A Rettentő erő annak a trilógiának a harmadik, s egyben befejező része, amely A csendes bolygóval kezdődött és a Perelandrával folytatódott, ám önmagában is olvasható. A szerzőnek ez a regénye valamikor a „háború után” játszódik, s arról szól, hogy milyen hatást gyakorol a fekete mágia egy hétköznapi, tiszteletreméltó egyetemi oktató életére. A lélegzetelállító történetben a mágusok, démonok, értelmes állatok és bolygó-angyalok mellett ismét találkozunk Ransommal, A csendes bolygó főhősével és megtudhatjuk, milyen küldetéssel érkezett haza legutóbbi útjáról, a Vénuszról.
A rettentő erő (Kozmikus trilógia 3.) 19 csillagozás
Eredeti mű: C. S. Lewis: That Hideous Strength
Eredeti megjelenés éve: 1945
Enciklopédia 2
Kedvencelte 4
Várólistára tette 22
Kívánságlistára tette 23
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
>!
worsi ♥ASP 
A trilógia első két kötetét már régen olvastam, tetszettek is, de ez akkor kimaradt. Talán azért, mert a férjem azt mondta, hogy kicsit „kilóg” a másik kettő közül, meg ijesztően hosszúnak tűnt a maga majdnem 600 oldalával.
Jelentem, számomra a könyv letehetetlen volt, röpke három és fél nap alatt elfogyott. Pörgős, olvastatja magát, meg adott gondolkodnivalót bőven. A legjobb, hogy közben át is tudtuk beszélni, hogy akkor most mi miért, meg hogyan is történt.
(Egyedül a sci-fi besorolással nem értek egyet.)
Illetve nem gondoltam volna, hogy találok Dolores Umbridge-nél kevésbé szimpatikus szereplőt bárhol is, de Miss Fairy Hardcastle legalábbis egy szinten van vele.
>!
Izolda ♥+SP
A második után nagyon nehezen szántam rá magam, hogy olvassam. Pedig ez sokkal jobb és izgalmasabb. Mondjuk ebben is van pár felesleges oldalnyi filozofálás, de nem vészes. Viszont ami a sodró lendületű, izgi részekben sem tetszett: hogy itt-ott összecsapott a történet: spoiler
Örülök, hogy végre elolvastam, de elég vegyes az összkép. A Narnia sokkal összeszedettebb, jobb.
>!
Hajnal_Petya
A trilógia szellemileg/lelkileg teljesen igénybe veszi az embert: rengeteg teológia, filozófia, mitológia, nyelvészet, irodalom és történelem témájú utalás van benne. Emellett a 3 részben más-más módon mutatja be – megdöbbentő hatással – a valódi Gonoszt és a valódi Jót, ami érzelmileg is kihatott rám. Összességében majdnem kiváló. (Csak a sok túlzásba vitt táj- és személyleírás miatt ötösalá.)
>!
fiszi
A trilógia befejező része összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint az első kettő – főleg a második. Nem is hasonlított rájuk. A Földön játszódott, és tele volt emberszereplőkkel, a leírások és a filozófia is kevesebb volt benne, a terjedelem viszont hosszabb volt. Izgalmas volt, néha egyenesen félelmetes, a vége enyhén apokaliptikus és icipicit lezáratlan.
>!
padamak
Ez valóban más, mint a kozmikus trilógia első kettő része. Sajnos, belekavarta az Artúr-mondakör egyik jellegzetes alakját, Merlin varázslót, s ezzel megzavarta az értelmezhetőségét is. S a történet igen lassan bontakozó volta miatt eléggé unalmas is…
>!
Sceurpien I
Ez a könyv szerintem Lewis fő műve, ez persze nem jelenti azt, hogy ez a legjobb. Minden benne van, amit a Narnia írása közben tanult, és minden, amit a sci-fi sorozata alatt, és sok szerepet kapnak a filozófiai tanulmányai is, ha csak a történet mélyén gyökerezve is. Sajnálom, hogy kevesen olvasták, mert szerintem a legtöbbeknek jobban tetszene, mint a Perelandra, vagy A csendes bolygó, csak kicsit hosszabb, és a címe sem annyira fantasztikus, így nehezen kezd hozzá a gyanútlan olvasó, akinek mondjuk semleges véleménye volt a korábbi kötetekről. Pedig talán nem is szükséges azok ismerete olyan nagyon.
