Ártatlanok (Fjällbacka 8.) 90 csillagozás

Camilla Läckberg: Ártatlanok

1974 ​nagyszombatján egy öttagú család nyom nélkül eltűnik a Fjällbacka partjainál fekvő Valö szigetéről. A kiérkező rendőröket különös látvány fogadja: a ház úgy fest, mintha a család – az ünnepi ebéd közepén – egyszerűen felállt és távozott volna, magára hagyva az egyéves Ebbát, aki magányosan sírdogált az étkezőben.
Évtizedekkel később Ebba visszatér a szigetre, hogy felújítsa az egykor az apja által vezetett iskola épületét. Férjével nemrégiben veszítették el a kisfiukat, és most a munkába temetkezve próbálják feldolgozni a gyászt. Úgy tűnik azonban, valakinek nagyon az útjában vannak: egy éjszaka rájuk gyújtják a házat. Szerencsére csak az épületben esik kár, s folytatódhat a felújítás. Ám hamarosan újabb baljós esemény történik: amikor felszedik az étkező padlódeszkáit, emberi vér nyomaira bukkannak.
A nyomozást vezető Patrik Hedström és kollégái egyre biztosabbak abban, hogy a család egykori eltűnése és a mostani gyújtogatás összefügg. Természetesen a nyomozó… (tovább)

Eredeti cím: Änglamakerskan

Eredeti megjelenés éve: 2011

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Skandináv krimik

>!
Animus, Budapest, 2016
388 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633244289 · Fordította: Dobosi Beáta
>!
Animus, Budapest, 2016
388 oldal · ISBN: 9789633244296 · Fordította: Dobosi Beáta

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 7

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 46


Kiemelt értékelések

>!
Lénaanyukája P
Camilla Läckberg: Ártatlanok

Camilla hozta a szokásos formáját. A koncepció ugyanaz, mint a többi könyvnél: két szálon fut a könyv, az egyik a messzi régmúltból indul, a másik a jelenben játszódik, a végére pedig a két cselekményszál összeér, és megoldódik a rejtély. Egyedül a nagyon sok név az, ami képes volt összezavarni, mert annyi szereplő volt benne, de aztán a végére csak sikerült azt is megjegyeznem, ki kicsoda. Volt benne egy-két butuska hiba, de az megbocsájtható. spoiler spoiler spoiler A régen történt dolgok is nagyon érdekesek voltak, habár nem értettem, miért kellett annyira visszamenni az időben, de a végére összeállt az is. spoiler
Külön érdekességként kiemelném, hogy ebben a részben senki se szül. De még csak terhes sem lesz senki.

9 hozzászólás
>!
smetalin
Camilla Läckberg: Ártatlanok

..és tudja és tudja és tudja!!!! Nagyon jó volt ez a rész, álmomban sem és teljes tudatomnál sem tudtam kitalálni, hogy mi is történt 1974-be!
Ahogy elolvastam az utószót így már megértettem, hogy miért is startolt ennyire a régmúltból, hisz sok valós elemet is belecsempészett, és bizony ezeket másképp bajosan tudta volna megoldani és összekötni a szigeten történtekkel. Bravúrosan megoldotta. Már a sokadik résznél kezdem megszokni ezt a sok magánéleti bizbaszt, mint például hogy valaki mindig gyereket vár, és erről jut eszembe hova lett Senorita??? (ő egy kutya, Paula anyukájáé, Ernst "csaja") Nekem egy kicsit spoilerspoiler volt kakukktojás, a viselkedése olyan hirtelen jött, de ennyi, minden más………klassz volt.

