Ezt a könyvet még régebben néztem ki, nemrég megszereztem, és gondoltam, tökéletes olvasmány lehet számomra. Feminista, életrajz, mi kellhet még?
Valójában nincs története a könyvnek, de közben mégis végig kísérhetjük a szerző életét egész fiatalkorától a felnőtt életbe. A fejezetek külön is olvashatóak, számomra úgy is szórakoztatóak, ellenben szépen építkezik a könyv, hogy egyre jobban megismerjük a szerző életét.
A könyv valami olyasmiről szól, hogy milyen egy normális nő élete. Nem tűnik olyan bonyolultnak. A legtöbbször viszont a számunkra teljesen normális viselkedésmódot eltúlozza, majd szembeállít minket vele, elgondolkoztatva ezzel minket, hogy tényleg ezt akarjuk-e csinálni. Minden fejezetben volt egy ilyen kicsit nagyon eltúlzott rész, amiben az ember lánya felismerhette magát, majd a szerző feltette a kínos kérdéseket: miért csináljuk mi ezt? Kicsit próbálta árnyalni is, nem csak a saját véleményével, hanem logikus magyarázatokkal, miért is alakulhatott ki ez a fajta szokás. Ilyen érdekes kérdéseket tett fel a szőrtelenítésnél, vagy a házásságnál is.
Ez azért tetszett igazán, mert a feminizmusról szólt, de valójában mégsem. Vélemények kerültek egymással szembe (az átlagos nő véleménye, és a szerző véleménye) és attól függően, hogy te mit preferálsz teljesen egyet is érthetsz vele, vagy totálisan nem. És valójában pont ez a lényeg, hogy bármit gondolhatsz a témáról, az nem baj, a könyvnek nem célja az életed megváltoztatása (az a te dolgod), hanem az, hogy gondolkodj el azon, hogy van-e értelme annak, amit csinálsz.
Közben mégis nagyon inspiráló a könyv. Feltölt energiával, mert a szerzőnek a személyisége is ilyen, és csak sodródik az ember a történetekkel. Inspiráló lehet azért, mert a szerző szabadszájú, nem mindennapi, és ahogy olvasod, benned van, hogy lehetsz más te is, hogy lehetsz önmagad, minden más burok nélkül. Számomra a könyv legnagyobb tanulsága ez, és hogy ne a körülöttem lévő szabályokhoz, hagyományokhoz mérjem magam, hanem legyen totálisan önmagam, képes legyek ezt elfogadni.
Közben pedig nagyon komoly témákról is szó esik (amikben azért megtaláljuk magunkat). A sztriptíz és a női test kérdése ugyanúgy előkerül, mint a feminizmus gondolatisága, vagy az abortusz. Kemény témák úgy tálalva, hogy ezt a szerző átélte. Fontos beszédtémák kifejtve, elgondolkodtatva, valósan, életszagúan. Fájdalmas néha, hiszen tudod, hogy nem mindenkinek van lehetősége vagy választása, közben pedig mégis jó ilyen nyíltan olvasni kemény témákról.
Ez a könyv nagyon vicces is. Na jó, talán ez elvárható egy humoristától, de tényleg vicces a könyv. A kemény témákat is tudja oldani a humorral, illetve ahogy végigtekintünk az életén, úgy is észrevesszük azt örömöt az ürömben, amiről jót tudunk nevetni. Ugyanilyen az eltúlzásai is, amiket imádok benne.
Ami negatívum lehet a könyvvel kapcsolatban, hogyha valaki felcsapja bármely oldalon, kivág onnan egy mondatot, akkor az lehet, nem állja meg a helyét. A szerző nem tudományos könyvet ír, egyszerűsít, eltúloz, szórakoztatóan ír le mindent. Így a könyvben bár mindenre van példa, és elmondja, az adott rész miért fontos, de egyes mondatokat kiszedegetve egyáltalán nem a könyv gondolatiságát adja vissza (biztos vagyok benne, hogy akkora twitter hurrikánt idézet elő amikor megjelent a könyv, hogy abból napokon keresztül nem tudott kijönni). Emiatt én csak azt tudom mondani, hogyha elkezdtél egy fejezetet, azt olvasd végig, tanulságos.
Ha ezt a könyvet ajánlanom kellene, akkor ajánlom tinédzser lánynak, aki még nem tudja, mi lesz vele, mi is igazán nőnek lenni. Idősebb lányoknak, mert biztosan előjönnek a kacagtató emlékek az elsőkről… és azokról a női butaságokról, amikről szól a könyv. De ajánlanám a nyitott gondolkodású férfiaknak is: tudd meg, mit él át egy nő, hogy min megy keresztül, hogy egyes részeket megértsd, és hogy utána úgy tudj a nők felé fordulni, hogy igen, értem, miért vagy hogyan csinálod. Szerintem nagyon fontos, hogy ne csak a tinilányok tudjanak például a menstruációról, hanem a fiúk is.