A ​rettentő erő (Kozmikus trilógia 3.) 20 csillagozás

C. S. Lewis: A rettentő erő

Kozmikus trilógia a Narnia kórnikái szerzőjétől

A trilógia harmadik része önálló történetként is olvasható. A korábban már vereséget szenvedett sötét hatalmak igyekeznek még egyszer egyesíteni erőiket, hogy végső csapást mérjenek a földre. A mindenható varázsló, Merlin, sok száz év után visszatér az élők sorába. A KKK nevű kutatóintézet tudóstestülete, amely a fekete mágia által egyre nagyobb befolyásra tesz szert Anglia-szerte, Merlin hatalmát megszerezve igyekszik véghezvinni azt az összeesküvést, amelyben újra kívánják „kondicionálni” a társadalmat. A feszültségekkel teli, lélegzetelállító történetfolyamban a mágusok, démonok, értelmes állatok és bolygó-angyalok mellett ismét találkozunk Ransommal, A csendes bolygó főhősével, és megtudhatjuk, milyen küldetéssel érkezett haza legutóbbi útjáról, a Vénuszról.

Eredeti megjelenés éve: 1945

Tartalomjegyzék

>!
Harmat, Budapest, 2007
570 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639564831 · Fordította: Kertai Barbara

Enciklopédia 2


Kedvencelte 4

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 24

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

worsi P>!
C. S. Lewis: A rettentő erő

A trilógia első két kötetét már régen olvastam, tetszettek is, de ez akkor kimaradt. Talán azért, mert a férjem azt mondta, hogy kicsit „kilóg” a másik kettő közül, meg ijesztően hosszúnak tűnt a maga majdnem 600 oldalával.
Jelentem, számomra a könyv letehetetlen volt, röpke három és fél nap alatt elfogyott. Pörgős, olvastatja magát, meg adott gondolkodnivalót bőven. A legjobb, hogy közben át is tudtuk beszélni, hogy akkor most mi miért, meg hogyan is történt.
(Egyedül a sci-fi besorolással nem értek egyet.)
Illetve nem gondoltam volna, hogy találok Dolores Umbridge-nél kevésbé szimpatikus szereplőt bárhol is, de Miss Fairy Hardcastle legalábbis egy szinten van vele.

Izolda >!
C. S. Lewis: A rettentő erő

A második után nagyon nehezen szántam rá magam, hogy olvassam. Pedig ez sokkal jobb és izgalmasabb. Mondjuk ebben is van pár felesleges oldalnyi filozofálás, de nem vészes. Viszont ami a sodró lendületű, izgi részekben sem tetszett: hogy itt-ott összecsapott a történet: spoiler
Örülök, hogy végre elolvastam, de elég vegyes az összkép. A Narnia sokkal összeszedettebb, jobb.

Hajnal_Petya>!
C. S. Lewis: A rettentő erő

A trilógia szellemileg/lelkileg teljesen igénybe veszi az embert: rengeteg teológia, filozófia, mitológia, nyelvészet, irodalom és történelem témájú utalás van benne. Emellett a 3 részben más-más módon mutatja be – megdöbbentő hatással – a valódi Gonoszt és a valódi Jót, ami érzelmileg is kihatott rám. Összességében majdnem kiváló. (Csak a sok túlzásba vitt táj- és személyleírás miatt ötösalá.)

Gabriella_Balkó>!
C. S. Lewis: A rettentő erő

Ez tényleg önálló kötetként is megállja a helyét, mégis nem árt, ha az ember elolvassa az előzményeket is. Sokkal összeszedettebb a történet, mégis voltak azért homályos részletek. Illetve pár előzményt is meg lehetett volna magyarázni spoiler.
Nem volt rossz olvasmány, de azért jobb is lehetett volna.
De a legjobban, ami tetszett, a Númenorra való utalás! Az előszóban Tolkient is megemlíti, hogy meg kell várni az ő kéziratát, hogy az olvasó Númenor és Igaz Nyugat történetét megismerje. :)

