A ​fájdalom 14 csillagozás

C. S. Lewis: A fájdalom C. S. Lewis: A fájdalom

A közkedvelt apologéta kérlelhetetlen logikával, találó képekkel és hasonlatokkal fűszerezve, olvasmányos formában tárja elénk a kereszténység válaszát a fájdalom dilemmájára. Érvelése alátámasztásához filozófiai és egyháztörténeti klasszikusokat – köztük Arisztotelészt, Aquinói Szent Tamást, Pascalt és Szent Ágostont – hív segítségül.

Eredeti megjelenés éve: 1940

>!
Harmat, Budapest, 2016
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632883618 · Fordította: Lukács László
>!
Harmat, Budapest, 2008
196 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639564619 · Fordította: Lukács László
>!
Harmat, Budapest, 1992
140 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637954082 · Fordította: Lukács László

Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Tarja_Kauppinen IP>!
C. S. Lewis: A fájdalom

Senkinek sem kell bemutatni azt a kérdést, hogy ha van Isten, akkor miért engedi, hogy rossz dolgok történjenek a világban. A valláskritikusok válasza erre általában az, hogy vagy nincs Isten, vagy nem mindenható, vagy nem törődik velünk, esetleg gonosz, a Narnia írója (aki nem volt mindig hívő, felnőttként tért meg) azonban egy nagyon kerek és közérthető magyarázatot tár elénk, mely dióhéjban a következő: ha a szülő megtilt valamit a gyermekének, a gyermek nem biztos, hogy megérti annak az okát, pedig a tiltás sosem öncélú. A gyerek hisztizik, dühös a szüleire stb., mert nem érti, hogy az adott helyzetben az ő számára abszurdnak és indokolatlannak tűnő tiltás vagy megpróbáltatás az ő javát szolgálja. Nem azért nem szabad gombelemet rágcsálni, mert rossz szülők vagyunk, vagy hovatovább nem is létezünk, csak a hülye tiltások iránt pervertált vonzalommal viseltető holdkórosok gyülevész csapata eszelt ki minket spirituszmámoros pillanataiban. Kapcsolatunk Istennel egy olyan szülő-gyermek viszony, ahol a gyermek messze nincs még azon a szellemi szinten, hogy a szülő minden motivációját azonnal megértse (bár ha az esetleges meg nem értés felett napirendre térve egyszerűen csak hallgatunk rá, már a legjobb úton haladunk afelé, hogy előbb-utóbb majd tisztába kerüljünk mennyei szülőnk indíttatásaival). A gyermek számos esetben élheti meg tömény és indokolatlan gyötrelemnek mindazt, amit szülője rámér, vagy vele történni hagy (lásd még: védőoltás, közoktatás, korai lefekvés, édességfogyasztás korlátozása), idővel azonban – optimális esetben – megérti ezek szükségességét, és azt, hogy ugyan ki lehet bújni alóluk, de nem érdemes.

Ami esetleg megakaszthat az olvasásban, az a stílusa. Az esszé eredetileg 1940-ben jelent meg – Lewis a legismertebb barátja, Tolkien mellett kortársa például Agatha Christie-nek is, és akkor még más volt az élet ritmusa, amiként a gondolkodásé is. Amit manapság három mondatban mondanánk el, azt itt három oldalon át fejtegeti, ami általában véve hasznos lehet, néha azonban hajaz a túlírtságra. Főleg a találgatásokat éreztem kevésbé indokoltnak: az állatok üdvösségének kérdése gondolatébresztő felvetés lehet azok számára, akiket ez érdekel, de mivel választ úgysem ad rá, csak hosszan mereng a témán, a kötet egyéb részeiben ennél messze gyakorlatiasabb eszmefuttatásokat találunk.

Külön erénye, hogy megkísérli közös nevezőre hozni a kereszténységet a marxizmussal: mindkettő pozitívumként tekint a szegénységre, ugyanakkor törekszik annak felszámolására/csökkentésére. Tegyük hozzá rögtön, hogy a szegénység önmagában még ugyanúgy nem vezet el senkit a fejlődéshez, ahogy az öncélú szenvedés sem (ne azért böjtöljünk, vagy aludjunk szöges ágyon, hogy szenvedjünk, mert ha ezzel a céllal tesszük, akkor valóban csak ennyit fogunk elérni: szenvedni fogunk, meg esetleg éhesek leszünk, de az Úrhoz aligha kerülünk közelebb). Viszont mind a szenvedés, mind a szegénység, mind egyéb megpróbáltatások sarkallhatják az embert arra, hogy az örökkévalóság dolgain kezdjen gondolkodni. A kulcsszó a szabad akarat, ami egyben a könyv egyik kulcsszava is: lényegében csak mirajtunk múlik az, hogy sikerül-e pozitívan kijönnünk a minket érő bajokból. A bajok, a szenvedés afféle katalizátorok lehetnek, melyek megfelelő hozzáállás esetén kiragadhatnak minket az addigi életszemléletünkből, és alkalomadtán ráébreszthetnek arra, hogy valami esetleg hiányzik.

