50. legjobb meseregény könyv a molyok értékelése alapján
92. legjobb gyermekkönyv iskolásoknak könyv a molyok értékelése alapján

Narnia ​krónikái (Narnia krónikái 1–7.) 155 csillagozás

C. S. Lewis: Narnia krónikái C. S. Lewis: Narnia krónikái C. S. Lewis: Narnia krónikái

A Narnia Krónikái a Jó és a Rossz örök háborúját meséli el. Olykor a csatamezőn, nyílt küzdelemben csap össze a fény az árnnyal, máskor a szív rejtett zugaiban. Ám legyenek az ütközetek akár lélekben, akár a harcmezőn: minden összecsapás meghatározó erejű.

Olyan utakon kalandozhatunk, amelyek a világ végére vezetnek, fantasztikus lényekkel köthetünk ismeretséget, megtudjuk, mi az árulás, mi a hőstett, mit jelent megnyerni vagy épp elveszíteni egy barátot. Izgalmas utazás ez a fantázia birodalmában, ugyanakkor a legmélyebb valóságban.

Narnia birodalmának titokzatos történetét hét kötetben mondja el a világhírű angol szerző, C. S. Lewis. Ezek közül a másodikat, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, és a negyediket, a Caspian herceg címűt vitte eddig filmre a Walt Disney Pictures és a Walden Media. További két kötet, A Hajnalvándor útja és az Ezüsttrón forgatási munkálatai pedig máris folynak.

Tagok ajánlása: 12 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
Harmat, Budapest, 2019
768 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632884547 · Fordította: Háy János, Liszkay Szilvia · Illusztrálta: Pauline Baynes
>!
M&C, Budapest, 2008
760 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639859005 · Fordította: Liszkay Szilvia

Kapcsolódó zóna

!

Narnia

45 tag · 15 karc · Utolsó karc: 2021. május 15., 11:30 · Bővebben


Kedvencelte 67

Most olvassa 59

Várólistára tette 179

Kívánságlistára tette 424

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
C. S. Lewis: Narnia krónikái

Bence véleményét olvashatjátok, aki újraolvasta az egész sorozatot:

Régóta szerettem volna már újraolvasni az egész Narnia sorozatot, ezt most végre meg is tettem, örülök, hogy ezt ezzel a csodálatos kiadvánnyal tehettem meg, amely mind a hét kötetet tartalmazza.
C. S. Lewis egy nagyszerű és egyedülálló világot alkotott meg a Narnia-krónikáiban, mely a legelső fantasy sorozatok egyike volt és ami valószínűleg további fantasy történetek nemzedékeire lehetett hatással, mindezt mégis úgy, hogy a sorozat mer nagyon más lenni.
Bővebben: https://konyvutca.blogspot.com/2019/08/cslewis-narnia-k…

Esztus>!
C. S. Lewis: Narnia krónikái

Tavaly olvastam egy-két részt a sorozatból, de nem folytattam tovább. Most hogy megvan az összes rész egy könyvben, így mostmár nincs lelkiismeret furdalásom. Nagyon tetszettek a könyvek, mindegyik örök kedvenc nem tudnék egyet se választani közölük. spoiler

ScarlettBlair P>!
C. S. Lewis: Narnia krónikái

Ez a könyv már nagyonnagyon régóta a kívánságlistámon, aztán pedig a várólistámon volt. Amióta láttam a film első részét a moziban azóta szerettem volna elolvasni a könyvet. Végül ebben a csodálatos, mind a hét kötetet tartalmazó kiadásban sikerült megszereznem a sorozatot, és nagyon örülök neki.
Maga a kötet egyszerűen meseszép, nem csak a csodás borító, de a kedves kis rajzok, és térképek mind-mind hozzáadnak az olvasmányélményhez.
Bevallom őszintén a Eustace és Jill kalandjai hozzám közelebb álltak mint a Pevensie testvérek történetei. Bár minden egyes kötetet imádtam a kedvencem mégis A ló és kis gazdája valamint Az ezüsttrón lett.
Az egész könyvből szerintem Borongány, a mocsári flanga lett a kedvenc karakterem, nagyon „derűlátó” kis fickó :D
Az biztos, hogy a Narnia-krónikáit ugyan úgy fel fogom majd olvasni a gyerekemnek, mint a Harry Pottert, ha majd lesz, és ha majd abba a korba ér, és remélem, hogy be fog mászni a ruhsászekrénybe a Lámpás-tisztást keresve.
spoiler

