteget tett többek között a tudomány közérthető nyelven való népszerűsítéséért, ennek ékes példája a legendás Cosmos-filmsorozat mellett ez a könyv is. Nem az írás volt a fő profilja, ha jól tudom, akkor ez az egyetlen sci-fi regénye, ami egyáltalán nem érződik olvasás közben, az viszont igen, hogy roppant nagy tudású, rokonszenves ember írta, aki rengeteget dolgozott vele. A tudományos ismeretanyag és egy érdekes történet összefésülése nem lehetett könnyű feladat, néha talán emberesen meg is billent a mérleg nyelve egyik vagy másik irányba, de az összképet tekintve remek munka. A fő téma természetesen a rádiócsillagászat és az intelligens földönkívüli életformák kutatása, de méretes kitérőket tesz egyéb tudományterületeken, így pl. matematika, fizika, filozófia, teológia, és itt-ott a képzőművészet vagy a zene ajtaján is kopogtat. Azáltal, hogy a szereplők – főleg Ellie – élettörténetébe szövi bele a tudományos közlendő legnagyobb részét, kevésbé száraz, jóval befogadhatóbb lesz, de azért sosem egyszerűsíti banális mértékben, ezzel is kényszerítve az olvasót: „bizonyos dolgoknak bizony tessék utána olvasni, ha érdekel a téma!”. Márpedig úgy van tálalva, hogy érdekeljen.

A fő történetszál mellett komoly szerepet kap az örökzöld „hit vs. tudomány”- problematika, engem személy szerint ez gondolkodtatott el a leginkább, nagyon erős érveket kapunk a szereplők szájából pro és kontra, és itt bizony nincs kibúvó, rá vagyunk kényszerítve, hogy saját magunk viszonylatában is végiggondoljuk. Tudományról lévén szó, nem megkerülhető, hogy átcsengjen a sorokon egy erőteljes, ateista hangvétel, de ahogy a cselekmény is tartogat csavarokat, úgy a két nézőpont egybefonódásának, de legalábbis békés egymás mellett létezésének lehetőségét is felcsillantja a könyv. Amellett, hogy hangvételben és a cselekmény egyes elemeiben is hasonlóságot mutat a 2001 – Űrodisszeiával, jócskán vonultat fel eredeti ötleteket is, a történet nagyon szép kerek egész, a tudományos részek követhetőek még a magyar kiadás érdekesebb fordításai mellett (pl. féreg-"kukacjáratok”) is. Ami kevésbé tetszett: az egészet átlengi egy késő-hidegháborús hangulat, de hát 85-ben íródott, és ha őszinték akarunk lenni, a lapokon visszaköszönő nemzetek közti viszony manapság sem ismeretlen számunkra. Ám tény, hogy a regény kora meghatározó, mivel a tudomány egy érzékeny terület, 30-40 év ott bizony hatalmas idő, Sagan bravúros teljesítményének tudom be, hogy nem, vagy csak alig-alig éreztem korszerűtlennek.
Az előző évezredben valószínűleg több csillagot adtam volna, de így is nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, akit valaha is elgondolkodott, hogy egyedül vagyunk-e az univerzumban, viszont ha van rá mód, inkább angolul olvassátok!

3 hozzászólás
Aurore>!
Carl Sagan: Kapcsolat

Amikor Ellie „hangya lett”, meg amikor a rádiócsillagászatot „felfedezték”, de végkép mikor félbe lett vágva egy mondat és nem lett semmi értelme, belevágtam az eredeti, angol verzió olvasásába. Pláne hogy, mint kiderült, egy rakás fejezet hiányzik is a magyar fordításból. És milyen jól tettem! Ha egymás mellé párba állítjuk az idézeteket, világosan kiviláglik egy sor félrefordítás, vagy ha nem is az, akkor szomorú pandaként (ezt @Juci-tól tanultam, de egyébként © South Park) vesszük tudomásul: Carl ütős mondatai a mi nyelvünkön laposak lesznek, mint rutinos alkesz zsebében az üveg. Szinte csodálom a könyv molyos százalékait (2015.02.19.: 86%), mert a hiányzó mondatok-bekezdések-fejezetek nélkül (összesen kb. 100 oldal) ezt-azt nem is lehet érteni, az élvezeti értéket pedig hagyjuk is. Akkor hát az olvasók többségének valami mégis átjött! Tudomány ide, tudomány oda, mégis vannak hát csodák e világon.