>!
Harmat, Budapest, 2007
570 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639564831 · Fordította: Kertai Barbara
fiszi>!
C. S. Lewis: A rettentő erő

A trilógia befejező része összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint az első kettő – főleg a második. Nem is hasonlított rájuk. A Földön játszódott, és tele volt emberszereplőkkel, a leírások és a filozófia is kevesebb volt benne, a terjedelem viszont hosszabb volt. Izgalmas volt, néha egyenesen félelmetes, a vége enyhén apokaliptikus és icipicit lezáratlan.

Zsuzsanna_Sinka>!
C. S. Lewis: A rettentő erő

Egy darabig küzdöttem vele, aztán letettem, ezt nem bírtam elolvasni…

padamak>!
C. S. Lewis: A rettentő erő

Ez valóban más, mint a kozmikus trilógia első kettő része. Sajnos, belekavarta az Artúr-mondakör egyik jellegzetes alakját, Merlin varázslót, s ezzel megzavarta az értelmezhetőségét is. S a történet igen lassan bontakozó volta miatt eléggé unalmas is…

Sceurpien I>!
C. S. Lewis: A rettentő erő

Ez a könyv szerintem Lewis fő műve, ez persze nem jelenti azt, hogy ez a legjobb. Minden benne van, amit a Narnia írása közben tanult, és minden, amit a sci-fi sorozata alatt, és sok szerepet kapnak a filozófiai tanulmányai is, ha csak a történet mélyén gyökerezve is. Sajnálom, hogy kevesen olvasták, mert szerintem a legtöbbeknek jobban tetszene, mint a Perelandra, vagy A csendes bolygó, csak kicsit hosszabb, és a címe sem annyira fantasztikus, így nehezen kezd hozzá a gyanútlan olvasó, akinek mondjuk semleges véleménye volt a korábbi kötetekről. Pedig talán nem is szükséges azok ismerete olyan nagyon.

Így sok év távlatából kicsit olyan is, mint a Narnia. Mondjuk nem annyira, mint a sorozat záródarabja, de ez a trilógia kicsit egy 16-20 év közöttieknek írt Narnia. A világalkotás (még ha nem is konkrétan), a főszereplő önkéntelen belekerülése a történetbe, ahonnan csak nehezen tud kiszabadulni, míg végül egyfajta küldetésévé válik az, ami csak kényszer volt. És ha ez nem lenne elég, mindig vannak furcsa felfogású értelmes lények is.

Bence P>!
C. S. Lewis: A rettentő erő

A három kötet közül ez tényleg tetszett. Ezt megérte elolvasni, és emiatt az előző két rész is értelmet kapott…

Daniel_U_K>!
C. S. Lewis: A rettentő erő

A sorozat harmadik könyveként pontot tett az i-re.
Első benyomásom az volt – ezért is lett 4 csillag csak -,hogy nem igazán illik a többi könyv közé. A stílusa és mondandója nagyon elütött a többitől, ami egy picit meghökkentett.
Ám annál többet adott, hogy ez eltántorítson az olvasástól! :D
A könyv a valóság síkján ábrázolja azt a történést, melytől Lewis annyira félt és a világ most is afelé halad, ha nem is ennyire kimondottan.
A történet középpontjában az emberek állnak, akik az emberiség továbbfejlődését a tudományban látják és ezért elvetnek mindent, ami érték lehet, az érzésekkel együtt, hisz az csak a test egyik dolga, ami megkötöz minket.
A tudomány, az a drága tudomány! Mi is az ember?
Ezt a kérdést feszegeti, míg be nem avatkozik a történésekbe egy földöntúli erő, mely meg akarja akadályozni az ember folyamatos „tévedéseit” és lelépéseit a jó útról.
Ezután olvastam Az emberiség felszámolása c. könyvét, mely a sztorinak az elméleti hátterével foglalkozik. Ez a két könyv tökéletesen kiegészíti egymást: míg az ember elolvassa a száraz, de annál igazabb és útmutató tudományos írást, azután pedig láthatja annak a valóságban is létező és működő formáját.
Bárcsak lenne több ilyen könyvpáros, ami ennyire jól passzol egymáshoz és átadja, amit át akar!
Ui.: A fent említett könyv tényleg nagyon"tudományos", és ezért nehéz olvasni,de aki nem akar ezzel megküzdeni, annak ajánlom a Keresztény vagyok c. könyvét az írónak, mert ott is tárgyalja ezt a témát, de inkább a nép nyelvén szól és könnyebben érthető.