Ancalimë P>!
C. S. Lewis: Narnia krónikái

Egyik kedvenc könyvsorozatom lett. Új történet számomra csak A varázsló unokaöccse és a A végső ütközet volt. A többit már külön könyvben is elolvastam. Mindig is kíváncsi voltam rá, hogyan is alakult ki Narnia, gyönyörűen le lett írva az egész. A végső ütközet pedig kicsit komorabb, mint a többi rész, főleg a vége volt számomra megdöbbentő.

10 hozzászólás
Szentinel>!
C. S. Lewis: Narnia krónikái

Újabb utazás ért véget. Ezt 2014. október 16-tól 2016. március 31-ig jártam. A második felét egyetlen hónap alatt bedaráltam. Így elnézve lehettem volna sokkal gyorsabb is, de akkor még nem volt meg bennem ez a „fejezzükbeasorozatotminélelőbb” mentalitás. Mióta befejeztem a The Dark Towert, felbukkant bennem egy igény: látni szeretném, meddig szárnyal az írói képzelet. Ezért is fordultam a fantasyk felé, és olvasom belőlük minél többet. Még én sem tudom, milyen indíttatásból, de a Narnia krónikáit választottam utam következő állomásának. Amúgy jah, Aslan A Sötét Toronyban is felbukkan, utalás szinten. Ki tudja, talán az egyik Torony felé vezető sugár éppen maga Narnia lenne?

A Narnia krónikái Tolkien A Gyűrűk Urája mellett a legklasszikusabb „high fantasy”, és sok hasonlóságot mutatnak, mégis teljesen eltérnek. A Narnia hét kötetes, a GyU három(ra lett bontva), mégis a kötetek aprók, és úgy az egész sorozat egyszerre, egyben olvasva sem volt annyira megterhelő számomra, mint Tolkien eddig általam olvasott munkái. A Narnia főszereplői gyermekek, és az egésznek van egy gyerekes naivitása, mégis sok szempontból érzem felnőttebbnek, komorabbnak a mondanivalóját, mint a GyU-nak. Tolkien nyelvészetet vitt a mesébe, majd a mesét vitte a mitológiába, majd a mitológiát varázsolta az olvasó elé, mégis Lewisnál éreztem jobban, hogy tanítani akar. Narnia első pillantásra egy meseszerű hely, ahol gyermekkorunk kel életre, mégis sokkal könyörtelenebb tud lenni, mint egy hobbit piknikparti közvetlenül Mordor mellett. Ez utóbbit pedig egyetlen vonásával éri el: kirángat a komfortzónádból.

A Narnia szereplői, még ha gyermekek is, gyakran lépnek tévútra, esnek bűnbe és hoznak rossz döntéseket. A világ pedig duplán fizeti vissza nekik az összeset. A Hajnalvándor útjában felbukkanó Eustace Scrubbs kalandja erre a legjobb példa, aki hitetlenségéért és folyamatos szurkálódásaiért olyan katasztrófán megy keresztül, hogy szabályosan fájt olvasni. Ez pedig a gonosz karakterekre is érvényes. Elég brutális halált szenvednek el itt-ott: lefejezés, elevenen felfalás, nyilvános megaláztatás, kitörlés a tér-idő kontinuumból… Azt hiszem, sokan felülértékelik Narnia világának eszképizmusát, pedig szerintem nincs szó többről, mint egyedi történetvezetésről. Amikor a jó szereplők jól döntenek, jól cselekszenek, mégis veszélybe kerülnek, akkor a deus ex machina siet segítségükre, hogy kihúzza őket a bajból. Ennél bibliaiabb és posztmodernebb nehezen lehetett volna ez a könyvsorozat. Az utolsó kötet elolvasása után derült ki számomra, hogy Narnia valójában egy sokkal összetettebb, szimbolista világ volt, mint ahogy azt először sejtettem. Aslan pedig a legbetegebb istenség valaha, és ellentmondásos módon mégis, szinte tökéletes leképzése annak, ahogy a fantasy zsánere a keresztény istenhez viszonyul.