Kellene végre egy tisztességes újrafordítás, a teljes szövegről. Az 1001 könyvben is benne van, megérdemelné.

Az értékelésem az angol verzióról: http://moly.hu/ertekelesek/1664973

>!
Édesvíz, Budapest, 1993
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638290242 · Fordította: Simóné Avarosy Éva
14 hozzászólás
Jaina>!
Carl Sagan: Kapcsolat

Rengetegszer láttam a filmet, és nagyon szeretem…legalábbis az elejét. A könyvnek is az első része volt érdekesebb, viszont folyamatosan hiányérzetem volt. Aztán kiderült, hogy a magyar kiadásból hiányoznak egyes részek, ezt nagyon sajnálom. A fordítás sajnos szintén kritikán aluli volt, ha ezt tudom megkpróbálkozpm vele eredetiben :(

anesz P>!
Carl Sagan: Kapcsolat

Kisebb olvasási nehézségek ellenére az év egyik legnagyobb könyvélménye. Ott a helye az 1001-es listán!

Carl Sagan műve nagy élményt jelentett, az év egyik legnagyobb olvasmányélménye számomra, ezért megérdemli a 9 pontot.
Mostanában több sci-fit olvasok, és rájöttem, hogy miért olyan töretlen a népszerűségük : nagyon sokrétű művek, többféle témát tárgyalnak és alapkérdésekre adnak alternatívákat, mindezt szórakoztató köntösben.

Maga a szerző sem akárki, egy csillagász, így igen kompetens a témában.

A cím
Maga a cím is többértelmű: egyrészt a legnyilvánvalóbb a földönkívüliekkel való kapcsolatteremtés vágya. Viszont ugyanolyan fontos, hogy a Gép megépítéséhez szükség van a nemzetek összefogására, a tudósok és politikusok egymás iránti bizalmának a kialakulására. Ja, és mindez a hidegháború kellős közepén! Harmadik nagy téma a tudomány és az Isten harca illetve kapcsolata, az Isten- keresése. Szerintem tökéletes címet talált Sagan, mert ez mind a három témakört felöleli.

A mű három részre oszlik, ezeket külön – külön is érdemes szemügyre venni.

Az Üzenet

A könyv első fontos kérdése, hogy vannak-e értelmes lények a világűrben? Ha igen, kapcsolatba tudunk-e lépni velük? Ha ők üzennek, azt meg tudjuk-e fejteni? Ennek az üzenetnek a megfejtése sok vitára ad okot, több rétege van, először nem találják hozzá a kulcsot. Különben a hozzánk közel eső Vegáról sugározzák. Persze itt rögtön felmerülnek más szempontok is. Nevezetesen: mennyit tudjon ebből a közvélemény, a nemzetközi tudóstársadalom? A vallásokat mennyiben veszélyezteti az új felfedezés? Politikai játszmák is elkezdődnek.

A Gép
Ismeretlen technológiát is tartalmaz az üzenet, ami részletesen leírja, hogyan és miből építsék meg ezt a szerkezetet. A vázlaton látszik, hogy 5 szék van az űrhajóban. Mely nemzetek kapjanak helyet benne? Milyen arányban, mi a döntő szempont? Az ország népességszáma, a technikai – gazdasági fejlettsége? Fiatal legyen vagy öreg? Milyen legyen a férfi-nők aránya? Inkább tudósokat vagy műszerészeket küldjünk? Kik képviseljék a Földünket? Visszatérnek-e?

