Titokzatos ​jelek az égen 5 csillagozás

Ufókról és földön kívüli jelenségekről
Carl Gustav Jung: Titokzatos jelek az égen

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A gazdagon illusztrált kötet nemcsak rendkívül érdekes summázatát adja az ufó-jelenség történetének, de pszichológiai és nem-pszichológiai magyarázattal is szolgál a jelenség lényegéről. Választ keres olyan kérdésekre, hogy ha az ufók valóságosak, ugyan mi fán teremnek. Ha fantáziaképek, miért öltik fel pontosan ezt az alakot? Miért akarunk hinni bennük? Miért ez a nagy felhajtás körülöttük a sajtóban? Miért harsogják túl a hírek a kételkedőket? Miért kívánatosabb, hogy legyenek ufók, mint hogy ne legyenek?

>!
Kossuth, Budapest, 2000
162 oldal · ISBN: 9630942038 · Fordította: S. Nyirő József
>!
Kossuth, Budapest, 1993
160 oldal · ISBN: 9630936801 · Fordította: S. Nyirő József

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

SignorFormica>!
Carl Gustav Jung: Titokzatos jelek az égen

Carl Gustav Jung: Titokzatos jelek az égen Ufókról és földön kívüli jelenségekről

A csészealj megjelenésének történeti-archetipikus analízise. Jung a kollektív tudattalannak tulajdonítja a megjelenéseiket. Nem véletlen, hogy a könyv az atomháború félelmének csúcspontján keletkezett. Jung egyik remeklése, a sok közül.


Népszerű idézetek

Sz_László>!

Világos lett számomra, hogy az általános felfogással ellentétben a nem tudás nem mentség, hanem inkább bűn a szó tulajdonképpeni értelmében.

64. oldal

Carl Gustav Jung: Titokzatos jelek az égen Ufókról és földön kívüli jelenségekről

Sz_László>!

Az ember elsősorban társadalmi presztizsvesztéstől, másodsorban pedig erkölcsi tudatának károsodásától fél, ha be kell vallania magának saját gyarlóságát. Az ember ezért elképesztő mértékben ódzkodik az önbírálattól, másoknak prédikál, és önmagáról semmit se tud. Örül annak, ha nincs önismerete, mert ebben az esetben semmi sem zavarja az illúziók rózsaszín csillogását.

61. oldal

Carl Gustav Jung: Titokzatos jelek az égen Ufókról és földön kívüli jelenségekről

Sz_László>!

Ám ha pszichológiai projekcióról van szó, ehhez lennie kell pszichikai oknak is. Elvégre aligha tudjuk feltételezni, hogy amikor világszerte beszélnek valamiről, ezúttal az ufólegendáról, ez merőben véletlen semmiség. A sok ezer szemtanúnak nyilván éppen úgy világszerte meglevő oki bázisa van. Ha efféle kijelentést úgyszólván mindenütt megerősítenek, fel kell tételeznünk, hogy ehhez mindenütt megvan a megfelelő indíték is. Bár víziós híreket minden lehetséges külső körülmény előidézhet vagy kísérhet, ezek létezése lényegében mindenütt meglevő emocionális alapon nyugszik, tehát ebben az esetben egy mindenütt meglevő pszichológiai szituáción. Az efféle hír alapja érzelmi feszültség, amelynek az oka kollektív szükségállapot, illetve veszély vagy létfontosságú lelki szükséglet. Ezt a feltétel manapság annyiban határozottan adva van, amennyiben az egész világot nyomasztja az aggodalom az orosz politika és e politikának ma még beláthatatlan következményei miatt. Az egyénben ugyancsak csupán olyankor keletkeznek effajta jelenségek, mint például abnormális meggyőződések, víziók, illúziók stb., ha az egyén pszichikailag disszociált, vagyis ha szakadás következett be a tudat beállítódása és a tudattalannak vele szemben álló tartalmai között. Mivel a tudatnak éppen ezekről a tartalmakról nincsen tudomása, és a tudat emiatt látszólag kiúttalan szituációval konfrontálódott, az idegenszerű tartalmak nem integrálhatók közvetlenül és tudatosan, hanem igyekeznek közvetetten megnyilvánulni, miközben váratlan és főként megmagyarázhatatlan véleményeket, meggyőződéseket, illúziókat és víziókat produkálnak. Szokatlan természeti eseményeket – például meteorokat, üstökösöket, véres esőt, kétfejű borjút és egyéb torzszülötteket – az ember vészterhes eseményként értelmez, avagy „jeleket lát az égen”. Végezetül sokan láthatnak egymástól függetlenül, sőt egyidejűleg olyan dolgokat, amelyek fizikailag nem valóságosak. Sok ember asszociációs folyamatai esetében is fennállhat az idő-és térbeli páruzamosság, úgyhogy különböző koponyák egyidejűleg és egymástól függetlenül produkálják ugyanazokat az új eszméket, amint azt már az eszmetörténet eléggé tanúsítja.

19-20. oldal

Carl Gustav Jung: Titokzatos jelek az égen Ufókról és földön kívüli jelenségekről

Sz_László>!