Maguk a könyvek formailag is rendben vannak. Nagyon rövidkék a későbbi high fantasyk hosszához képest, szépen illusztráltak, gyorsan olvashatók és izgalmasak. Az egyetlen negatívuma, hogy minden csak akkor fog majd az olvasó előtt tisztázódni minden egyes furfangossága, ha az utolsó kötet is megvolt. A sorvégi két könyv például remek ellentétjét képezi egymásnak, mégis, mintha egyetlen könyvben írták volna meg őket. A varázsló unokaöccse és A végső ütközet az alfa és az omega. Ja, és Lewis, mint narrátor, maga is jelen van a könyvekben. Rendszeresen kiszól az olvasónak, és magyaráz neki, vagy olyan részleteket árul el, melyek kideríthetetlenek lennének a szövegből. Látszik, hogy a szerző szerette a szereplőit, és a világot is, melyet megteremtett.

A Narnia krónikái tehát nem más, mint egy ifjúsági fantasy köntösébe bújtatott bibliai útmutató, ugyanakkor az olvasó fantáziáját alaposan megragadó, majd pofán csapó, kritikus történet. Egy álomvilágról ír, mely magához kupál, átalakít téged, ha nem vagy neki szimpatikus, és nem játszol a szabályai szerint. Egy valláskritikus munka egy vallásos írótól, aki bibliai példázatot írt annak minden szépségével és rútságával, közben pedig kipróbálta a fricskadobálást is. Mindenképpen érdemes elolvasni az összes könyvet, de nem csak fantasybolondoknak, hanem úgy mindenkinek.

3 hozzászólás
WolfEinstein>!
C. S. Lewis: Narnia krónikái

Mivel az egyes köteteket külön már értékeltem, ezúttal egyben próbálom megfogalmazni a benyomásaimat az egész történettel kapcsolatban.
A hét történet elég különböző színvonalú, és nekem a legkiforratlanabbnak paradox módon Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény tűnik, annak ellenére, hogy ez a kötet tette népszerűvé Narniát. Persze érthető: ezt írta meg elsőként a szerző. Az írói kvalitásai a további kötetekkel felettébb látványosan javulnak, mégis ezzel a kötettel teremtett meg egy világot. Egy világot, ami minden stilisztikai hibája, gyermeteg fordulata és sok esetben koncepciótlannak tűnő dramaturgiája ellenére egészen elvarázsolja az olvasót. Egy világot, ahol örök tél uralkodik, még sincs soha karácsony, ahol egy elhagyatott tisztás közepén áll egy lámpaoszlop, ami mindig világít, ahova többek között egy régi ruhásszekrényen keresztül lehet eljutni. Hiába sokkal, de sokkal jobb a többi kötet, mégis ez az igazán klasszikus Narnia-történet. Ha az alapján vesszük sorra a köteteket, ahogy Lewis megírta őket, feltűnő, hogy egyre jobb írói kvalitásokra tesz szert, míg végül a keresztény hitvilág csodálatosan komplex metaforájává válik. A gyerekeknek írt, ízig-vérig klasszikus angol meseregény kötetről kötetre mitológiává, filozófiává és teológiává alakul, hogy egy hatalmasra duzzasztott példázat kerekedjen belőle hitről, erkölcsről – az egymás között oly sokféleképpen átjárható világokról. A meséből kaland lesz, a kalandból pedig az olvasó egyszer csak azt tapasztalja, hogy elkezdi mélyen vizsgálni és újraértelmezni a világképét – elkezdi Aslant keresni önmagában, és elkezdi kutatni a Narniába (vagy mindenki nevezze kedve szerint) vezető utat. Narniába (vagy mindenki nevezze kedve szerint) bárki eljuthat, és mindenki a saját útján kell hogy eljusson oda…
Ja, és Borongányt imádom! Felülmúlhatatlan figura!