>!
mate55
Camilla Läckberg: Ártatlanok

Nagyon kíváncsi voltam arra, hogyan építi fel Camilla Lackberg a dramaturgiai ívet, változtat-e megszokott stílusán. Hát nem. Amint elkezdtem olvasni rögtön egyértelművé vált, hogy mi mellett döntött. Jelen időben halad előre, majd egy-egy ponton jönnek a múlt idejű történések, hogy jobban megértsük a jelent, és még inkább átérezzük mire fel az újabb baljós események. Az írónő rutinosan hozta a tőle elvárt feszültséget és izgalmat, ezzel nincs is gond. A történet hosszú időt ölel fel, néha kínzóan lassan mozdul előre, néha meg túl gyorsan kerül elő túl sok minden, és nem tudtam, hova kapjam a fejemet; sőt, néha azt se tudtam, hogy Ebba (az egyik főszereplő) egyáltalán létezik-e… (s eközben néha szépen lassan rám telepedett az unalom). Jó, nem volt ez rossz könyv, csak néha tényleg rám fért volna egy jó erős kávé. Azt viszont be kell látnom (az ötödik könyve olvasása után), hogy Lackberg sajnos fokozatosan ismétli önmagát, ráadásul a magánéleti mellékszálak is egyre hihetetlenebbek. Lassan elérem, hogy az írónő mostanra már szinte szappanoperai szinten közel hozza állandó hőseit hozzám. Egy dolgot nem tudok Camillának megbocsátani és talán nem is fogom: a krimi befejezését, mely akkora pofánverés volt számomra, hogy mindössze csak annyit tudtam kinyögni: „Most mi van??”

3 hozzászólás
>!
Galagonya33
Camilla Läckberg: Ártatlanok

Läckberg számomra megbízhatóan kiegyensúlyozatlan módon írja a könyveit.
Ez a rész kifejezetten tetszett (az előző annyira nem), nagyon jól haladtam vele, érdekes volt, izgalmas.
Most volt először, hogy Erica idegesített a kotnyelességével, és a magam részéről a való életben kizártnak tartom, hogy Patrick csak épp egy picit lesz dühös rá.
Göstának nagyon örültem, végre ő lépett előtérbe. Annát nem értettem, de tényleg.
Igen, valóban van valami szappanopera-szerű a sorozatban, de én ezt most pont ezért szeretem.

>!
Zanit
Camilla Läckberg: Ártatlanok

Uh, a vége nem semmi! Briliáns csavar, amire őszintén szólva nem számítottam. Azt hittem, tudok mindent, de nem :)
Először nem is értettem, a múltbéli szál miért fut ennyire messze, de pont azokat a részeket szeretem a legjobban.
Anna hihetetlenül spoiler, Erica pedig olyan kotnyeles, hogy arra már új szót kellene kitalálni.
A jó öreg kedvencem, Mellberg ismét hozta a szokásos formáját, de sajnos róla kevesebb szó esett ebben a kötetben.

>!
dagikám P
Camilla Läckberg: Ártatlanok

Kifejezetten izgalmas volt, végig izgultam minden egyes lapot. Kíváncsi voltam, mivel magyarázható a család eltűnése és hogy fogja a rendőrség egy több évtizedes bűntény szálait kibogozni. Nem vártam volna ennyi csavart a történetben, de épp ezek tették számomra letehetetlenné a könyvet. Eleinte ez a sok szereplő felvonultatása kicsit zavaró volt, de mikor kezdtek megjelenni az összemosódások, világossá vált minden. Szuper könyv volt.

>!
Kókuszka
Camilla Läckberg: Ártatlanok

Nekem tetszett, kikapcsolódásra nagyon jó volt. :)

>!
PRicsmond
Camilla Läckberg: Ártatlanok

Ahogy néztem az értékeléseket eléggé megoszlanak a vélemények erről a részről. Nos én azok táborát gyarapítom akinek tetszett, sőt szerintem az alapötlet az egyik legjobb volt. Ismét két idővonalon fut a történet amelyek a végén összeérnek. A múlt eseményei talán nagyon messzire is visszanyúlnak lehet nem kellett volna ennyire messziről indulni, szerintem kaphatott volna kicsit több szerepet az Elvander család élete az eltűnés előtt. Ebba karaktere nekem súlytalan volt a sztori végéig, viszont Anna karaktere most nem volt olyan idegesítő végre valami szerepe is volt a történetben. Patric és Erica hozták a formájukat, Gösta karaktere üde színfolt volt. Érdemes egy papírfecnit a kezünkbe vennünk és jegyzetelni a szereplőket jegyzetelni mett sok van, főleg a régi diákok miatt, ennek a szállnak a kibontása nagyon tetszett csak talán kicsit hirtelen jött a lezárás. Fél csillag levonás amiért itt-ott hirtelen zárt le jeleneteket a történetben Inez anyjának halála is ködös maradt, Erica telefonos mutatvány meg picit hihetetlen ott kicsit összecsapotnak éreztem, de legalabb itt nem volt exhumálás. Összegségében egy nagyon szórakoztató könyv volt számomra nem ez a sorozat leggyengébb része, bátran lehet olvasni. :D

