Álom és valóság csodás találkozását örökíti meg e kötet, mely nemcsak az önmagunkról szóló ismeretek új tartományait csatolja a már kialakult világképünkhöz, hanem lényeglátó és élvezetes összefoglalását is adja századunk egyik legnagyobb pszichológusa, Carl Gustav Jung gondolatrendszerének. Jung kapcsolódása a freudi tanokhoz közismert.
Kevesen tudják viszont, mi az a nagyon lényeges különbség, mely a két tudós mentalitása között megmutatkozik. Freud számára az álom vágyteljesítés, ezzel szemben Jung az álmokban a „tudattalan önkifejezéseit" véli felfedezni. Az álomszimbólumok véleménye szerint egy olyan psziché megnyilvánulásai, amely a tudatos lélek felügyeletén kívül esik. Az organikus és pszichés növekedés elveiben nincs különbség. „Amint a növény virágot hajt, úgy hozza létre a lélek a maga szimbólumait. Minden álom ennek a folyamatnak a bizonyítéka."
A kötet az egyes szimbólumok értelmezése, és eredetének bemutatása mellett az egyetemes kultúrtörténetet átfogó… (tovább)
Az ember és szimbólumai 41 csillagozás
A művek szerzői: Carl Gustav Jung, Marie-Louise von Franz, Jolande Jacobi
Enciklopédia 4
Kedvencelte 9
Most olvassa 9
Várólistára tette 69
Kívánságlistára tette 100
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Nagyon jól választottam, amikor ezzel a kötettel kezdtem az ismerkedést Jung gondolatrendszerével. Először is Jung élete vége felé készült, és a tanítványai közül is többen írtak bele egy-egy fejezetet, vagyis egy életmű összefoglalása és továbbgondolása is benne van. Másodszor eleve ismeretterjesztésre szánták, és nagyon vigyáztak, hogy a benne szereplő tanulmányok a laikus számára is érthetőek legyenek.
Részletes értékelés a blogon:
https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/2020/03/10/carl_gusta…
Egy nagyon okos ember mondta, aki Junghoz abszolút ért, hogy a joöreg Carl Gustav-nak nem adatott meg a képesség, hogy világosan és számunkra is érthetöen közölje böséges magvas gondolatait. Ezáltal megnyugodtam, hogy nem vagyok teljesen hülye hogy nem értem vagy biz dolgok nem világosak.
Ezért azt ajánlotta, hogy Jung követöit/feldolgozoit olvassuk, akik megáldattak az értelmes világos közlés képességével, mint Pl Verena Kast, Jolande Jacobi, Marie Louis von Franz etc.
Nem sokat tudtam Jungról, úgyhogy érdekes volt a könyv, tetszett, hogy az ő saját írása és a követőiéi is szerepeltek benne, így tényleg látszott, hogy milyen szerteágazó kutatásokat végeznek az irányzat művelői. Elég elvont a téma, de egész jól lehetett érteni, örülök is, hogy egy laikusoknak szóló könyv akadt a kezembe, ezek alapján valószínűleg a tudományosabb írásaikbó nem sok jött volna át nekem.
A mondanivalót nem tudtam hova tenni. Egyrészt ezek a jungi koncepciók és fogalmak már annyira beleépültek a mai szókincsünkbe, hogy furcsa elképzelni egy világot, amikor ezek még nem léteztek és valaki csak úgy megteremtette őket. Másrészt engem sokszor valami spirituális vagy szektás könyvre emlékeztetett inkább, mint tudományos munkára. Sok helyen nekem az ezotéria határait súrolta és az álomfejtéseket gyakran belemagyarázásnak éreztem. Persze, ahogy meséket és mindenféle történetet, művészetet lehet terápiás célból használni, így gondolom az álmokat is, de én kevésbé látom ezeket jósló erejűnek és üzenetértékűnek, mint inkább a feldolgozás egy eszközének. Szóval inkább szkeptikus, mint jungiánus leszek, de azért érdekes volt.
Főleg a Jung által írt részt szerettem, tényleg nagyon olvasmányos, bár épp ezért elég nehéz kiragadni belőle a lényeget (mondjuk egy referátumhoz). A Hendersonos részt (Az ősi mítoszok és a modern ember) azt hittem jobban fogom élvezni, de az nem tudott annyira lekötni. Marie-Louise von Franz pedig jól összefoglalja az individuációs folyamatot.
Népszerű idézetek
A szomorú igazság az, hogy az ember élete feloldhatatlan ellentétek szövevényéből áll – nappal és éjszaka, születés és halál, boldogság és szenvedés, jó és rossz. Még abban sem vagyunk biztosak, hogy az egyik felülkerekedhet-e a másikon, hogy a jó legyőzi-e a gonoszt vagy az öröm a fájdalmat. Az élet csatatér. Mindig is az volt és az is marad, és ha nem lenne így, az a létezés végét jelentené
85. oldal
Mi lesz a felszabadulás eredménye, ha nincs értelmes életcél – olyan cél, amiért érdemes szabadnak lenni?