Az közhelynek látszik, hogy az élő test hat a lélekre; a dolgot pontosabban véve azonban csak annyit tudunk, hogy a testi megcsonkulás vagy betegség a lélekben is kifejeződik. Ez a vélemény természetesen csak akkor érvényes, ha elismerjük a léleknek mint olyannak a létezését, ami ellentmond a materialista felfogásnak. Viszont ez a felfogás ugyancsak nem tudja megmagyarázni, hogyan keletkezik lélek kémiai cserebomlásokból. Mindkét felfogás – mind a materialista, mint a spiritualista felfogás – metafizikai előítélet. Az a felfogás, hogy az élő anyagnak pszichikai és a pszichének fizikai aspektusa van, jobban megfelel a tapasztalatnak. Ha azonban figyelembe vesszük a parapszichológiai tényeket ahogy illik, a pszichikai aspektus hipotézisét a biokémiai folyamatok szféráján túl ki kell terjesztenünk általában az anyagra. Ebben az esetben a létezés egy mindeddig ismeretlen szubszantcián nyugodna, amely anyagi és ugyanakkor pszichikai tulajdonsággal rendelkezik. Ez a vélemény a modern fizikai gondolkodásmódra való tekintettel kisebb ellenállásba ütközne mint régebben. Ezzel eltűnne a pszicho-fizikai parallelizmus bizonytalan hipotézise is, és megteremtődne az alkalom olyan új világmodell megkonstruálásához, amely közeledik az unus mundus eszméjéhez. Ezzel a pszichikai folyamatok és a tőlük független fizikai folyamatok közti „akauzális” korrespondenciák, azaz a szinkronisztikus jelenségek, kiváltképpen a pszichokinézis, a megérthető dolgok szférájába kerülnének, mert hiszen minden anyagi esemény eo ipso magában foglalna egy pszichikai eseményt et vice versa.

124-125. oldal

Carl Gustav Jung: Titokzatos jelek az égen Ufókról és földön kívüli jelenségekről

Sz_László>!

Én úgy látom – az összes szükséges fenntartással –, hogy van harmadik lehetőség: az ufók reális, valóságos anyagi jelenségek, ismeretlen természetű valamik, amelyek feltehetően a világűrből jönnek, talán már régóta láthatók voltak a Föld lakói számára, de máskülönben semmiféle felismerhető kapcsolatuk nem volt a Földhöz vagy lakóihoz. De legújabban és abban a pillanatban, amikor az emberek tekintete az ég felé fordul – egyrészt a lehetséges űrhajózással kapcsolatos fantáziák miatt, másrészt átvitt értelemben, életbe vágóan fenyegetett földi létük miatt –, a tudattalan tartalmai projiciálódtak a megmagyarázhatatlan égi jelenségekre, és ezzel az emberek olyan jelentőséget tulajdonítottak nekik, amilyet azok egyáltalán nem érdemelnek meg. Mivel az ufók feltűnése a második világháború óta gyakoribbnak látszik, mint bármikor azelőtt, szinkronisztikus jelenségről, azaz érzékelési koincidenciáról, egybeesésről lehet szó. Egyfelől az emberiség pszichikai állapota, másfelől az ufójelenség mint fizikai realitás nincsen semmilyen felismerhető oksági viszonyban egymással, csupán érzékelési koincidenciájuk tanúi lehetünk. Az érzékelési kapcsolódást az egyik oldalon a projekció hozza létre, a másik oldalon a projiciált érzékelésnek megfelelő kerek és szivar alakú formák teremtik meg, amelyek emberemlékezet óta az ellentétes pólusok egyesítését jelentik.

130. oldal

Carl Gustav Jung: Titokzatos jelek az égen Ufókról és földön kívüli jelenségekről

Sz_László>!

A halál a nagy beteljesítő, lezáró, amely az emberi élet mérlege után irgalmatlanul kiteszi a pontot. Az ember csak benne éri el – így vagy úgy – a teljességet. A halál az empirikus ember vége és a lelki ember célja, miként Hérakleitosz mondja: „A Hádész az, akitől őrjöngenek, és akinek tiszteletére ünnepeket ülnek”. Minden, ami még nem ott van, ahol lennie kellene, és ami még nem múlt el, noha el kellett volna múlnia, fél a végtől, vagyis a végelszámolástól. Az ember amíg csak lehet, kerüli azoknak a dolgoknak a tudatosítását, amelyek még hiányoznak a teljességből, és ezáltal megakadályozzák a „Selbst” tudatosulását és következésképpen a halálra való készenlétet.

75. oldal

Carl Gustav Jung: Titokzatos jelek az égen Ufókról és földön kívüli jelenségekről


Hasonló könyvek címkék alapján

Erich von Däniken: Újabb jelek a kozmoszból
Philip K. Klass: UFO emberrablások
Charles Berlitz: Nyomtalanul
Horváth Sándor: A középkori magyar címertan jelképezése
Priya Hemenway: A titkos kód
Lioba Schafnitzl – Harry D. Schurdel: Zászlók és lobogók
Lukácsné Kardos Ildikó (szerk.): Jelek, szimbólumok
Nemere István: Tények és talányok
Charles Berlitz: A Bermuda háromszög
Nemere István: Titkok könyve