Népszerű idézetek

worsi P>!

– A nemek közötti együttműködés legfőbb akadálya az – mondta MacPhee –, hogy a nők főnevek nélkül kommunikálnak. Egy férfi így szól a másikhoz: „Legyél szíves ezt a tálat a nagyobb tálba tenni, amit a zöld pohárszék felső polcán lelsz!” Ugyanezen utasítás női nyelven így hangzik: „Tedd bele abba a másikba!” És ha az ember tisztázni szeretné, hogy mibe, azt felelik: „oda, hát hova máshova?” Ebből ered az a bizonyos fáziskésés.

241. oldal (Belbury holdfényben)

6 hozzászólás
Kollográd P>!

– […] Van egy apparátusuk, úgy nevezik: sajtó. Ezen keresztül tévesztik meg az embereket. Úgy pusztulnánk el, hogy senki hírét sem venné.
– De mi van a hűséges papokkal? Bennük sem reménykedhetünk? Lehetetlenség, hogy minden pap és püspök romlott!
– A te időd óta a hit feldarabolódott, és különböző hangokon beszél. De még ha egy nyelven is szólna, a hű keresztények csupán egy tizedét teszik ki a népnek. Tőlük sem remélhetünk.
– Akkor kérjünk segítséget a tengeren túlról. Nincs keresztény herceg Neusztriában, Írországban vagy Benwickben, aki hívásunkra megtisztítaná Britanniát?
– Nincsenek többé keresztény hercegek. A többi ország is, csakúgy, mint Britannia, egyre mélyebbre süllyed a fertőben.
– Folyamodjunk hát magasabb hatalmakhoz! Menjünk ahhoz, akinek a feladata, hogy eltávolítsa a zsarnokokat, és feltámassza a haldokló királyságokat: irány a császár!
– Nincs többé császár.
– Nincs császár… – kezdte Merlin, majd elhalt a hangja. Percekig némán küszködött ennek a minden képzeleten túlszárnyaló világnak a gondolatával. Majd lassan megszólalt:
– Uram, új gondolatom támadt, nem tudom, jó-e avagy gonosz. De mivel én vagyok Logres Nagytanácsa, nem rejtem el előled. Hideg korra ébredtem. Ha a világ nyugati fele hitét vesztette, nem lenne-e helyes határtalan szükségünkben még messzebbre tekinteni segítségért… a keresztény világon túlra? Vajon nincsenek a pogányok közt olyanok, akiket még nem rontottak meg teljesen? Az én időmben hallottam ilyesmiről: olyan népekről, kik, habár nem ismerték Szent hitünk tanait, amennyire tőlük telt, imádták az Istent és betartották a Természet Törvényeit. Jó uram, hiszem, hogy a törvény megengedné, hogy ezekhez a népekhez folyamodjunk. Bizáncon túl. Hallottam hírét, hogy volt bölcsesség azokon a vidékeken, egy keleti kör, keleti bölcsesség, mely Númenortól nyugat felé terjed. Nem tudom, merre található: Babilonban, Arábiában vagy Kínában-e. De azt mondtad, hogy hajóitok bejárták a tengereket, s mindent, mi alatta s fölötte fellelhető.
Ransom megrázta a fejét.
– Nem értesz – mondta. – A mérget ugyan itt kevertük, nyugaton, de mára szertevitte a szél. Menj bármily messze, ugyanarra bukkansz: gépekre, túlzsúfolt városokra, üres trónszékekre, hamis írásokra, meddő ágyakra. Az embereket őrületbe kergették a hamis ígéretek és mindenkit megkeserített a nyomor. Saját kezük munkáját imádják, a vasat, és elszakadtak anyjuktól, a Földtől és Mennyei Atyjuktól. Indulhatsz keletre, mehetsz, míg nyugatra nem vált a kelet, és vissza nem térsz Britanniába a nagy óceánon túlról, még akkor sem érnél ki a fényre. A sötét szárny árnyéka rávetül egész Tellusra.
– Ez hát a vég? – kérdezte Merlin.

