Keresztény ​vagyok 22 csillagozás

C. S. Lewis: Keresztény vagyok C. S. Lewis: Keresztény vagyok C. S. Lewis: Keresztény vagyok C. S. Lewis: Keresztény vagyok

A szerzőnek ez a kötete a BBC rádióban elhangzott előadás-sorozatának gyűjteménye. Benne az erkölcs, a képzelet és a racionalitás – avagy a jó, a szép és az igaz – szempontjából egyaránt lenyűgöző erővel vonultatja föl a keresztény eszméket, tudatosan mellőzve a felekezeteket elválasztó dogmatikai különbségeket.

Eredeti mű: C. S. Lewis: Mere Christianity

Eredeti megjelenés éve: 1952

Tartalomjegyzék

>!
Harmat, Budapest, 2017
294 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632883953 · Fordította: Várhidy Gyula
>!
Harmat, Budapest, 2013
294 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632881522 · Fordította: Várhidy Gyula
>!
Harmat, Budapest, 2006
294 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639564524 · Fordította: Várhidy Gyula

2 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 12

Most olvassa 9

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 33

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ppeva P
C. S. Lewis: Keresztény vagyok

Itt a Molyon figyeltem fel erre a könyvre. Nagyon jó, érdekes és gondolatébresztő könyv, az első fele teljesen lenyűgözött, milyen jól és szemléletesen tud magyarázni és érvelni. Aztán valahol a közepénél kezdett előjönni néhány olyan dolog, amit nem értettem vagy amivel nagyon nem értettem egyet. Az is zavart, ha egy dolgot önmagával magyarázott, vagy nagyon hajánál előrángatott magyarázattal állt elő (pl. hogy miért kell a feleségeknek engedelmeskedniük a férjeknek, miért undorító a homoszexualitás /csak/, vagy hogy miért annyira fontos a szexuális önmegtartóztatás).
Mindenesetre és mindennek ellenére nagyon örültem, hogy kezembe került, elolvastam, elgondolkoztam rajta, és hogy egy csomó olyan dolgot megértettem, amire magamtól biztosan nem jöttem volna rá.

4 hozzászólás
>!
page
C. S. Lewis: Keresztény vagyok

A Pázmány Péter elektronikus könyvtárból jogtisztán letölthető:
http://www.ppek.hu/k149.htm
.
Mit mondjak? Majdnem végig elolvastam: szívemből szól. (:

5 hozzászólás
>!
tataijucc P
C. S. Lewis: Keresztény vagyok

Kész. Vége. Nincs mese, behódolok: életem első kedvencnek jelölt könyve.
Kicsiknek és nagyoknak, fiúknak és lányoknak, cserkészenek és katonáknak, apóknak és nagyszülőknek, keresőknek és stabil lábon állóknak egyaránt ajánlom. Nem meggyőz, hanem érthetően magyaráz. Élvezhető teológiai iromány.

>!
mohapapa I
C. S. Lewis: Keresztény vagyok

Meghatározó olvasmány volt. addig nem tudtam, hogy egy keresztény is lehet intellektuális, nem csupán dogmatikus és liturgikus.
Lewis meggyőzőtt arról, hogy Jézus nem egyenlő a kereszténységgel.

5 hozzászólás
>!
GingerKid I
C. S. Lewis: Keresztény vagyok

Ez a könyv nagyon szívemből szólt. Lewis világosan, nagyszerűen és közvetlenül magyaráz és fejteget sokszor igen komoly és még a hívő ember számára is nehezen felfogható dolgokat. Mindezt pedig irigylésre méltó alázattal és elhivatottsággal teszi. Sokat segített, hogy néhány kérdésem kapcsán közelebb jussak a válaszokhoz.
Mivel tényleg nagyon olvasmányos, jól érthető, de nagyon is elgondolkodtató könyv ez, azoknak is remek olvasmány lehet, akik bár nem hívők, vagy nem vallják magukat kereszténynek, de kicsit megismerkednének a témával.