A_S1M0N P>!
C. S. Lewis: Narnia krónikái

A varázsló unokaöccse
(kedvenc)

Jó kezdés! :)

Emlékeim szerint anno csak az első filmet láttam (bár talán azt sem teljesen), de az alapokkal tisztában vagyok, így több utalás is célba ért a folytatásokat illetően (spoiler), amik a kiadási sorrendet figyelembe véve tetszettek, utólag is remekül mutatja be Narnia és lakóinak születését, valamint a későbbi konfliktusok eredetét.

A cselekmény, a szereplők, a leírások és az elbeszélés módja is tetszett, nem szájbarágós, nem túlmagyarázós, hanem lényegre törő, felnőtt és gyerek egyaránt élvezettel olvashat benne hihetetlen kalandokról, hűségről, barátságról, szeretetről, az ígéretek betartásának fontosságáról egy érdekes világban, melyről azért itt még csak az alapok derülnek ki.

Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény

Ez sem volt rossz, de néhol azért kissé untam, valamint a gyerekek se tudtak megfogni különösebben, bár a történet legnagyobb részében csak felszínesen ismerjük őket.

A végére aztán beindultak az események és eddig Peter tűnik olyannak, akit a leginkább kedvelni tudok majd, de a többieken is pozitív irányú változás ment végbe, így még bármi lehet.
Ahogy a történettel is, hiszen semmilyen támpontot nem hagyott erre vonatkozóan C.S. Lewis. Meg is lepődtem a spoiler.
A leírások többnyire tetszettek, bár számomra néha túlságosan magyarázó volt, de mivel alapvetően gyerekeknek szól (valamint más világ, nyelvezet volt akkoriban), így megértem ezt.
Az író megjegyzései, kiszólásai viszont jók, olyan érzést keltenek, mintha ő maga mondaná el nekünk a történetet, miközben a saját gondolatait is megosztja velünk.

A ló és kis gazdája

Ez megint tetszett, egy-két apróság kivételével, de a karakterek érdekesek voltak (spoiler), akárcsak a cselekmény, bár utóbbi végkimeneteléről kétségünk sem lehetett, mégis le tudtak kötni az események, mert az odáig vezető út tartogatott meglepetéseket bőven.
Továbbra is jó ez laza kapcsolat a kötetek között, miközben egyre jobban megismerjük Narnia világát, de a korábbi szereplők is felbukkannak, ám nem véve el a rivaldafényt aktuális főhősünktől.

Caspian herceg
(kedvenc)

A varázsló unokaöccse mellett eddig ez tetszett a legjobban.

A cselekmény eleve érdekesen indul, de ez a későbbiekben is így marad, bár óriási fordulatok nincsenek, azért tartogat izgalmakat.
A karakterek is szimpatikusak, még a spoiler.
Továbbra is tetszik, hogy a vékonyka terjedelem ellenére mégis egy kidolgozott, izgalmas, kerek történetet kapunk, amik együttese alkotja Narnia krónikáit.

A Hajnalvándor útja
(kedvenc)

Továbbra is nagyon jó, az egész utazás és kalandozás tetszett, Eustace idegesítő volt, de spoiler, ellentétben Cincz Vitézzel, aki szívével, elszántságával messze kiemelkedett útitársai közül, még ha elég forrófejű is (bár ez több esetben érthető), de egér létére ő volt a legemberségesebb, vigaszt nyújtva spoiler.
Caspian továbbra is szimpatikus, de Lucy és Edmund is felnőttek, kevésbé ingerlékenyek, ami Eustace mellett nem kis kihívás.
Az utazás során megismert karakterek is érdekesek, ahogy a helyszínek is, ahová eljutnak.