A Galaxis
Az utazás is tartogat érdekességeket. Mindenekelőtt a rejtélyes fekete lyukak mint metrócsatornák. Az átszállások, a Központi Állomás. Az antropomorf környezet, a szerettükkel való találkozás. Ki építette őket? Kik azok a Gondozók? Mi a pi üzenete?

Aztán érdekes az, hogy visszatérve nem hisznek a kis csapatnak, nincs bizonyíték. Mennyire hihetünk egy szemtanúnak? Hogyan bizonyítsuk hitünket? Úgy látszik nem is annyira ellentétes a vallás és a tudomány.
Hogyan sáfárkodunk a ránk bízott dolgokkal? Menthetetlenek vagyunk? Vagy van remény: a jószívűség, az álmok, a szeretet és a zene révén? Mely társadalmak vesznek el, melyek maradnak fel hosszabb távon? Nagyon tetszett ez az idézet:
„Az agresszív civilizációk hosszú távon szinte mindig elpusztítják önmagukat. Ilyen a természetük. Semmit sem tehetnek ellene. A mi feladatunk csupán annyi, hogy hagyjuk, hadd csinálják. És biztosítjuk, hogy más se zavarhassa őket. Saját maguknak kell beteljesíteniük a végzetüket.”
Hogyan kerülhetünk kapcsolatba a Teremtővel? Csak a hitünkkel vagy a matematikával, a tudománnyal is?
Végül, de nem utolsó sorban: látjuk-e a fától az erdőt? Azaz a távoli eget fürkésszük, de a környezetünkben történteket észrevesszük-e?

kvzs P>!
Carl Sagan: Kapcsolat

Rendkívül érdekfeszítő és látókör-szélesítő könyv, amely rámutat arra, hogy mennyire kicsik vagyunk, és mennyire nem ismerjük a világot, amiben élünk.
Mindig csodálattal és érdeklődéssel figyelem a legújabb természettudományos kutatásokat (nem mintha olyan sokat értenék belőlük) és eredményeket, és lenyűgöz, ahogy egy-egy új tény megismerése mennyire át tudja írni a világról és a természeti törvényekről alkotott képünket, illetve az, amikor régóta ismert elméletekre sikerült bizonyítékot találni. A tudósoknak ezt a mániákus ismeretlen-megismerési vágyát mutatja be a könyv egy kis csavarral. Látszólag fantázia, de az ismereteink mai állása szerint akár valósággá is válhat Sagan álma. Mert az égboltnak csak parányi töredékét ismerjük, és matematikában illetve fizikában is egyre inkább látszik, hogy a kutatásoknak nagy része még előttünk áll.
A történetben érzékeltetett monumentalitás arra is rávilágít, hogy mennyire picik vagyunk fajilag és egyedileg is, és hogy a látszólag hatalmas problémáink mennyire aprók térben és időben is. Mindenkinek ajánlom a könyvet, akit érdekel a tudomány, és szokott azon is gondolkozni, hogy honnan jöttünk és mi célból vagyunk a világban.

Blissenobiarella>!
Carl Sagan: Kapcsolat

Meg kell valljam, egy picit csalódott vagyok, mert a könyvet egyáltalán nem élveztem annyira, amennyire vártam… Ha ismeretterjesztő könyvként fogjuk fel, nagyon érdekessé és élvezetessé teszi a regényforma, azonban regényként szerintem nagyon sok benne az ismeretterjesztés. Nekem nehézkes volt, helyenként túl bonyolult – pedig a laikus érdeklődők között nem tartom magam teljesen süketnek a témához.
Egy picit úgy voltam vele, mint a régi Carl Sagan dokumentumfilmekkel (azt hiszem a Kozmosz címet viselte a sorozat). Abban is hajlamosak voltak arra, hogy egy ismeretterjesztő sorozathoz képest túl komolyan vegyék magukat, és ezeken a részeken én mindig édesdeden elaludtam. Viszont megtalálható volt benne – ahogyan ebben a könyvben is – a fanyar, kissé ironikus humor, és egyes részek tényleg jól vannak megírva, de a többi sajnos számomra a teljes tudományos unalomba fulladt. Aztán úgy az ötödik fejezet környékén felderengett előttem Jodie Foster arca, és az eszembe ötlött, hogy „hé, én ezt a sztorit ismerem”. Ennyire voltam felkészült, fogalmam sem volt róla, hogy kamaszkorom egyik legjobb filmje ebből a könyvből készült. A kivétel erősíti a szabályt, de én ezúttal inkább a filmet ajánlom.

