A ​Halál angyala (Dr. Laszló Kreizler 1.) 182 csillagozás

Caleb Carr: A Halál angyala Caleb Carr: A Halál angyala

1896, ​New York. A város egyik legnevesebb lélekbúvára a magyar származású Laszlo Kreizler. Amikor a rendőrséget vezető Theodore Roosevelt tudomást szerez egy borzalmas gyilkosságsorozatról – amelynek áldozatai fiatal gyerekek, főleg prostituáltak –, a város hatalmas urainak akarata ellenére Kreizler segítségével megindítja a nyomozást. De nem hivatalosan, hiszen azt sokan nem néznék jó szemmel, főleg Kreizler botrányosan modern felfogása miatt, mely szerint az ember személyiségét és tetteit csak összefüggéseiben lehet megismerni. A doktorhoz csatlakozik John Schuyler Moore, a New York Times újságírója, Sara Howard, a metropolisz rendőrségének első női alkalmazottja, valamint két detektív is, az Isaacson testvérpár. A csapat nyomozni kezd, a gyilkos azonban egyre-másra szedi áldozatait, akiket brutálisan gyilkol és csonkít meg. Csak Laszlo Kreizler képes megállítani őt, de a doktor ellenségei és a gyilkos semmit és senkit sem kímélnek.

Caleb Carr kritikailag rendkívül… (tovább)

Eredeti mű: Caleb Carr: The Alienist

Eredeti megjelenés éve: 1994

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2018
512 oldal · ISBN: 9789634193876 · Fordította: Falvay Dóra
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2018
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634193869 · Fordította: Falvay Dóra
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2007
520 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789637118708 · Fordította: Falvay Dóra

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

H. H. Holmes · John Schuyler Moore · Sara Howard · Theodore Roosevelt


Kedvencelte 36

Most olvassa 24

Várólistára tette 218

Kívánságlistára tette 181

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

>!
szadrienn P
Caleb Carr: A Halál angyala

Ez a regény igazi különlegesség a kriminalisztika hőskorában játszódó nyomozással, és egy felderítésre váró, brutális sorozatgyilkossággal.
A szerző hiteles korrajza alapján a szemünk előtt kel életre a tizenkilencedik század végi New York. A Broadwayn elegáns konflisok járnak, lenyűgöző a luxuséttermek és a Metropolitan Operaház csillogása, ugyanakkor az áldozatok a borzalmas nyomornegyedek, sötét bordélyok lakói közül kerülnek ki, és egy jelenet erejéig feltűnik a leghírhedtebb börtön, a Sing Sing.
Főhősünk, a karizmatikus, félig magyar származású Dr. Laszlo Kreizler a legragyogóbb és legnyomasztóbb helyszíneken is otthonosan mozog, kiváló pszichiáterként saját nyomozást vezet, segítve ezzel a rendőrség munkáját.
Ezt a könyvet azok az olvasók fogják igazán értékelni, akik fogékonyak a történelmi atmoszférára, és bele tudnak helyezkedni a mainál jóval lassabb ütemű, aprólékos, az elkövető jellemrajzát fokozatosan feltáró nyomozási folyamatba. Ellenkező esetben a részletekben gazdag történetvezetés túlságosan vontatottnak tűnhet.
A Halál angyala sajátos ötvözete a kriminek és a történelmi regénynek, eredetisége és igényessége miatt érdemes ráhangolódni a századforduló életritmusára.

30 hozzászólás
>!
RosszQtya P
Caleb Carr: A Halál angyala

Kedvelem a profilozós, sorozatgyilkosos könyveket,még ha az utóbbi időben nem is olvastam sokat belőlük. Kedvelem a tizenkilencedik századot is. Itt mind a kettőt megkapom.Mégsem tökéletes a kép számomra. New York úgy látszik nem fog meg annyira, mint London. Új város ez, hiányzik belőle a letűnt korok misztikuma. Marad a nyomozás. Sok ember aprólékos munkája hajtja előre a gépezetet, de mégsem látok benne kellő rendszert. A szereplők sem fogtak meg igazán. Eleinte Laszlo-ban bíztam, mert úgy tűnt, Ő lesz a befutó, de kissé ellaposodott a karaktere a könyv második felére. Még gondolkozom, hogy folytassam-e a sorozatot.