>!
jendre P
C. S. Lewis: Keresztény vagyok

Nagyon tetszett igy harmadszorra is.
Ami miatt most még érdekes volt, hogy sok más keresztény irón mennyire érezhető a hatása.

>!
Dana
C. S. Lewis: Keresztény vagyok

C. S. Lewis nagyon jól eltalálta a hangsúlyokat és ráadásul van humorérzéke is. Jó volt olvasni, mindenkinek ajánlom figyelmébe.

>!
Gazella
C. S. Lewis: Keresztény vagyok

Nem lehetne hat csillagot adni?

Ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasnia. Ha érdeklődik a kereszténység iránt, azért, mert kiváló, lényegre törő és élvezetes bevezető. Ha ellenszenves neki, akkor meg azért, hogy legalább tudja, mivel nem ért egyet (tapasztalataim szerint ritka az az ember, aki nem tévképzetek, félreértések ellen hadakozik a kereszténységgel kapcsolatban). De már megtért emberként is élvezetes és elgondolkoztató olvasmány. Öt éve vagyok gyakorló katolikus, még régebb óta tanultam hittant, és mégse éreztem azt, hogy ez unalmas, ezt tudom, ugorjunk…

Egy bizonyos kor fölött, mondjuk 16 év, hogy azért értse, bárkinek a kezébe nyomnám a kereszténységhez való viszonyától függetlenül, ha szóba kerül a téma. És mivel fenn van a ppek.hu-n, ezért tényleg könnyedén elérhető bárki számára.

>!
ruzsakrisztian
C. S. Lewis: Keresztény vagyok

Nem mindenhol tudtam egyetérteni vele, illetve néhány helyen azt éreztem, hogy nincs teljes mértékben alátámasztva egy-egy állítás. Ezeket leszámítva nagyon jó könyv, Isten iránt érdeklődőknek tudom ajánlani.


Népszerű idézetek

>!
ajikarei P

Ha valaki azt gondolja, hogy a keresztények az erkölcstelenséget tartják a legnagyobb bűnnek, az téved. A testi bűnök rosszak, de az összes bűnök közül a legkevésbé azok. A legrosszabb élvezetek tisztán szellemiek: mások megtévesztése, lekezelése, másokon való uralkodás, zsarnokoskodás, mások örömének elrontása, a hatalom és a gyűlölet élvezete. Ugyanis két dolog van bennünk, amelyek mindegyike harcban, illetve versenyben áll az emberi énnel, amiknek igyekeznünk kell érvényt szerezni. Az egyik az állati, a másik az ördögi hajlam. Az utóbbi a rosszabb a kettő közül. Ez az oka annak, hogy egy rideg, önhitt álszent, aki rendszeresen jár templomba, esetleg sokkal közelebb van a pokolhoz, mint egy prostituált.

141. oldal, Harmadik könyv: 5. Szexuális erkölcsi felfogás (Harmat, 2017)

>!
Jesper_Olsen 

A legfontosabb azonban az, ha eszünkbe véssük, hogy bár az érzelmek jönnek és mennek, Isten irántunk való szeretete nem változik. Nem kezdik ki bűneink vagy közömbösségünk, és fáradhatatlan abban az eltökéltségben, hogy ki kell gyógyulnunk bűneinkből, bármibe is kerül nekünk, bármibe is kerül Neki.

130. oldal

>!
Jesper_Olsen 

Senki nem tudja, mennyire rossz, amíg igen keményen meg nem próbálja, hogy jó legyen.

137. oldal

>!
tataijucc P

A világ egy nagy szobrászműhely. Mi vagyunk a szobrok, és az a hír járja a műhelyben, hogy némelyek közülünk egy napon életre fognak kelni.

>!
Jesper_Olsen 

Isten nem tud magától távol boldogságot és békét adni, mivel az ott nincs.

