Aranykalitka (Faye 1.) 83% 293 csillagozás

„Megint én voltam, a régi én, aki meglapul, és az árnyékba húzódik. Aki roskadozik a túl sok titok súlya alatt. Aztán kihúztam magam, és a tükörbe néztem. Soha többé.”

Régóta tervezem, hogy végre olvasok valamit Camilla Läckberg-től, a különleges borító pedig felhívta a figyelmem az új könyvére. Az izgalmas skandináv krimik szerelmesei lehet, hogy csalódni fognak a friss megjelenésben, számomra azonban üdítően hatott ez az olvasmányos lélektani, feminista krimi. A könyv egy előrevetített gyermekgyilkossággal indul, majd a főszereplő életét követhetjük nyomon, a jelen és a múlt váltakoztatásával. Faye nehéz gyermekkorának lappangó titkaitól eltávolodva épít új személyiséget magának, új, erős énje pedig egy karrierista férj által kap komolyabb lehetőségeket. Az álomélet azonban korántsem olyan, mint gondolta, fogolyként aranykalitkában verdesve iróniával ábrázolja az elit világát. Amikor pedig férje megcsalja és elhagyja, a bosszú veszi át az irányítást élete felett.

A történet érdekes, a stílus nagyon gördülékeny, mégis a jellemábrázolás az, ami a könyv nagy erőssége. Még a negatív karaktereket is rendkívül közel hozza az olvasóhoz, bár Faye is egyre unszimpatikusabbá kezd válni, mégis lehetetlen nem együttérezni vele. Ahhoz képest, hogy ez a sorozat első része, a lezárás meglepően kereknek tűnik, viszont túl könnyűnek és egyszerűnek is, így alig várom, milyen új bonyodalmakat hoz majd a folytatás.

Mintha nem is Camilla írta volna! Pedig, de! És jól, ha mi olvasók is el tudunk szakadni a „megszokásoktól”. Szerintem mesteri, „boszorkányos” amit előad most Camilla.
https://gaboolvas.blogspot.com/2019/07/aranykalitka.html

„A 80-as évek krimiirodalomának tiszteletére.” (Camilla Lackberg) C. Lackberg legerősebb oldala az emberi lélek rejtelmeinek, kétségeinek, küzdelmének bemutatása. Legyen szó bármelyik könyvéről, ott biztosan kézzelfogható lélekábrázolás zajlik, láthatóvá válik a láthatatlan, átérezhetővé a szereplők boldogságai, fájdalmai. Nincs ez másként ebben a könyvében sem. Bár a felszínen szimpla bosszúkriminek tűnik, a valóságban nem ez a lényeg, mert Faye tettei nem szimplán a bosszúra épülnek. Ugyanis, ami megjelenik előttünk a sérült lélek tusájának, vívódásának kézzelfogható megtestesülése. Tulajdonképpen az válik láthatóvá, ami bensőjében zajlik. És ha így tekintünk a könyvre, akkor már nem is akcióról vagy thrillerről beszélünk. Sokkal inkább emberi drámáról és nem egy konkrét ember drámájáról. Kicsit lassan indul: pont azért, hogy precízen felvázolja Faye világát, amin egyre durvább repedések jelennek meg. Ott vagyunk ebben a hétköznapi életben, ami azért nem makulátlan, mert kísértenek a múlt maradványai, kínoznak a régi emlékek. Az „íz” valószínűleg így nem újszerű, de meglepő módon mégis finom, épp annak egyszerűsége miatt. Bár a témák nehezek, mégis könnyen csúszik, nem fekszi meg a gyomrot, sőt, ameddig tart, addig végig megfelelő szinten adagolja az összetevőket.

Camilla Läckberg a megszokott krimi helyett a felszín, a látszat alatt megbúvó emberi lélek és kapcsolatok sötét útvesztőjébe vezeti olvasóit. Gonosz játszmák, sok-sok negatív karakter, durva bánásmód, a szex, mint a leigázás eszköze, a másiktól függés, családon belüli erőszak. Camilla mindezt ügyesen ötvözi, lebilincselő, olvasmányos stílusban teszi. Nem mond véleményt, de rámutat korunk felszínes világára, valamint, hogy mennyire meghatározó ki milyen közegben nőtt fel, mit látott, élt át. Jöhet a következő rész!

Ez IGEN!

Nagyon nehéz leirni milyen is valójában ez a könyv. Leg jobban dühöt és fájdalmat váltott ki belőlem. Egész a könyv végéig lebeg egy nagy kérdőjel. Egy titok. Egy gyilkosság. Majd szétvet a kíváncsiság ki ez a nő valójában. És az utolsó mondat értelmet ad az egész könyvnek. Lenyűgöző volt!
Najó. .. Az elején még úgy voltam vele nem is olyan durva a kezdet, hiszen egy kétségbe esett asszony próbálja visszahódítani a férjét, na de olyat, hogy egy nyilvános helyen csak úgy meglovagoljon egy vadidegent. Kicsit túlzás.
Chris nagyon jó arc és ő gondolkodik a legokosabban. Védené a barátnőjét és teljesen jogosan.
Ez egy brutális gyilkos. Egy köcsög naplóért ilyet tenni. Van a világon ezer másik Jack. És aztán. ..
Na ba++meg Inkább ennek a köcsög becsvágyó élhajhász semmirekellőnek küldtem volna kést a hátába, nem hogy még rimánkodni neki. Pftt
Hogy képes így beszélni Jack azok után amit a felesége érte áldozott fel.
Majdnem elvesztettem az eszméletemet mikor Chris kimondta, hogy beteg. A kedvenc szereplőm meg fog halni. Rettenetesen sajnálom. spoiler
Utálom Jackot még kevés is amit kapott. Én inkább mellette hagytam volna azt a cigit mintsem Viktor mellett.