432-434. oldal (2007-es kiadás)

Jesper_Olsen>!

Isten azért teremtette a férjet, hogy legyen kihez beszélnünk. Ők is jobban tudnak így koncentrálni, mintha víz csöpögne.

107. oldal

Kapcsolódó szócikkek: férj
Kollográd P>!

Csak a gyerekek és a vadak hiszik el, amit látnak

278. oldal (2007-es kiadás)

Kollográd P>!

Minden függönyredő, minden épületrészlet megfejthetetlen jelentéssel bírt, amelyek az őrületbe kergették az embert. Ezekhez képest a sok furcsa szürrealista kép nevetségesen bárgyúnak tűnt. Sok-sok évvel ezelőtt Mark egyszer azt olvasta, hogy „bizonyos dolgok olyan határtalanul gonoszak, hogy a beavatatlan szem számára ártatlannak tűnnek”. Akkor elgondolkodott azon, hogy hogyan is érthette a szerző. Most már minden megvilágosodott.

440-441. oldal (2007-es kiadás)

Izolda >!

– Hát, uram, találtunk egy kijáratot, vagyis egy alagutat. Dél felé. Azonnal végigmentünk rajta: úgy nyolcszáz mérfölddel odébb végződik, az erdőn túl.

368. oldal

3 hozzászólás
Jesper_Olsen>!

Ez történik, ha az ember tanulmányozza az embert: darázsfészekbe nyúl. Én történetesen azon a véleményen vagyok, hogy az embert nem lehet tanulmányozni. Az embert csak megismerni lehet, ami teljesen más megközelítés.

98. oldal

Jesper_Olsen>!

Minden gyerek szereti az időjárást. Fölcseperedvén tanul csak meg ódzkodni tőle. Nem vette még észre, hogy egy havas napon minden felnőtt összeráncolt homlokkal közlekedik? De nézze csak meg a gyerekeket! Meg a kutyákat! Ők aztán tudják, mire való a hó.

161. oldal

worsi P>!

Ha egy férfi azt mondja, két napig távol marad, az annyit tesz, hogy ugyan két napra indul, de ha minden jól megy, csak egy hét múlva jön haza. Egyetlen távirat (soha nem telefonhívás), és máris minden rendben, gondolják.

63. oldal (Vacsora az igazgatóhelyettesnél)

Bence P>!

Emlékszem, megfordult a fejemben, hogy kisgyermekként vagy féltem volna az ilyen helytől, vagy nagyon élveztem volna. De aztán arra gondoltam, hogy amikor egyedül van, igazán egyedül, minden ember gyermek, vagy talán senki sem az. A fiatalság és a kor életünk felszínét érintik csupán.

21. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

On Sai: Lucy
Mary Doria Russell: Verebecske
Francine Rivers: Ha eljön a hajnal
Stephen Paul Thomas: A csend kezdete
Anne McCaffrey: Sárkányének
Anne McCaffrey: Sárkányhajsza
Walter M. Miller Jr.: Hozsánna néked, Leibowitz!
Ivánfy Jaksity György: Az Isten tragédiája
Dancs Imre: A Programozó
Raana Raas: Ellenállók