C. G. Jung (1875-1961) a modern lélektan egyik nagy alakja, az analitikus pszichológia megalapítója. Szerteágazó munkássága során figyelme kiterjedt a kultúra ősmúltjára is, de a fókuszba korunk emberét állította – a többszörösen megpróbált, ám önmagára, rendeltetésére eszmélni rest embert, aki egyénként és kisebb-nagyobb közösségeiben egyre veszedelmesebb módon inkább áldozatnak hajlamos tekinteni magát, semmint a Föld egészséges változásra kész és elkötelezett, felelős gazdájának, felebaráti „őrizőjének”. Pedig ennek elmulasztása ön- és közrombolás, hiszen mindenki mások gyökeres megváltozását sürgetné, holott azt csak önmagunkon kezdhetjük. Gondolatait, amelyek tematikus csoportosításban jelennek meg sorozatunkban, azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a jungi életmű segítő üzenete könnyebben eljusson a válságokkal, problémákkal küzdő mai emberhez, és minél több olvasó számára valósulhasson meg a termékeny eszmecsere századunk egyik bölcs öregjével.
Gondolatok az értelemről és a tébolyról 19 csillagozás
Enciklopédia 2
Kedvencelte 1
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 15
Kiemelt értékelések
Gondolatok az értelemről és a tébolyról… és még néhány másról.
Idézetgyűjtemény a többletjövedelem reményében.
Jungi gondolatok Jung írásaiból kiollózva egy bizonyos tematika jegyében.
Vegyük mondjuk Rejtő összesét. Aztán összeszedem Vanek úr, Gorcsev Iván és Fülig Jimmy örökbecsűit – a többiekkel karöltve – és aranyköpéseiket antológiába szedve megjelentetem.
Rejtő lesz? Persze.
Eme könyv csekély hatvanoldalnyi kemény tábla. Nem füves könyv, de magvas és elgondolkodtató. Átjön belőle Jung lényege. A humánum és az Istenhit.
Nem könnyű olvasmány még így szemelvényekként sem, de hát, aki lektűrt várt, magára vessen.
(értékelés első olvasást követően, 18-20 évesen): Nem tetszett különösebben. Illetve megzavart a cím. A kötet első felében arról beszél leginkább, mennyire szüksége van az embernek Istenre ahhoz, hogy egészséges legyen. Inkább kicsit vallásos térítőszövegnek tűnt, és számomra nem ez volt a Jungtól megszokott hangvétel. Én azt a címet adtam volna neki: Gondolatok a szellemi egészség és Isten kapcsolatáról.
A könyv második fele pedig inkább egyfajta filozófikus hangvételű elmélkedés az embereket hatalmukba kerítő démonokról, világháborúról, modern technika sötét oldalról, különös tekintettel az atombombára.
Nem a klasszikus Jungi elméletekbe enged bepillantást a könyv, jóformán nem is pszichológiai, inkább filozófikus témájával és stílusával ennyiben hű a címhez: Gondolatok (Jungtól).
(ki tudja, hány évvel később) :
Újraolvastam. Most sem nyűgözött le, de ennek inkább műfaji okai vannak: idézetgyűjtemény, bár jobb, mint a legtöbb ilyen, mert legalább nem csak egy-két mondat kontextusmentesen, hanem rövid bekezdések, néha akár kettő-három is egyhuzamban. A szerkesztőnek elhiszem, hogy ez a montázs jól tükrözi Jung „filozófiáját”, de ettől még elmerülni nyilván nem lehet benne. Zsebkönyvnek villamosra végül is nem rossz.
Soha nem tudtam, hogyan kell ilyen (lényegében) idézetekből összevágott kötetet olvasni, de szerencsére nagyon jó a könyv felépítése, szépen kapcsolódnak a gondolatok. Jungban mindig volt valami, ami miatt ellenszenvet éreztem iránta, ugyanakkor mégis vonzott. Azt hiszem, a miszticizmushoz, a valláshoz, hithez való kapcsolata váltja ki belőlem ezt a kettős érzelmet.
Ugyanakkor a halálról és a háborúról szóló gondolatai nagyon tetszettek.
Népszerű idézetek
A gyűlölet mindig arra a valamire összpontosul, ami tudatosítja az emberben (saját) rossz tulajdonságait.
43. oldal
Van egy szép történet egy rabbiról, akitől megkérdezte egyik tanítványa: „Azelőtt éltek emberek, akik színről színre látták Istent; most miért nincsenek ilyenek?” Mire a rabbi így válaszolt: „Mert ma senki nem tud olyan mélyre hajolni.” Bizony le kell hajolnunk valamelyest, ha a folyamból akarunk meríteni.
65. oldal
A lényegest a nyugati szellem képtelen megítélni, mert vagy nem észleli tudatlansága folytán, vagy nem ismeri: elfelejtette, hogy az embernek vannak belső tapasztalatai, hogy az embernek része van olyan irracionális természetű szubjektív élményekben, amelyekre nem alkalmazhatók racionális érvek, tudományos bizonyítékok és devalváló diagnózisok.
18. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés 94% ·
Összehasonlítás - Carl Gustav Jung – Marie-Louise von Franz (szerk.): Az ember és szimbólumai 90% ·
Összehasonlítás - Verena Kast: Kötés és oldás ·
Összehasonlítás - Alice Miller: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása 89% ·
Összehasonlítás - Paul Tournier: Igaz és hamis bűntudat ·
Összehasonlítás - Alice Miller: A test kiáltása 89% ·
Összehasonlítás - Johann Hari: Elveszett kapcsolatok 87% ·
Összehasonlítás - Jean Piaget – Bärbel Inhelder: Gyermeklélektan ·
Összehasonlítás - Verena Kast: Apák – lányok, anyák – fiúk ·
Összehasonlítás - Jolande Jacobi: C. G. Jung pszichológiája ·
Összehasonlítás