Így sok év távlatából kicsit olyan is, mint a Narnia. Mondjuk nem annyira, mint a sorozat záródarabja, de ez a trilógia kicsit egy 16-20 év közöttieknek írt Narnia. A világalkotás (még ha nem is konkrétan), a főszereplő önkéntelen belekerülése a történetbe, ahonnan csak nehezen tud kiszabadulni, míg végül egyfajta küldetésévé válik az, ami csak kényszer volt. És ha ez nem lenne elég, mindig vannak furcsa felfogású értelmes lények is.
>!
>!
Daniel_U_K
A sorozat harmadik könyveként pontot tett az i-re.
Első benyomásom az volt – ezért is lett 4 csillag csak -,hogy nem igazán illik a többi könyv közé. A stílusa és mondandója nagyon elütött a többitől, ami egy picit meghökkentett.
Ám annál többet adott, hogy ez eltántorítson az olvasástól! :D
A könyv a valóság síkján ábrázolja azt a történést, melytől Lewis annyira félt és a világ most is afelé halad, ha nem is ennyire kimondottan.
A történet középpontjában az emberek állnak, akik az emberiség továbbfejlődését a tudományban látják és ezért elvetnek mindent, ami érték lehet, az érzésekkel együtt, hisz az csak a test egyik dolga, ami megkötöz minket.
A tudomány, az a drága tudomány! Mi is az ember?
Ezt a kérdést feszegeti, míg be nem avatkozik a történésekbe egy földöntúli erő, mely meg akarja akadályozni az ember folyamatos „tévedéseit” és lelépéseit a jó útról.
Ezután olvastam Az emberiség felszámolása c. könyvét, mely a sztorinak az elméleti hátterével foglalkozik. Ez a két könyv tökéletesen kiegészíti egymást: míg az ember elolvassa a száraz, de annál igazabb és útmutató tudományos írást, azután pedig láthatja annak a valóságban is létező és működő formáját.
Bárcsak lenne több ilyen könyvpáros, ami ennyire jól passzol egymáshoz és átadja, amit át akar!
Ui.: A fent említett könyv tényleg nagyon"tudományos", és ezért nehéz olvasni,de aki nem akar ezzel megküzdeni, annak ajánlom a Keresztény vagyok c. könyvét az írónak, mert ott is tárgyalja ezt a témát, de inkább a nép nyelvén szól és könnyebben érthető.
Népszerű idézetek
>!
worsi ♥ASP 6 hozzászólás
– A nemek közötti együttműködés legfőbb akadálya az – mondta MacPhee –, hogy a nők főnevek nélkül kommunikálnak. Egy férfi így szól a másikhoz: „Legyél szíves ezt a tálat a nagyobb tálba tenni, amit a zöld pohárszék felső polcán lelsz!” Ugyanezen utasítás női nyelven így hangzik: „Tedd bele abba a másikba!” És ha az ember tisztázni szeretné, hogy mibe, azt felelik: „oda, hát hova máshova?” Ebből ered az a bizonyos fáziskésés.
241. oldal (Belbury holdfényben)
>!
Kollográd ♥P
– […] Van egy apparátusuk, úgy nevezik: sajtó. Ezen keresztül tévesztik meg az embereket. Úgy pusztulnánk el, hogy senki hírét sem venné.
– De mi van a hűséges papokkal? Bennük sem reménykedhetünk? Lehetetlenség, hogy minden pap és püspök romlott!
– A te időd óta a hit feldarabolódott, és különböző hangokon beszél. De még ha egy nyelven is szólna, a hű keresztények csupán egy tizedét teszik ki a népnek. Tőlük sem remélhetünk.
– Akkor kérjünk segítséget a tengeren túlról. Nincs keresztény herceg Neusztriában, Írországban vagy Benwickben, aki hívásunkra megtisztítaná Britanniát?
– Nincsenek többé keresztény hercegek. A többi ország is, csakúgy, mint Britannia, egyre mélyebbre süllyed a fertőben.
– Folyamodjunk hát magasabb hatalmakhoz! Menjünk ahhoz, akinek a feladata, hogy eltávolítsa a zsarnokokat, és feltámassza a haldokló királyságokat: irány a császár!
– Nincs többé császár.