58. oldal

>!
ajikarei P

Az első, amit az ember és ember közti erkölccsel kapcsolatban világosan kell látnunk, az, hogy ezen a téren Krisztus nem tanított semmilyen új erkölcsöt. Az Újszövetség aranyszabálya – Cselekedj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled cselekedjenek! – alapjában véve összefoglalása mindannak, amit az emberek mindig is helyesnek tartottak. Az igazán nagy erkölcstanárok sohasem vezettek be új erkölcsöket: nincs eszénél, aki ilyesmivel próbálkozik. Ahogyan dr. Johnson¤ mondja: „Az embereket gyakrabban kell emlékeztetni, mint tanítani.” Minden erkölcstanító feladata az, hogy folytonosan, újra és újra visszavezessen bennünket azokhoz a régi, egyszerű igazságokhoz, elvekhez, amelyeket oly gondosan szeretnénk figyelmen kívül hagyni; …

¤ Dr. Samuel Johnson író, az első angol értelmező szótár megalkotója, amit 1749–1789 között szerkesztett.

114. oldal, Harmadik könyv: 3. Társadalmi erkölcs (Harmat, 2017)

>!
tataijucc P

Nem születhetnek teremtmények vágyakkal, ha lehetetlen, hogy azok kielégüljenek. A kisgyerek éhséget érez: van étel. A kiskacsa úszni akar: van víz. Az emberek szexuális vágyat éreznek: nos, van szex. Ha olyan vágyat találok magamban, amelyet semmilyen e világi tapasztalat nem tud kielégíteni, akkor az a legvalószínűbb magyarázat, hogy egy másik világ számára vagyok teremtve.

III. könyv, 10. Remény

>!
ajikarei P

Csak miután felfogtuk, hogy van egy igazi erkölcsi törvény és egy hatalom a törvény mögött, s hogy megszegtük ezt a törvényt, és szembeszálltunk ezzel a hatalommal, csakis ezek után és egy perccel sem előbb kezd szólni hozzánk a kereszténység üzenete. Csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor betegek vagyunk. Csak akkor fogjuk elkezdeni megérteni, miről beszélnek a keresztények, miután ráébredtünk, hogy helyzetünk alighanem reménytelen. Ugyanis gyakran éppen arra adnak magyarázatot, hogyan kerültünk a jelenlegi helyzetbe, hogy tudniillik egyszerre gyűlöljük és szeretjük a jóságot. Magyarázattal szolgálnak arra nézvest, miképpen lehetséges az, hogy az erkölcsi törvény mögött rejlő személytelen értelem Isten, aki ugyanakkor mégis személy. Rámutatnak, hogyan engedelmeskedett e törvény követelményeinek valaki helyettünk, amelynek egyikünk sem tud eleget tenni; hogyan lett emberré maga Isten, hogy megmentse az embert az Isten ítéletétől. […] …nézzenek szembe a tényekkel, hogy megértsék azokat a kérdéseket, amelyekre a kereszténység állítja, hogy tud válasszal szolgálni. S ezek igen elriasztó tények. Bárcsak tudnék valami kellemesebbet mondani! Ám arról kell beszélnem, amit igaznak tartok. Természetesen egyetértek azzal, hogy hosszú távon a keresztény vallás kimondhatatlan vigaszt nyújt. De nem kezdődik vigasztalással; azzal a rémülettel kezdődik, amit leírtam, és nincs értelme vigaszt keresni anélkül, hogy előbb keresztülmentünk volna a rémületen. A vallásnál, éppúgy, mint a háborúban vagy bárhol, a vigasz az a valami, amit nem kaphatunk meg annak révén, hogy keressük. Ha az igazságot keressük, végül találhatunk vigaszt; ha a vigaszt keressük, nem fogjuk megtalálni sem azt, sem az igazságot, hanem először csak hízelgést és vágyálmokat, a végén pedig kétségbeesést.