2 hozzászólás
>!
Navi
Caleb Carr: A Halál angyala

Izgalmas, érdekes történet a modern kori kriminalisztika hajnalából, amikor még nem voltak számítógépek, adatbázisok, amikor a mai bevett technikák vagy nem léteztek vagy éppen csak néhány haladó gondolkodású ember ismerkedett vele.
A könyv visszaemlékezés, a szerző Theodore Roosevelt elnök halála után írja meg ezt a XIX. század végén játszódó történetet, amiben az elnök is tevőleges szerepet játszik, mint New-York ( a még kicsi) rendőrkapitánya, aki küzd a korrupció ellen, felveszi az első női alkalmazottat titkárnőnek.
Ismeretlen elkövető fiatal fiúkat öl, már-már rituális módon, akik azzal keresik a mindennapi betevőjüket, hogy nőnek maszkírozva árulják testüket erre vágyó férfiaknak. A nyomozást nem lehet hivatalosan folytatni, mert ezek a fiúk New York lakosainak szemében nem léteznek. Az alvilág kötelékeiben dolgoznak, használják őket, de semmi joguk nincs, s a főnökeik szeretnék, ha ez így is maradna.
A titkos nyomozás vezetője Laszlo, aki a pszichológia azon ágát vallja magáénak, hogy az ember jelleme nagyban függ a gyermekkorban átéltektől, nála nem minden gyilkos elmebeteg. Moore, a bűnügyi tudósító, Sara, az első női alkalmazott New York-ban, valamint Lucius és Marcus, a detektív testvérpár, akik fogékonyak az újításokra, pl. ujjlenyomatot vesznek.
Nagyon kevés adat áll a rendelkezésükre, de ők ezek alapján elkezdik felállítani az első kriminalisztikai profilt. És nyomoznak és nyomoznak és harcolnak az életükért, mert bizony sokan nem nézik jó szemmel az ő tevékenységüket. Súlyos veszteségek és több hónapos megfeszített nyomozás után elkapják a tettest, de hatalmas árat kell érte fizetniük.
Nem az a megszokott pörgős sztori, sokszor inkább csak beszélgetnek, vagy lejárják a lábukat információ után kutatva, de nagyon-nagyon olvasmányos, érdekes történet, s mindenkinek csak ajánlani tudom, akit valamennyire is érdekel a rendőri, nyomozói világ, s még az sem tarja vissza, hogy ezen közben rengeteg információt kap a korabeli New York-ról, már-már kultúrtörténeti mélységekben. De ez mind csak hozzátesz a történethez. Nagyon jó. Kíváncsi vagyok a folytatásra és a film is érdekelne.

4 hozzászólás
>!
Kathryn
Caleb Carr: A Halál angyala

Túl sok könyv, túl kevés idő!

Viccet félretéve: érdekes olvasmány volt, csak nekem túl hosszadalmas, néhol vonatott volt. Mintha túl sok információt akart volna közölni, ugyanakkor érdekes eszmefuttatásokat is olvashattunk. attól függetlenül, hogy mindig vártam, hogy haza érjek és olvassam szerintem ezek az indokok miatt nem jött annyira be, de a sorozatot is mindenképpen meg fogom nézni és a második kötetet is el fogom olvasni.

A könyv hátuljában (én a régi kiadást olvastam) azt irták, hogy lesz a hamradik része is: Az Armageddon angyala cimmel, de arról semmilyen információt nem találtam! Valaki esetleg hallott róla? Lehet még meg sem irta a befejező részt!

3 hozzászólás
>!
tonks
Caleb Carr: A Halál angyala

Jót mosolygok most magamon, mert eddig úgy gondoltam magamról, hogy a rövid és velős krimik a kedvenceim (amire nincs is jobb példa Agatha Christie-nél), erre itt ez az 500 oldalas könyv az apró betűivel és sűrű sorközeivel és odáig vagyok meg vissza tőle.
Az eleje nehezen indult (ebben sokat segített rajtam, hogy a most menő sorozatot is nézem belőle és annak már láttam az elejét), de aztán könnyen megszoktam a stílust, megszerettem a szereplőket, akik maguk is szépen összekovácsolódtak és nagyon-nagyon érdekelt, mi lesz az egésznek a vége. A sorozatgyilkos ügye egészen hátborzongató volt, főleg, amikor egy-egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz. A vége is jó lett, de kicsit sajnálom, hogy „csak” jó, valahogy nem volt meg a katarzis, de lehet itt már az én dobogó szívem a ludas, tudniillik alig bírtam már a szövegre koncentrálni izgalmamban. Az egész könyvben egyébként egyetlenegy fordulat nem tetszett, de az nagyon nem. Jajj, hát inkább ne is beszéljünk róla részletesebben, fájt, na.
A stílusra visszatérve: Caleb Carr történész és úgy is ír. Részletes, ráérős a prózája*, a krimiszál is rengeteg elméletet és spekulációt tartalmaz, amit ráadásul megfejelt azzal, hogy John Moore az elbeszélő, aki 20 év távlatából tekint vissza az adott ügyre, kicsit bölcselkedőn, talán kevésbé objektíven. Engem most meg tudott fogni, tél is van, hó is van, legszívesebben egész nap pokrócba csavarva olvasnék, úgyhogy tökéletes választás volt nekem most ez a könyv.
A korszak is remekül lett kiválasztva, ezt végig nagyon izgalmasnak találtam. Nem csak New Yorkot és az akkori életet, hanem a különböző tudományok – pszichológia, pszichopatológia/pszichiátria – első kutakodó lépéseit, nem is beszélve az akkori kutatási módszerekről. Ekkor még nagy humbugnak tartották például az ujjlenyomatokat.