221. oldal, Marie-Louise von Franz: Az ősvalónk társas vonatkozásai
…nem lehet az a célunk, hogy bárkit is arra késztessünk, hogy teljes mértékben annak a társadalomnak a „normáihoz” igazodjon, amelyben él. Ez természetellenes állapothoz vezetne. Az egészséges és a normálisan működő társadalomban az emberek általában nem értenek egyet egymással, mivel az általános egyetértés viszonylag ritka jelenség.
56. oldal
A kommunista világnak van egy nagy mítosza, amit mi illúziónak nevezünk, abban a hiábavaló reményben, hogy azt felsőbbrendű ítéletünk megszüntetheti. Ez a mítosz az Aranykor (vagy Paradicsom) örökéletű archetipikus álma, ahol a javakból mindenkinek bőséggel jut, és ahol egy hatalmas, bölcs és igazságos vezető uralkodik a humánusan berendezett óvoda felett.
85. oldal
De mivel mi láthatatlan és megismerhetetlen dolgokkal foglalkozunk – hiszen Isten túl van az emberi megismerésen, és nincs eszköz, amivel a halhatatlanságot bizonyítani lehetne –, miért kellene bizonyítékok után kutatni?……..
És honnan tudjuk, hogy nem igazak ezek az elképzelések? Bizonyára sokan egyetértenének velem abban, ha kereken kijelenteném: ezek az elképzelések feltehetőleg illúziók. Egy valamit nem vesznek azonban észre, éspedig azt, hogy egy vallásos állítást tagadni éppoly lehetetlen, mint „bizonyítani”. Teljesen szabadon választhatunk, melyik szempontot képviseljük: a döntés minden esetben önkényes lesz.
Nyomós gyakorlati oka van azonban annak, hogy miért kell bizonyíthatatlan eszméket ápolni. Az ok pedig az, hogy ezek köztudottan hasznosak. Az embernek ténylegesen szüksége van olyan általános ideákra és meggyőződésekre, melyek életének értelmet adnak, és lehetővé teszik számára, hogy az univerzumben megtalálja a helyét. A leghihetetlenebb nehézségeket képes elviselni, ha értelmükről meg van győződve,
de összetörik ha szerencsétlensége közepette be kell ismernie,
hogy egy „idióta történetben” vett részt.
87. oldal
Az őstörténet és a ma is létező primitív társadalmak szertartásai sok olyan, a beavatással kapcsolatos mítosszal és rítusokkal szolgálnak, melyekben a fiatal férfiakat és nőket elválasztják a szülőktől, és erőszakkal teszik törzsük tagjává. A gyermekkor világával történő ilyen szakítás az eredeti szülő archetípus sérüléséhez vezet, ezért a sérülést a csoport életébe való asszimiláció gyógyító folyamatával teszik jóvá. (A csoport és az egyén identitását gyakran egy totemállat szimbolizálja.) A csoport pótolja a sérült archetípust – és tulajdonképpen második szülővé válik –, amelynek a fiatalt először szimbolikusan feláldozzák, hogy aztán új életre születhessen.
126-127. oldal
Az egyén az egyetlen realitás. Minél messzebbre távolodunk az egyéntől a Homo Sapiensre vonatkozó elvont eszmék irányába, annál valószínűbb, hogy hibába esünk. A társadalmi zűrzavar és a gyors fejlődés korában kívánatos, hogy az eddigieknél sokkal többet tudjunk meg az individuális emberi lényről, mivel mentális és morális képességeitől oly sok minden függ. De ahhoz, hogy a dolgokat a helyes szemszögből lássuk, épp úgy meg kell érteni az ember múltját, mint jelenét. Ez az, amiért alapvető fontosságú a mítoszok és a szimbólumok megértése.
55. oldal
A tapasztalat azt mutatja, hogy a még nem ismert, közelgő halál előreveti árnyékát az áldozat életére és álmaira.
74. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok 91% ·
Összehasonlítás - Bagdy Emőke: Álmok, szimbólumok, terápiák 86% ·
Összehasonlítás - Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors 91% ·
Összehasonlítás - Carl Gustav Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába 89% ·
Összehasonlítás - Ritter Andrea: El(ő)bújás 87% ·
Összehasonlítás - Ritter Andrea: Melegek 85% ·
Összehasonlítás - A pszichológia nagykönyve 96% ·
Összehasonlítás - Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy 94% ·
Összehasonlítás - Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról 94% ·
Összehasonlítás - Máté Gábor: A test lázadása 93% ·
Összehasonlítás