Attól eltekintve, hogy időnként hajlamos túlmagyarázni a dolgokat, jó könyv, mely életszerű példákkal világít rá az isteni tanok homályosabb pontjaira. (Nem, a bűnbeesés nem hiba volt, hanem eleve része a tervnek. Ádámnak is szabad akarata volt, a szenvedés léte pedig a szabad akarat egyenes következménye: ha nem lenne módunk rosszul dönteni, nem lenne alternatíva, tehát fejlődni sem tudnánk, ami márpedig az élet célja.) A címmel ellentétben nem is csak a fájdalomról szól. Ajánlom mindazoknak, akik nem riadnak vissza egy olykor kissé csapongó szövegtől, és szeretnék jobban megérteni, hogy a külsőségeken túl mit is jelent valójában a hit.

perecek>!
C. S. Lewis: A fájdalom

A fájdalom egyik legnagyobb haszna, h az embereket egy magasabb szintű életformára ébreszti rá, s arra ösztönzi őket, h életük értelmét a figyelmüket rabul ejtő, érzékeikkel is felfogható dolgokon túl keressék.

padamak >!
C. S. Lewis: A fájdalom

Nagypéntek-Nagyszombaton szerettem volna elolvasni – húsvét napjai lett belőle.
Mint ahogy a téma tárgyalása is a címe ellenére nem annyira fájdalmas, sokkal inkább reményteljes, biztató és előretekintő. Közben persze szerteágazó és alapos, ahogy megszokhattuk Lewis professzor úrtól.
Ebben a 2020 tavaszi időszakban különösen jól esett!

Szandra_Egyed P>!
C. S. Lewis: A fájdalom

Kiváló alternatívákat kínál a fájdalom mikéntjére és elviselésének megkönnyítésére. Sokat idéz filozòfusoktól, ami nekem külön örömet jelentett.
Érezhető, hogy erős hittel rendelkezik a szerző, ez nagyon szimpatikussá teszi, ugyan én nem vagyok vallásgyakorló ember. Gyorsan olvasható könyv, jegyzeteltem is belőle, találtam bőven továbbgondolásra alkalmas, érdekes meglátása.

mszanita>!
C. S. Lewis: A fájdalom

Nekem az első része túl filozofikus volt. A második része már jobban tetszett, bibliai alapokon járja körül a szenvedés kérdését. Az állati szenvedésre vonatkozó fejtegetések szokatlanok, de hasznosak voltak nekem, mivel ezen még sohasem gondolkodtam.

Msabee>!
C. S. Lewis: A fájdalom

Teológusként nagyon jó volt olvasni ezt a könyvet. A fájdalom kérdése minden embert foglalkoztat, engem is. Lewis valóban kérlelhetetlen, ha arról van szó, hogy az ész igazságával vezessen végig egy gondolatmenetet a kiindulási ponttól egészen addig, amikor körvonalazódik valami, ami igazán a valóságnak tűnik.
A végét túl tömörnek és nehézkesnek tartottam, a fordítás is göcsörtösebb volt, de összességében – mint minden, ami C. S. Lewistől van – az egyik kedvencem.


Népszerű idézetek

mszanita>!

A szenvedés keresztény elgondolása megmagyaráz valami furcsaságot ebben a mi világunkban. A világ természeténél fogva olyan, hogy ezáltal Isten megtagadja tőlünk azt a nyugodt boldogságot és biztonságot, amelyre mindnyájan vágyakozunk; de az örömről, az élvezetről és a vidámságról hírt adott nekünk. Soha nem érezhetjük magunkat biztonságban, de sok örömben lehet részünk, sőt eksztázisban is. Nem nehéz belátni, miért. Az általunk óhajtott biztonság arra késztetne, hogy szívünket e világ felé fordítsuk, s megakadályozná azt, hogy visszatérjünk Istenhez: a boldog szerelemnek néhány pillanata, egy tájkép, egy szimfónia, vidám találkozás a barátainkkal, egy kellemes fürdőzés vagy izgalmas focimeccs nem juttathat ide. Atyánk kellemes fogadókkal üdít föl utunk során, de lebeszél arról, hogy ezeket otthonunknak tekintsük.

144. oldal, Az emberi fájdalom (folytatás) (Harmat, 2016)

1 hozzászólás
padamak >!