*Végig furcsállottam a lábjegyzetek hiányát, annyi utalás, hivatkozás van a könyvben, kétlem, hogy Caleb Carr nem írt volna, szörnyen precíz író és történész fizimiskája van. Mondjuk nem hinném, hogy pont a magyar kiadásból hagyták volna ki.

7 hozzászólás
>!
Niko_oka
Caleb Carr: A Halál angyala

Bennem ez a könyv zavart okozott… Kezdjük azzal, hogy már jó régóta tologatom. Aztán amikor végre belekezdtem, zavarba jöttem, ezt miért halogattam, viszont extrém lassan olvastam, nyögvenyelősen. És mérhetetlenül zavar, hogy nem tudom, mi volt az oka. Csak azt érzem, hogy valami nem volt a helyén.
Körültekintően fogalmaz, néhol elnyújtottan, mégis élvezhetőek a leírások, az aprólékosság, a fokozatosság. Olyan jól elkapta az akkori atmoszférát, hogy bőven megérdemli a történelmi címkét is. A jellemrajzok kiválóak, a cselekmény kellően izgalomban tart, a hajsza érdekel, mégis….
Azt hiszem, a főszereplővel lesz gond: Moore kevés volt. Vagy inkább sok… Nézőpont kérdése. Többször éreztem úgy, hogy ő nem több, mint egy úri ficsúr: hiába próbálja az író a mérleget neki kedvezően dönteni, elfelejti, hogy a negatív érzéseket szereplője iránt ő maga ültette el a regény első felében. Laszlo Kreizler ezerszer jobban érdekelt volna E/1-es szereposztásban. Úgy tűnik, az érdekes karaktereket divat külső szemlélőre bízni.

20 hozzászólás
>!
Tigrincs P
Caleb Carr: A Halál angyala

Gyerekkoromban általában könyveket kértem karácsonyra. Amikor megkérdezték, hogy milyent, akkor csak annyit tudtam mondani, hogy legyen sok oldala és azok jó sűrűn teleírva. Még hozzátettem, hogy legyenek nagy méretű lapjai, és reméltem, ebből még a felnőttek is megértik, hogy azt szeretném, hogy tartson sokáig az olvasás. spoiler
A halál angyalát nagyon sokáig lehet olvasni, mégiscsak ötszáz oldal, sűrűn teleírva, kb másfeles sorközzel és kisujjnyi margóval – és mellette szépen elfér más olvasmány is; ahogy elnézem, 6-7 másik könyvet is elolvastam párhuzamosan. Hogy ez jó vagy rossz? Igazából nem is ez a megfelelő kérdés, mert lehet, hogy teljesen mindegy, hogy egy könyv nem enged el másfél napig, vagy nem enged el négy hétig. Az agyam egyik szegletében mindig ott volt és gond nélkül vissza lehetett hozzá térni. Maga a ritmus is lehetővé teszi ezt, mert bizonyos pontokon lehetetlen letenni, máskor pedig nyugodtan hátra lehetett dőlni, lazítani egy kicsit és ráérősebben lapozgatni.
Nagyon tetszett és csodálattal töltött el a legapróbb részletekbe menő elbeszélésmód, ami egy pillanatig sem volt unalmas – értem ez alatt a korrajzot, az időnként tetten érhető, magyarázó jellegű kitekintést a közeljövőbe (ami az elbeszélő jelene), a rengeteg bűnűgyi, pszichológiai, illetve helyszíneket illető vagy történelmi és személyes információt. Egy példa: a Roosevelt-házba történő belépésben több, mint négy oldalon keresztül (sorköz, margó!) brillírozott a szerző, úgy, hogy a főszereplők végig egy helyben álltak és velünk együtt figyelték a történéseket.
Igazán remek könyv.