5 hozzászólás
mariannkiss1980 P>!
Carl Sagan: Kapcsolat

A könyv utolsó pár oldaláért megbocsájtottam az összes többit. Az üzenet, a megfejtés körüli herce-hurca, a konferenciák, meg tudományos magyarázatok nagyon, de nagyon untattak. Persze tanulságosak voltak, és sokkal érthetőbbek, mint a gimis fizika meg matekórák, de nem véletlenül nem mentem tudományos területre :). Ez a rész egyszerűen nem érdekel. Viszont a gép bekapcsolása, az utazás és a visszatérés után történtek mindent felülírtak. Így már értem, hogy miért dicséri sok ember agyon ezt a könyvet, a borzalmas magyar fordítás ellenére.

CoyoteStarrk>!
Carl Sagan: Kapcsolat

Habár a filmet előbb láttam, de nem okozott így sem csalódást. Kellemes sci-fi, mely feszegeti a hit és a tudomány kapcsolatát, amely talán nem is áll távol egymástól (?). Emellett szépen bemutatja a kormányok szerepét és fafejűségét a tudomány útján. Hihetetlen milyen idegesítőek tudnak lenni.

12 hozzászólás
Batus>!
Carl Sagan: Kapcsolat

Érdekes, de többnyire nem élvezetes. Kicsit olyasmi csalódást érzek, mint amit legutóbb az Alapítványnál éreztem. Hogy végre valami érdekes és értékes, de élvezni képtelen vagyok, mert csapong, mert nem szépen van megírva (csak okosan), mert a tudományos része izgalmas, de a politikai rettentően száraz. És a „végállomással” sem voltam kibékülve.

https://youtu.be/bKlnQ5BDM08


Népszerű idézetek

seabird P>!

Egész életében a világegyetemet tanulmányozta, és közben elkerülte a figyelmét az univerzum legvilágosabb üzenete: Az olyan parányi teremtményeknek, amilyenek mi vagyunk, a mérhetetlen teret csak a szeretet teszi elviselhetővé.

311. oldal, A művész kézjegye (Édesvíz, 1993)

2 hozzászólás
Aurore>!

– Tudja, Ellie, számomra már csak egyetlen kérdés maradt: létezik-e értelmes élet a Központi Bizottságban?

Átprogramozás

4 hozzászólás
Debut>!

– Amikor háborút akar indítani, minden kormány szörnyetegnek festi az ellenfelet – szólalt meg Ellie. Nem akarják, hogy a másik oldalon levőkben is embereket lássunk. Ha az ellenség gondolkodik, érez, esetleg elbizonytalanodunk, hogy megöljük-e. Márpedig ölni kell. Szóval, inkább lássunk bennük szörnyeket.

Joshua182 >!

Ezt a bolygót hülyék igazgatják. Ne feledje, mi mindent kellett tenniük azért, hogy följussanak oda, ahol most vannak. Hihetetlenül szűk a perspektívájuk…, és nagyon kevés idejük van. Néhány év. A legjobbak esetében egy-két évtized. Csak azzal törődnek, mi történik azalatt, amíg hatalmon vannak.

Blissenobiarella>!