54-55. oldal, Első Könyv: 5. Okunk van a nyugtalanságra (Harmat, 2017)

>!
Ceri

Mindaddig, amíg természetes élet van testünkben, ez az élet mindent megtesz testünk helyreállítása érdekében. Ha sebet ejtünk rajta, csakhamar begyógyul, ami egy halott testre nem jellemző. Az eleven test nem olyasvalami, ami sohasem sérül meg, hanem ami bizonyos mértékig helyre tudja állítani önmagát. Hasonlóképpen a keresztény sem olyan ember, aki sohasem tér rossz útra, hanem aki képes a megbánásra, képes összeszedni magát, és újrakezdeni az életét minden egyes botlás után, mivel krisztusi élet van benne, amely mindig meggyógyítja, és képessé teszi őt arra, hogy (bizonyos fokig) megismételje azt a fajta önként vállalt halált, amin Krisztus maga is átment.

92-93. oldal

>!
ajikarei P

Isten személyében valami olyasmivel kerülünk szembe, ami minden tekintetben mérhetetlenül fölöttünk áll. Hacsak nem ilyennek ismerjük meg istent – s ezért azt is tudjuk, hogy hozzá képest semmik vagyunk – nem ismerjük Istent egyáltalán. Amíg gőgösek vagyunk, nem ismerhetjük meg Istent. A gőgös ember mindig csak lenéz az emberekre és a dolgokra; s mindaddig, amíg csak lefelé néz, nem láthatja azt, ami fölötte van.
Ez egy nagyon súlyos kérdést vet fel. Hogy lehet az, hogy olyan emberek, akiket nyilvánvalóan majdhogynem szétfeszít a gőg, azt mondják, hogy hisznek Istenben, és nagyon vallásosnak képzelik magukat? Azt gondolom, ez azt jelenti, hogy ezek az emberek egy képzeletbeli Istent imádnak. Elméletben elismerik, hogy ennek a fantom Istennek a jelenlétében a semmivel egyenlők, de valójában mindig azt képzelik, hogy ez az Isten megfelelőnek tartja őket, sőt sokkal jobbnak a közönséges embereknél: vagyis egy penny értékű elképzelt alázatot mutatnak iránta, és egy font értékű gőgöt embertársaikkal szemben. Azt hiszem, ezekre az emberekre gondolt Krisztus, amikor azt mondta, hogy lesznek, akik prédikálnak róla, és ördögöt űznek az ő nevében, de a világ végén megtudják majd, hogy sosem ismerte őket. S közülünk bárki bármikor benne lehet ebben a halálos csapdában. Szerencsére próbára tudjuk tenni magunkat. Valahányszor úgy találjuk, hogy vallásosságunk jónak tüntet fel bennünket, jobbnak bárki másnál, akkor úgy hiszem, biztosak lehetünk abban, hogy nem Isten, hanem az ördög által cselekszünk. Hogy Isten jelenlétében vagyunk-e, annak a valódi próbája az, hogy sikerül-e egészen elfeledkeznünk magunkról, vagy valami jelentéktelen, hitvány tárgynak tekintjük magunkat. Jobb, ha teljesen elfeledkezünk magunkról!

167-168. oldal, Harmadik könyv: A nagy bűn (Harmat, 2017)


Hasonló könyvek címkék alapján

Johannes Scottus Eriugena: A szellem sasmadarának hangja
Makkai Sándor: „Nem békességet…”
Alázatos: Az Isten országa
Piero Coda – Bíró László – Tomka Ferenc: Teológiai napok előadásai
A Bibliáról a Biblia Évében
Alister E. McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába
Alister E. McGrath: Emil Brunner
Philip Yancey: Hová tűnt az örömhír?
Ferenc pápa: Laudato si’
Joseph Ratzinger (XVI. Benedek): A Názáreti Jézus III.