C. S. Lewis remekül tanít a mesén keresztül (talán ebben a kötetben van a legtöbb ilyen), Aslan pedig továbbra is akkor bukkan fel, amikor csodára van szükség.

Az ezüst trón

Nem tudok mást írni, ez is tetszett, Eustace tényleg megváltozott, mellette Jill is szimpatikus főszereplő, de a többiek között is akadnak ilyen karakterek.
Újfent izgalmas, érdekes kalandoknak lehettünk szemtanúi, bár a legnagyobb fordulat hamar kiszámítható lett spoiler, néha azért meg tudtak lepni a történések.

A végső ütközet
(kedvenc)

Hú, az elején a szamarat felképeltem volna, annyira ostoba, manipulálható volt szegény! :D
Már kezdtem megijedni, hogy spoiler.
Mondjuk Tirian is megérdemelt volna kettőt, attól talán hamarabb észhez tért volna…

Mindegy, a kiosztatlanul maradt pofonok ellenére is jól alakultak a dolgok, már ami a cselekményt és az izgalmakat illeti. Tetszett, hogy spoiler.
Eustace és Jill újfent szimpatikusak voltak, pedig előbbi anno nem így indult, szóval rá volt legjobb hatással ez az egész történet.

A vége érdekes és megrázó is volt egyben, spoiler.

Itt azért már nem csak egyszerű gyerekmeséről van szó, ebben a kötetben a legerősebb a filozófia és egyéb, fontos gondolatokat rejtő mondanivaló is.
Kérdés, hogy aki kevésbé vallásos (mint én), az mennyire tudja befogadni ezt, bár aki nyitott a világ dolgaira (mint én) és képes a saját nézőpontján túl is látni, elfogadni azt (ha megérteni teljesen nem is), bármennyire távol álljon is tőle az adott dolog (nem csak a vallást értve), azoknak is elgondolkodtató tud lenni a Narnia történetét elmesélő kötetek mindegyike.

Összegzés:

Egy kötetben helyet foglalva simán megy az öt csillag, az ajánlás, valamint a kedvencek közé is bekerül, de külön-külön azért nem mindig nyerték el teljesen a tetszésemet, bár szerencsére csak apróbb megingásokról volt szó.
Sok érdekes szereplőt ismerhettem meg, bár mindegyikőjükről csak annyit tudtunk meg, amennyit a cselekmény megkívánt, emiatt pedig a főbb karakterek se nagyon estek át komolyabb jellemfejlődésen (Eustace kivételével), így különösebben nem tudtam kötődni senkihez sem, ám izgulni azért igen.

Maga a kiadvány nagyon szép, minőségi, az illusztrációk is tetszettek, rosszat nem tudnék rá mondani, az egyes történetek egyértelműen vannak elválasztva egymástól, külön tartalomjegyzékkel.