>!
marcipáncica P
Caleb Carr: A Halál angyala

Magamat is megleptem vele, hogy mennyire tetszett Carr történelmi pszichothriller/krimije, a kicsit döcögős és sablonos kezdés után nagyon szépen összeáll a regény, ami egyszerre festi le hitelesen az 1890-es évek New York-jának mindennapjait, és közben egy lebilincselően izgalmas nyomozásra invitálja az olvasót narrátora, John Moore társaságában.
Ami nagyon tetszett a könyvben, hogy a Sherlock Holmes-i, a végére már hajszába forduló szövevényes nyomozás nem csak pusztán a tettes kilétére koncentrált, hanem válaszokat keresett a bűncselekmények valódi miértjére, a bűnös pszichés hátterének megismerésére. Carr ezt a vonalat nagyon jól építette bele a történetbe, Kreizler karaktere hiteles hátteret szolgáltat a kor szelleméhez viszonyított tabudöntögető elméletek felállításához, ezáltal színvonalas és elgondolkodtató a hipotézisek bemutatása.
Szembetűnő a könyv olvasása közben, hogy Carr milyen alapos kutatómunkát végzett a regény megírásához, és nem pusztán áthelyezett egy sablonos gyilkossági rejtélyt egy kosztümös korszakba, hanem alaposan felépítette az éra és helyszín minden egyes kis morzsáját. A korszak New York-jára jellemző hangulat, a pompás aranyozott külső alatt rejlő zsigeri rothadás végig rányomja bélyegét a regényre is, ez a csak látszatra adó, minden zavaró tényezőt a szőnyeg alá söpörni vágyó szemlélet, a dühítő nemtörődömség egy plusz feszültséget ad a nyomozás során.
A szereplői is tökéletesen illeszkednek az általa felvázolt szituációba, nem tűnnek időutazó szuperhekusoknak, mint sok más történelmi krimi esetében. A korszellem és a hangulat megalkotásához rengeteg apró információt sző a cselekmény sorai közé, élénken megjelennek a különböző helyszínek, legyen az akár egy opera, egy börtön vagy egy bordélyház.
Nagyon jó volt a történet ütemezése is, az én figyelmemet nem könnyű megtartani 500 oldalon keresztül, de szerencsére a cselekmény végig egyenletes tempót tart, nem ugrál, bukdácsol, nem ül le, nincsenek forszírozott csavarok, csak azért, hogy újabb löketet adjon a történetnek, hanem szépen alaposan járja végig a nyomozást, talán egy-két kisebb logikai baki volt csak a történetben, amit még bőven megbocsátok. Egyedül azért jár a fél csillag mínusz, mert néhol túlzottan sok volt a mellékes információ, amiből kevesebb több lett volna, és volt pár szereplő, akik bár nagyon érdekes mellékszereplőknek tűntek, karakterük nem került olyan alapos kidolgozásra, mint azt én szerettem volna – bár lehet a sorozat folytatásában rájuk is sor kerül.

>!
brigi11 P
Caleb Carr: A Halál angyala

1896, New York. Az amerikai Hasfelmetsző Jack, aki jelen esetben gyerekeket öl, csonkít és a szemüket vájja ki, és egy titkos nyomozó csoport. Nagyon tetszett a nyomozás, ahogy minden lehetséges okot és indokot bemutatott az író, végig vezetve a kor sajátosságain. Volt ebben a könyvben minden. Családon belüli erőszak, bordélyházak, korrupció, kokain, bevándorlók, indiánok, de végig érdekes és pörgős. Gyenge gyomrúaknak nem ajánlom, helyenként gyomor felforgató, főleg a gyerek csonkítások. Sherlock Holmes rajongóknak viszont kötelező. Kiváncsi vagyok a következő részre.

9 hozzászólás
>!
Arcturus
Caleb Carr: A Halál angyala

Caleb Carr rendkívül jó munkát végzett, a fordítás is teljesen rendben volt, és amikor e sorokat írom, a The Alienist c. sorozat első két részén vagyok túl (ha befejeztem a posztot, a harmadik következik). Egy picikét más a sorozat, de tetszik, a karaktereket jól adják vissza a színészek, és nagyon bírom, ahogy Daniel Brühl beszél angolul, nem tudom miért, de nagyon tetszik. :) A magyar helyszínek pedig minden sarkon visszaköszönnek :) Hogy miért nem hallottam eddig erről a történetről? Nos, azt hiszem, ez egészen nyugodtan írható a magyar cím és a borító (2007-es) számlájára. A halál angyala… épp olyan „mély”, klisés, semmitmondó cím, mint a legtöbb magyar filmcím, amibe szinte kötelező jelleggel tuszkolják bele a szerelem szót. És az a borító nem rossz ugyan, de ezzel a címmel tuti nem kelti fel az érdeklődésem. Számtalan gyengébbnél gyengébb krimiszerű „dolog” van és a volt a piacon, simán átsiklom ezek felett, ha ugyanazokat a külső jegyeket viselik magukon: el sem jutok a fülszövegig. Sokkal jobb cím lett volna átvenni az eredetit: The Alienist, vagyis elmeorvos, lélekbúvár. A lélekbúvár pl. Erre a címre 100%, hogy előbb figyelek fel, mint A halál angyalára.