Na Camilla-nak sikerült kiszakadnia Fjallbackából, és 10 kötet után végre egy új történetet kapunk tőle. Igazából nem értem, mikért van ráírva a borítóra, hogy skandináv krimi, meg a thriller címkén is töröm az agyamat, hogy mi benne a thriller elem, inkább drámának mondanám én ezt, de a jobbik fajtából.
Szerkezetileg ugyanolyan, mint a többi Lackberg könyv, jelen és múlt eseményei váltakozva mutatják be nekünk Faye életét, kezdve azzal, hogy elhagyja Fjallbackát majd a kezdeti Stockholmi éveket egészen addig a pontig míg házassága tönkre megy és kisemmizik. És itt tartunk a könyv felénél ezután főhősünk kiszabadul az aranykalitkából és bosszút esküszik volt férje ellen és mindenre kész, hogy tervét végig vigye. Érdekes karakter Faye hol elege van már az embernek belőle, hogy ennyire megalázkodik Jack előtt hol pedig drukkolunk neki, hogy sikerüljön elérni célját. Ötletes volt a befejezés bár kicsit kiszámítható is, de tudott bele érdekes csavarokat tenni. Bár látszólag lezárt a történet én azért nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a következő részben, Faye múltjában még biztos vannak érdekes történések, illetve a múltban elkövetett dolgok bizonyára felszínre fognak kerülni. Azt sajnálom, hogy Chrissel már valószínűleg nem találkozunk pedig az ő karakter nagyon jóra sikeredett, de ezzel a könyvvel nekem Camilla bizonyította hogy Erika és Patric történetein kívül is tud ő könyvet írni.

Hű……..hát erősen megosztó könyv lesz szerintem vagy már az is! Női szemmel nézve, Faye nem igazán szimpatikus karakter, talán azért mert sokan azt gondolják, hogy egy buta liba, hisz tűri férje elnyomását! Erről olvasni majd 200 oldalon keresztül elég frusztráló, jól megráznánk szívünk szerint, hogy ébredjen már fel, álljon a sarkára.
És most akkor mindenki vegyen egy mély levegőt, gondoljon arra, hogy ismer e vajon ilyen személyt? Mert bizony köztünk élnek ők, kik mindent feláldoznak a férfiért és ők ezt észre sem veszik, itt gondolok a férfira is, hisz ez természetes nekik. Ezt még tudnám folytatni, de itt most egy könyvet kell értékelnem és nem a véleményemet megosztanom, tehát lakat a számon és nézzük a többi részét a könyvnek.
Ha nem lenne a sztoriban Fjallbacka, akkor meg nem mondanám hogy ezt Camilla írta, teljesen más a stílus és sok a szex. (és persze vannak terhes nők is:))
Szerintem sokáig húzta a főszereplő bemutatását, majd jött a forduló pont és azt meg egy kicsit összecsapottnak éreztem, az hogy kiszámítható már nem is írom. (ja, de leírtam, hoppá)
Vajon miről fog szólni a második rész? Teljesen lezárta a könyv végét, nincsenek nyitott kérdések, egy rejtély számomra.
(na mire ideértem, még egy fél csillagot levontam, mert hiába értek egyet F.-el, akkor sem szimpatikus és nem is hihető karakter)

Kicsit haboztam a pontozásnál, de végül is egy nap alatt felfaltam, megérdemli az erős négyest. Fjällbacka kedvelőjeként tudom, hogy mennyire jól bánik a szavakkal a szerző, és nem haragszom rá, hogy kissé irányt váltott, Stockholmért meg végképp nem.
Alvtegen ír ennyire lelki thrillereket, ahol a főszereplő személyisége – bár nem tudunk vele azonosulni – fontos és kidolgozott, a krimiszál lényegesen kevésbé. Nekem bejön ez az irányvonal és a feminista közelítés is, de lehetne sokkal mélyebb és drámaibb. Nem volt nagy szükség az erotikus részletekre sem.
Mindenesetre szeretném hinni, hogy tényleg van olyan ország a világon, ahol elég egy sikeres vállalkozáshoz a jó ötlet és a kidolgozott üzleti terv. Ahol a média ereje óriási és elegendő egy cég felvirágoztatásához, de az erkölcsileg megkérdőjelezhető vezető lebuktatásához is. Hogy lesz-e értékelhető folytatása a sztorinak, az majd kiderül.

Más, mint a többi könyve, de ettől még jó lenne, csak nekem nem jött be. Annyira idegesít, mikor egy nő ennyire aláveti magát a férje, vagy egy férfi teljes akaratának. A családon belüli erőszak sem a kedvenc témám, próbálom kerülni is, ha lehet. Ezzel a könyvvel is így voltam. Az első fele a könyvnek ezzel a nyűglődéssel telik és a visszaemlékezős rész is olyan fura volt. A végén aztán a helyére kerül minden, és érdekes és csavaros, de ez sajnos már nem segített nálam a könyv megkedvelésében.

Egy pörgős történet , amelyben Faye igyekszik mindenhol megfelelni, ám kiderül, hogy ez nem elég.
Egy nagyon okos nő, aki miután eldobták őt, bosszút forral.
Izgalmas volt Faye átalakulása, a szerző nagyon jól adta át a lelkében zajló folyamatokat.
Izgalmas volt a múlt és jelen váltakozása, adott egy plusz feszültséget.
Nem egy tipikus skandináv krimi, inkább a lélektani rész az erősebb. Viszont egy sorozat első kötetének nagyon ígéretes.
Azért azon elgondolkodtam, hogy ha az első rész ilyen szép kerek, mit tud majd a folytatás, de kiderül majd.