Rebbencs >!
C. S. Lewis: Narnia krónikái

Igazán örülök annak, hogy tavasszal megkaptam apukámtól ezt a csodaszép kötetet, ugyanis elnézve azt, milyen kihagyásokkal olvastam el az első három részt, nem is tudom, mikor végeztem volna a sorozattal. Ráadásul jobb is volt így, hogy egyben olvastam el az utolsó négy részt, sokkal jobban látszott az íve és a fejlődése is a sorozatnak, amit nagyon megszerettem.
Először is kezdeném azzal, hogy ez a kötet tényleg gyönyörű. Egyszerű, letisztult, mégis jó ránézni. Jó a betűtípus, a rajzok, minden. Nagyon szépen összetett gyűjtemény, öröm volt olvasni.
És azért is volt még öröm, mert tényleg elképesztő ez a sorozat. Nagyon tetszik, mennyi mély és igaz mondanivalója van, amit mégsem erőszakosan nyom a szerző, hanem úgy, hogy mindenki megértse, aki tud a sorok között olvasni. Mindezek mellett pedig valami fantasztikus az elképzelt világ, Narnia, ez a fantasy világ. Nagyon megszerettem.
A Caspian herceg lett a kedvenc részem, nagyon élveztem olvasni. Talán az első három résszel az is volt a bajom, hogy mindhárom más-más történet. Mármint látszólag nem sok közük van egymáshoz, itt viszont végre sokkal erősebben jelent meg a kötelék az előző részekhez. Nagyon megörültem a Pevensie testvéreknek és Caspian maga is nagy kedvenc lett, nagyon szépen megformált karakter, akárcsak a testvérek, akik közül Lucy lett a kedvencem.
A Hajnalvándor útja lett talán a legkalandosabb és legizgalmasabb rész. Itt bontakozott ki a leginkább Lewis fantáziája, nagyon tetszett, hogy mindig újat mutatott, mindig volt valami a zsebében és nagyon szépen vezette az egész történetet.
Az ezüsttrón is rendkívül feszes, izgalmas rész volt, jó volt, hogy újra visszatértek a régi, kedvelt szereplők, és megint egy nagyon kalandos történetben volt részem, amit igazán élveztem olvasni.
A végső ütközet pedig… hát, ez valami egészen keserédes, de tökéletes befejezés lett. Ennek tetszett a leginkább a mondanivalója. Valamint a történet íve is remek volt, magához kötött az egész történet és alig tudtam letenni már. A vége kicsit szomorú, de annál reményteljesebb, számomra tényleg hibátlan lezárás lett. :)
Összességében nagyon is elégedett vagyok, kellemes utazás volt ez, amit nagyon élveztem. Több szempontból is megállja a helyét, örülök, hogy olvastam és annak is örülök, hogy apukám meglepett ezzel a csoda kiadással. A polcom egyik ékessége lett. :)

Juca P>!
C. S. Lewis: Narnia krónikái

Végre újraolvastam a Narniát, ráadásul ezt a csodálatos egykötetes kiadást. A fejezetek elején lévő illusztrációk is nagyon tetszettek. Jó volt újra elmerülni ebben a világban. És egyfolytában a filmzenék jártak a fejemben. Időrendi sorrendben követik egymást a részek.

A varázsló unokaöccse
Már nem is emlékeztem, hogy Polly milyen kis aggodalmas természet. Izgalmas első rész, amelyből a kedvenc fejezetem Narnia megalapítása.

Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény
Nagyon szeretem ezt a részt, különösen Lucyt kedvelem benne. ♥ Amikor először olvastam, még a 2005-ös film nem készült el, egészen más élmény volt. A mostani olvasásnál már a filmbeli szereplőket képzeltem magam elé.

A ló és kis gazdája
Tetszik, hogy feltűnik ebben a részben Susan és Edmund, így bepillantást nyerhetünk az életükbe. Még Lucy is feltűnik a színen.
Régen olvastam, és csak homályos foltok maradtak meg bennem a történetről. Jó volt feleleveníteni.

Caspian herceg
Ez a rész is nagy kedvencem (lassan melyik nem?). Újra Narniába érkezik Peter, Susan, Edmund és Lucy, ráadásul itt van Caspian és a kedvenc szereplőm, Hős Cincz Vitéz is. ♥

A Hajnalvándor útja
Hajós kalandozások a tengeren egy régi-új csapattal. Tetszettek a különböző szigetek, mindegyik más titkot rejtett.

Az ezüsttrón
Az a történet, amelyből hiányoznak a Pevensie testvérek. Ezúttal Jill és Eustace kel útra, hogy megtalálják az elveszett herceget.

A végső ütközet
Azért elismerésre méltó, hogy a majom így képes volt átverni sokakat. A vége szomorkás, de így kerek.