Bővebben: http://kulturpara.blog.hu/2018/04/05/a_lelekbuvar_esete…


Népszerű idézetek

>!
egy_ember

Nem járhatott sokat külföldön. Hogy mit olvasott össze, azt nem tudom, de Európában nagyon régóta nem mutatható ki kannibalizmus. Az lehet, hogy a világon bármit megesznek, de egymást azért mégsem. Bár, ami a németeket illeti, velük sose tudni, hányadán áll az ember…

226. oldal

1 hozzászólás
>!
egy_ember

Csakhogy a jó öreg New York-i zegernye – amikor a lóhúgy kanyargós kis patakocskákban ráfagy az utcakőre – pillanatokon belül letiporja a legemelkedettebb elhatározást is.

78. oldal

11 hozzászólás
>!
Tigrincs P

Életemben nem sokszor éreztem ennyire Kreizler elméletének igazát, miszerint sosem teljesen spontán az a válasz, amit az élete lényeges kérdéseire ad az ember. Döntéseinket hosszú évek tapasztalatai és körülményei formálják, ezek építik fel a viselkedésünket irányító mintákat.

70. oldal

>!
rlb_32557241

(…) ez az ország valójában nemigen változott 1896 óta. Szerinte mi, amerikaiak manapság is ugyanolyan rettegve menekülünk a látszatra oly idilli családi otthonok ajtaja mögött meglapuló sötétség elől, a lidércnyomásoktól, melyeket a természettől oly bizakodó és szerető gyermeki lelkekbe csöpögtetnek bizalmuk és szeretetük tárgyai. Futunk, egyre többen és egyre gyorsabban, csoda- és kábítószerekhez menekülünk, papokhoz, ideológiákhoz és sámánokhoz, akik édes szavakkal ígérik, hogy megszabadítanak a rettegéstől, és semmi mást nem kérnek cserébe, mint szolgai imádatot. Lehet, hogy igaza van…?

Első fejezet

>!
egy_ember

…ahogy Kreizler szerette mondogatni, a szubjektív dolgokat nem nézhetjük objektív szemszögből, és az egyedit nem lehet általánosítani. Arról bármeddig el lehet vitatkozni, hogyan dönthetne valamely helyzetben az ember, csak hát akkor és ott Theodore meg én voltunk jelen.

76. oldal

>!
Tigrincs P

A régi víztározó helyén az emberbaráti létesítmények egyik legnagyszerűbbike épült fel: a New York Városi Közkönyvtár.

499. oldal

>!
Hush_Campo

Az amerikai társadalom akkor még nem ismerte fel (mint ahogy sokan a mai napig sem), hogy a gyerekek nem tehetők teljes mértékben felelőssé tetteikért és döntéseikért. Az amerikaiak többsége sosem látott a gyermekkorban olyan speciális fejlődési szakaszt, amely alapvetően különbözik a felnőttkortól, és egészen más törvények vonatkoznak rá. A gyerekeket egykor is, ma is alapjában véve kicsinyített felnőtteknek látják, és az 1896-os törvények szerint ha egy gyerek úgy döntött, hogy bűnös életre adja a fejét, hát az az ő dolga, csak rá tartozik.

>!
egy_ember

Rendeltem egy liter bársonyos, barna Würzburgert, melynek habja olyan sűrű, akár a tejszínhab…

212. oldal

4 hozzászólás
>!
egy_ember

Tartott egy kis szünetet, éppen csak akkorát, hogy rendeljen egy szép nagy pohár pilzenit, ki ne száradjon a torka…

217. oldal

1 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Dr. Laszló Kreizler sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Menyhárt Lajos: Az orosz társadalmi-politikai gondolkodás a századfordulón 1895–1906
Kiss József: Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a millenniumig (1867-1895)
Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók – 1898–1899 / 1899–1900
Schelken Pálma – Szádeczky Kardoss Lajos: Zichy-expedíció Kaukázus, Közép-Ázsia 1895
Bakcsi György: Orosz századforduló
Georg Wegener: Szálljatok velem!
Thomas Harris: A vörös sárkány
Stephen King: A holtsáv
Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos
Jeff Lindsay: Drága, dolgos Dexter