Ha a kereszténység azt mondja, hogy Isten szereti az embert, akkor arra gondol, hogy Isten igazán szereti az embert: nem csupán „érdek nélkül”, közönyösen gondoskodik a jólétünkről. Megjelent… maga az Emésztő Tűz, a világot teremtő Szeretet: annyira következetes, amilyen a művész szeretete műve iránt; annyira zsarnoki, ahogyan az ember a kutyáját szereti; annyira gondoskodó és tiszteletre méltó, ahogyan az édesapák szeretik gyermeküket; annyira féltékeny, kérlelhetetlen és követelő, mint a lángoló szerelem. Hogyan lehetséges ez, nem tudom: képtelenek vagyunk megmagyarázni, hogy egy teremtmény, különösen, aki olyan, mint mi, hogyan jelenthet ilyen óriási értéket Teremtője szemében.

55-56. oldal - Az isteni jóság (Harmat Kiadó, Budapest 2016)

padamak >!

Én magam – bár lehet, hogy tévedek – kettő kivételével rossznak tartok minden szomorúságot. Az egyik a konkrét bűn megbánásából fakad, és a konkrét javulás és jóvátétel felé tart. A másik pedig a másik ember sajnálatából származik, és segítségére siet a bajbajutottnak.

82-83. oldal - Az emberi gonoszság (Harmat Kiadó, Budapest 2016)

padamak >!

Szent Ágoston a gőg eredményének mondja a bűnt: a teremtmény (akit lényegénél fogva a függőség jellemez, akinek a léte nem önmagában leli magyarázatát, hanem valaki másban) megpróbál a maga lábára állni, önmagának létezni. Az ilyen bűn nem igényel bonyolult társadalmi körülményeket, sem kiterjedt tapasztalatot, sem magas fokú értelmi fejlettséget. Attól a pillanattól kezdve, hogy a teremtmény fölismeri Istent Istennek, önmagát pedig saját magának, megnyílik előtte a félelmetes lehetőség, hogy válasszon: Istent vagy önmagát állítja-e a középpontba. Fiatal gyerekek és műveletlen felnőttek éppen úgy naponta elkövetik ezt a bűnt, mint a legtanultabbak; a magányosak nem kevésbé, mint azok, akik közösségben élnek. Ez a bűnbeesés minden egyén életében, minden egyes ember életének minden egyes napjában: az alapvető bűn, amely ott húzódik minden bűn mélyén. Ebben a pillanatban is mindnyájan vagy éppen elkövetjük, vagy most készülünk elkövetni, vagy most bánjuk meg, hogy elkövettük.

92-93. oldal - Az ember bukása (Harmat Kiadó, Budapest 2016)

padamak >!

Isten suttog hozzánk az örömeinkben, szól hozzánk a lelkiismeretünkben, de kiált reánk a fájdalomban; ezen a hangszórón keresztül rázza föl a süket világot.

116. oldal - Az emberi fájdalom (Harmat Kiadó, Budapest 2016)

>!

Értelmetlen szókapcsolatok nem válnak hirtelen értelmessé attól, hogy eléjük teszek még három másik szót: „Isten képes rá”.

padamak >!

Legnagyszerűbb tevékenységünk a válasz, s nem a kezdeményezés.

61. oldal - Az isteni jóság (Harmat Kiadó, Budapest 2016)

padamak >!

Ha a megpróbáltatás szükséges része a megváltásnak, akkor föltehetően sohasem fog megszűnni, ameddig Isten megváltottnak vagy megválthatónak látja a világot. A keresztény ezért nem hihet senkinek, aki azt ígérgeti, hogy gazdasági, politikai vagy egészségügyi rendszerünk megváltoztatása nyomán a menny köszönt be a földre.

142. oldal - Az emberi fájdalom (folytatás) (Harmat Kiadó, Budapest 2016)

padamak >!

A szeretet lényegéhez tartozik, hogy örömét akarja lelni abban, amit szeret.

181. oldal - A mennyország (Harmat Kiadó, Budapest 2016)

1 hozzászólás
padamak >!

Amilyen elenyésző az összes csillag együttvéve az Úrhoz képest, olyanok az összes teremtmények, trónusok és a teremtett istenek leghatalmasabbjai az önmagában létező Lét mélységéhez képest. De ő nekünk Atyánk és Megváltónk és bennünk lakó Vigasztalónk.

191. oldal - A mennyország (Harmat Kiadó, Budapest 2016)


Hasonló könyvek címkék alapján

François Garagnon: Jázmin és az élet szent rejtelmei
Szent Rita imakönyv
Gyökössy Endre: Életet adó örömhír
John Bunyan: A zarándok útja
Watchman Nee: A győzedelmes élet
Paul Müller: Szenvedéssel formál a Mester
Füle Lajos: Napi csendességek 365 napon
Szent Rita imafüzet
Watchman Nee: Hogyan tanulmányozzuk a Bibliát
Agnes Sturt – John Sturt: Szeretetre teremtve