Aslan országa feltárul. A vallási dolgokba nem mennék bele, aki akarja belelátja, aki nem, az nem.

„- Végre hazatértem! Ez az igazi otthonom! Ide tartozom. Ez az a föld, amit világéletemben kerestem, bár mostanáig nem ismerhettem.”


Népszerű idézetek

Lalauda P>!

De tanuld meg, soha semmi sem történik kétszer ugyanúgy.

371. oldal

Milli88 P>!

Hiszen nem ijed meg az ember a kunkorodó gilisztától, ha már csörgőkígyóval is volt dolga, nem retteg a tehéntől, ha már találkozott megvadult bikával.

A varázsló unokaöccse - 6. fejezet - 44. oldal

Lalauda P>!

Ó, Éva leánya a ragyogó Szek Rényországból, a messzi Idekimász városából, ahol örök fény és nyár uralkodik, mit szólnál ahhoz, ha meghívnálak egy csésze teára – magamhoz?

118. oldal

csucsorka P>!

A gyermeki butasághoz hasonlóan a felnőttek ostobaságának is megvannak a sajátosságai. Ebben a pillanatban Andrew bácsi elindult a butaság felnőttekre jellemző útján. Most, hogy a boszorkány már nem volt vele egy szobában, igen gyorsan megfeledkezett arról, mennyire megrémítette, csak a tündökletes szépségére emlékezett. „Micsoda szépség! – gondolta magában. – Teremtőm, micsoda szépség! Igazi csodalény!” Valahogy az is kimenet a fejéből, hogy a gyerekek hozták ide ezt a „csodalényt”. Teljesen azt hitte, ő hívta elő a varázserejével az ismeretlen világokból.
– Andrew, fiacskám! – szólította meg magát a tükörben. – Pokolian jóvágású fickó maradtál még ebben a korban is! Még mindig remek megjelenésű úriember vagy!
A bolondos öregember belehajszolta magát abba a hitbe, hogy a boszorkány beleszeretett. A két pohár itóka is megtette a hatását, meg így kiöltözve tényleg tetszett magának. Nagyon hiú volt, akár egy páva, ezért is lett belőle varázsló.

47-48. oldal, A varázsló unokaöccse (Harmat, 2019)

Zhatria>!

– Valami szörnyű sejtelem jutott az eszembe, Su.
– Micsoda?
– Iszonyatos volna, ha otthon, a mi világunkban az emberek egyszer csak belül éppúgy elvadulnának, mint az állatok, de továbbra is embereknek látszódnának, s te nem tudnád eldönteni, ki milyen.

372. oldal

Lalauda P>!

Az igazgató(nő) barátai látták: az igazgató(nő) nem alkalmas igazgató(nő)nak(nek), ezért aztán tanfelügyelőt csináltak belőle. Ezentúl ő kötözködjön a többi igazgató(nő)val(vel). Amikor pedig rájöttek, hogy erre sem alkalmas, bejuttatták a parlamentbe, ahol aztán boldogan élt, amíg meg nem halt.

657. oldal

Lunemorte P>!

A legélesebb penge csapását is felfogja a pajzs, de a bölcsesség áthatol minden páncélon.

207. oldal

Szelén>!

– Ádám és Éva utóda vagy. Márpedig ez akkora tisztesség, amitől még a legszegényebb koldus is emelt fővel járhat, és akkora szégyen, amitől még a legnagyobb császárnak is meggörbed a háta. Légy hát elégedett.

Zsu14>!

Emlékezz, minden világ a vég felé halad, és a nemes halál oly kincs, amelyet senki sem szegény megvásárolni!

715. oldal, A végső ütközet- A sas híreket hoz


Említett könyvek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Erich Kästner: Május 35.
Michael Ende: A Végtelen Történet
J. M. Barrie: Pán Péter
Lewis Carroll: Alice Tükörországban
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella
J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: A babó
Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda
Tina Markus: Pircsi és a zombizűr