>!
Judit_Sike P
Camilla Läckberg: Ártatlanok

Hát nem is tudom igazából mit lehet írni. Én a sorozatot egyben olvastam el, elsőtől a nyolcadik könyvig, de így már nagyon unalmas, lapos és idegesítő volt ez az utolsó kötet.
Az alapötlet igazából tetszett, eltűnik egy öttagú család, vajon hol lehetnek? De egyszerűen semmit nem hozott ki belőle az írónő. Nincs ilyen a való életben, hogy a rendőrök ennyit bénáznának, és egy ügyet teljesen ugyanazok a bizonyítékok alapján hirtelen 40 év távlatából megfejtik.
Mellberg borzasztóan zavaró, nincs ilyen, hogy ő lehet egy rendőrség főnöke, ennyire idiótaként.
Amit pedig az elején szerettem Ericában, a kicsit kotnyeles, mindenbe beleüti az orrát, az most ebben a részben szintén idegesített. Amit a végén művel az sehogy sem történhetett volna meg a való életben.
És még egy. A levél. Szerintem minden olvasó tudta ki írta, kivéve persze a drága rendőröket. Na, ne már.
Összesítve, szerintem az írónő olyan dolgokkal próbálta izgalmasabbá tenni a könyvét, ami csak összezavarja az olvasót, és arra készteti, hogy hitetlenül olvasson: Nem, ilyen nem történik meg, nem, ez nem létezik, nem, ezt nem veszem be.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
robinson P

„Ha valaki egyedül ennyire tud gyűlölni, vajon együtt mennyi szeretetre volnánk képesek?”

(első mondat)

>!
robinson P

–Szia, öreg bácsi! Én Maja vagyok.
– De Maja, ilyesmit nem illik mondani! – vetett Erica egy szigorú pillantást a lányára.
– Semmi baj – állt fel Gösta hangosan kacagva. – A gyerekek és a bolondok mindig igazat mondanak, és hát tényleg öreg bácsi vagyok.
Ugye, Maja?

>!
robinson P

A gyász nem hagyott helyet más érzelemnek. Sem szeretetnek, sem melegségnek, sem együttérzésnek.

>!
robinson P

Anna rögtön indult kávét főzni. Noha lelki szemei előtt még mindig a sápadt hájhurkákat látta, gyorsan elhessentette a kellemetlen képet, és kivett néhány csokoládémázas vajas süteményt a hűtőből.

>!
robinson P

Patrik a homlokát ráncolta. Nem vallott Göstára, hogy ennyire megérintse egy ügy, de volt már rá példa. Minden idősebb rendőrnek van legalább egy olyan esete, amelyben túl sok kérdés maradt nyitva. Egy ügy, amelyen évről évre töri a fejét, hátha fel tudja deríteni, mielőtt túl késő volna.

>!
mate55 

Egy könyv a hét mindennapján huszonnégy órában az emberrel van.

10. oldal

>!
robinson P

Ebba úgy érezte, csak ki kellene nyújtania a kezét, és megérinthetné a múltat. A ház története itt van a falak közt.

>!
robinson P

– Mintha nem tudtad volna. Te is tisztában vagy azzal, hogy ebben az országban a médiáé a hatalom.
John bólintott.
– Nekem mondod?
– A következő választásokkor más lesz a helyzet. Az embereknek már nincsenek illúzióik a társadalomról.

>!
robinson P

– Hahó! – kiáltott az ajtó felé, de nem kapott választ.
Minden olyan valószínűtlennek tűnt, mintha egy másik világba került volna. A Nyuszi barlangjába, mint Alice Csodaországban.

Kapcsolódó szócikkek: Alice Csodaországban
>!
robinson P

Aztán az ölébe ejtette a kezét, és Fjällbackát nézte. Számtalan lámpa világította meg a települést, olyan volt, mint egy hatalmas csillogó kiskocsma. A víz fölött Valö felé pillantott. A régi táborban nem égett semmi fény.


A sorozat következő kötete

Fjällbacka sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik
Arne Dahl: Rossz vér
Arne Dahl: Misterioso
Ninni Schulman: Lány a hóban
Henning Mankell: Tűzfal
Mons Kallentoft: Véres tél
John-Henri Holmberg (szerk.): Valami a tekintetében
Håkan Nesser: A Borkmann-elv
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Dan Wells: Nem akarlak megölni