– Nincs császár… – kezdte Merlin, majd elhalt a hangja. Percekig némán küszködött ennek a minden képzeleten túlszárnyaló világnak a gondolatával. Majd lassan megszólalt:
– Uram, új gondolatom támadt, nem tudom, jó-e avagy gonosz. De mivel én vagyok Logres Nagytanácsa, nem rejtem el előled. Hideg korra ébredtem. Ha a világ nyugati fele hitét vesztette, nem lenne-e helyes határtalan szükségünkben még messzebbre tekinteni segítségért… a keresztény világon túlra? Vajon nincsenek a pogányok közt olyanok, akiket még nem rontottak meg teljesen? Az én időmben hallottam ilyesmiről: olyan népekről, kik, habár nem ismerték Szent hitünk tanait, amennyire tőlük telt, imádták az Istent és betartották a Természet Törvényeit. Jó uram, hiszem, hogy a törvény megengedné, hogy ezekhez a népekhez folyamodjunk. Bizáncon túl. Hallottam hírét, hogy volt bölcsesség azokon a vidékeken, egy keleti kör, keleti bölcsesség, mely Númenortól nyugat felé terjed. Nem tudom, merre található: Babilonban, Arábiában vagy Kínában-e. De azt mondtad, hogy hajóitok bejárták a tengereket, s mindent, mi alatta s fölötte fellelhető.
Ransom megrázta a fejét.
– Nem értesz – mondta. – A mérget ugyan itt kevertük, nyugaton, de mára szertevitte a szél. Menj bármily messze, ugyanarra bukkansz: gépekre, túlzsúfolt városokra, üres trónszékekre, hamis írásokra, meddő ágyakra. Az embereket őrületbe kergették a hamis ígéretek és mindenkit megkeserített a nyomor. Saját kezük munkáját imádják, a vasat, és elszakadtak anyjuktól, a Földtől és Mennyei Atyjuktól. Indulhatsz keletre, mehetsz, míg nyugatra nem vált a kelet, és vissza nem térsz Britanniába a nagy óceánon túlról, még akkor sem érnél ki a fényre. A sötét szárny árnyéka rávetül egész Tellusra.
– Ez hát a vég? – kérdezte Merlin.
432-434. oldal (2007-es kiadás)
>!
>!
Jesper_Olsen
Ez történik, ha az ember tanulmányozza az embert: darázsfészekbe nyúl. Én történetesen azon a véleményen vagyok, hogy az embert nem lehet tanulmányozni. Az embert csak megismerni lehet, ami teljesen más megközelítés.
98. oldal
>!
Jesper_Olsen
Isten azért teremtette a férjet, hogy legyen kihez beszélnünk. Ők is jobban tudnak így koncentrálni, mintha víz csöpögne.
107. oldal
Kapcsolódó szócikkek: férj
>!
>!
Bence AP
Emlékszem, megfordult a fejemben, hogy kisgyermekként vagy féltem volna az ilyen helytől, vagy nagyon élveztem volna. De aztán arra gondoltam, hogy amikor egyedül van, igazán egyedül, minden ember gyermek, vagy talán senki sem az. A fiatalság és a kor életünk felszínét érintik csupán.
21. oldal
>!
Kollográd ♥P
Minden függönyredő, minden épületrészlet megfejthetetlen jelentéssel bírt, amelyek az őrületbe kergették az embert. Ezekhez képest a sok furcsa szürrealista kép nevetségesen bárgyúnak tűnt. Sok-sok évvel ezelőtt Mark egyszer azt olvasta, hogy „bizonyos dolgok olyan határtalanul gonoszak, hogy a beavatatlan szem számára ártatlannak tűnnek”. Akkor elgondolkodott azon, hogy hogyan is érthette a szerző. Most már minden megvilágosodott.
440-441. oldal (2007-es kiadás)
>!
Jesper_Olsen
Minden gyerek szereti az időjárást. Fölcseperedvén tanul csak meg ódzkodni tőle. Nem vette még észre, hogy egy havas napon minden felnőtt összeráncolt homlokkal közlekedik? De nézze csak meg a gyerekeket! Meg a kutyákat! Ők aztán tudják, mire való a hó.
161. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Anne McCaffrey: Sárkányének 88% · Összehasonlítás
- Anne McCaffrey: Sárkányhajsza 87% · Összehasonlítás
- Mary Shelley – Bram Stoker – Robert Louis Stevenson: Frankenstein / Drakula / Dr. Jekyll és Mr. Hyde 91% · Összehasonlítás
- Anne McCaffrey: Moreta, a Pern sárkányúrnője / Nerilka története 88% · Összehasonlítás
- Louise O'Neill: Örökké a tiéd 86% · Összehasonlítás
- Eoin Colfer: Ja, és még valami… 67% · Összehasonlítás
- On Sai: Lucy 95% · Összehasonlítás
- Mary Doria Russell: Verebecske 83% · Összehasonlítás
- Walter M. Miller Jr.: Hozsánna néked, Leibowitz! 86% · Összehasonlítás
- Ivánfy Jaksity György: Az Isten tragédiája · Összehasonlítás