Küzdenie kellett maga ellen, nehogy túlságosan támadóvá, netán mizantróppá váljék. Hoppá. Az embergyűlölő mindenkit gyűlöl, nemcsak a férfiakat. Arra, aki a nőket gyűlöli, szintén van külön szó: mizogin. Ahhoz azonban, hogy a férfigyűlöletre kifejezést alkossanak, a – hímnemű – lexikonszerkesztők nem vették maguknak a fáradságot. Fel sem tételezték, hogy szükség lehetne rá.

Második fejezet - Koherens fények

Joshua182 >!

A következo órán Weisbrod tanár úr azt mondta, hogy a pi körülbelül 22/7, ami viszont körülbelül 3,1416. Ha pontosak akarunk lenni, a tizedestört a végtelenségig folytatódik, anélkül, hogy a számszakaszok ismétlődnének. A végtelenségig, gondolta Ellie. Felnyújtotta a kezét. Év eleje volt, eddig még egyszer sem kérdezett semmit.
– Honnan tudni, hogy a tizedesek a végtelenségig folytatódnak?
– Ez egyszerűen így van – felelte a tanár úr kissé ingerülten.
– De miért? Honnan tudni? Hogy lehet a tizedeseket a végtelenségig ellenőrizni?
– Arroway kisasszony – pillantott bele a tanár az osztály névsorába –, ez egy ostoba kérdés. Ne lopjuk egymás idejét!
Ellie, akit még soha senki nem nevezett ostobának, sírva fakadt, és kirohant a teremből.

Joshua182 >!

Csodálatosnak találta, hogy a világon előforduló összes körnek köze van ehhez a tizedessorhoz. Honnan tudhatnak körök törtekről?

Joshua182 >!

Kicsit áhítatosan szemlélte Grote Reber eredeti rádióteleszkópját. Reber a fészerben barkácsolta, az Illinois állambeli Wheatonban, 1938-ban. Ma mementóként szolgált, hogy mire képes egy lelkes amatőr. Ha kifogott egy olyan pillanatot, amikor a környéken történetesen senki sem indította éppen az autóját, és az utcabeli nagyfrekvenciájú lámpák sem égtek, Reber fogni tudta a galaxis közepéről érkező rádióhullámokat.

Debut>!

Néha maga is elképedt, hogy ebben a szerelemben miket képes mondani és tenni. Annyira csodálta a férfit, hogy Ken szerelme megnövelte az önbecsülését: saját magát is jobban szerette, mióta Ken szereti. És mivel a férfi szemmel láthatóan ugyanígy érzett iránta, kapcsolatuk végtelen szerelmen és kölcsönös tiszteleten alapult. Ellie legalábbis így fogalmazta meg magában. Bármennyi barátja vette is körül korábban, alapjában véve mindig magányos maradt. Most, Kennel ez a magányérzet tökéletesen megszűnt.

Minden gátlás nélkül mesélgetett a férfinek mindarról, amiről álmodozott, emlékfoszlányokról, gyerekkori megrázkódtatásairól, töprengéseiről. Ken meg rendkívül figyelmesen hallgatta. Órákon át faggatta a gyerekkoráról. Minden kérdését kertelés nélkül tette fel, néha szinte számonkérően, de mindig nagyon kedvesen. Ellie kezdte megérteni, hogy a szerelmesek gügyögnek egymásnak. A benne élő gyermek semmilyen más, a társadalom által elfogadhatónak ítélt módon nem tudott kitörni belőle.

1 hozzászólás
Aurore>!

Ha az ember már férjhez ment hozzájuk, a férfiakból teljesen új, korábban nem is gyanított, szörnyű személyiség tör elő.

A felfoghatatlanok

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Andy Weir: A marsi
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia
Stanisław Lem: Solaris
Ernest Cline: Ready Player One
Isaac Asimov: Én, a robot
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Philip K. Dick: Szárnyas fejvadász
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
Michael Cunningham: Otthon a világ végén