A ​csendes bolygó (Kozmikus trilógia 1.) 117 csillagozás

C. S. Lewis: A csendes bolygó C. S. Lewis: A csendes bolygó

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy viharos nyári estén Ransom, a magányos turista félreeső erdei házban keres éjszakai szállást. Balszerencséjére két különös tudóshoz téved be, akik egy távoli, lakott bolygóra készülnek. Űrhajójukon – az ottani kincsekért cserébe – egy emberpéldányt kell magukkal hurcolniuk. Ransom, a kiszemelt áldozat, számos megpróbáltatáson megy keresztül, hazaérve azonban vágyódás keríti hatalmába kalandjainak színtere után. Ő is „csendes bolygónak” látja immár Thulcandrát – a Földet –, hasonlóan Malacandra dolgos, egyenjogú lényekből álló népéhez.
C. S. Lewis klasszikusnak számító könyve az 1938. évi első kiadás óta számos országban tucatnyi kiadást ért meg. A Swift- és H. G. Wells-féle hagyományokat továbbfejlesztő Lewis csillagászati ismeretei fölött persze eljárt az idő. Mégsem mosolygunk helyenként talán naivnak ható elgondolásain. Az az egyetemes társadalmi kérdéskör ugyanis, amelyről a könyve szól, ha lehet, még időszerűbb, mint a kötet megjelenésének esztendejében.

Eredeti mű: C. S. Lewis: Out of the Silent Planet

Eredeti megjelenés éve: 1938

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kozmosz Fantasztikus Könyvek

>!
Harmat, Budapest, 2006
252 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639564565 · Fordította: Molnár István
>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1986
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632117204 · Fordította: Molnár István

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Föld · szárazföld


Kedvencelte 12

Most olvassa 1

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 23

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Oriente P
C. S. Lewis: A csendes bolygó

Döbbenet mekkora volt az egy naprendszerre jutó népsűrűség a 30-as években! :)
No de méltatlan tőlem ez a csúfolódás, hiszen a regény metafizikai magja – a miért is vagyunk és miért ilyenek vagyunk – modern űroperáknak is gyakori témája, csak a perspektívák szélesedtek ki azóta. És ez a gondolati mag amúgy nagyon elegánsan van kibontva, ráadásul minden aggodalmam ellenére cseppet sem szájbarágósan. (A negatív karakterek kissé sarkított megformálása, illetve spoiler Weston professzor monológja azért okozott némi szemforgatást.)

Igazi bölcsész sci-fi ez, lassan csordogáló cselekménnyel, ámde gyönyörű, érzékletes, álomszerű leírásokkal, idealista de elgondolkodtató társadalomfilozófiával. Lewis kortárs olvasóinál valószínűleg az izgalmi faktor is lényegesen magasabbra csapott 80 évvel ezelőtt, a mai olvasót viszont még mindig magával ragadhatja az ismeretlen és idegen világ felfedezésének lírai hangvétele. Engem el tudott varázsolni Malacandra, és a kapcsolatfelvétel pillanatában együtt dobbant a szívem a cambridge-i filológussal: https://moly.hu/idezetek/860239

1 hozzászólás
>!
marschlako P
C. S. Lewis: A csendes bolygó

Egyik kedvenc sci-fim, már nagyon régóta*. Persze amikor keletkezett, még nem sokat tudtunk a Marsról, az emberi képzelet saját kénye-kedve szerint álmodhatta meg, népesíthette be. Nekem nagyon tetszik Lewis elgondolása a Mars felszínéről, s az azt lakó különböző értelmes fajokról is: a magasabban, ritkás légkörben – a tudománynak – élő sornokról, a mélyebb területek – a csatornák – virágzó vidékén élő hrossokról, valamint a legmélyebben lakó, s alkotó, pfifltriggekről. Már önmagában ez is elég lett volna, de a történetet is kifejezetten kedvelem. Nem agyonbonyolított, van mondanivalója, s érdekesen halad a végkifejlet felé. Nem lehet nem észrevenni a történet allegorikus értelmezési lehetőségét is, s szó mi szó, az Oyarsákra valóban nagy szüksége lenne a Naprendszernek, no és persze főleg az emberiségnek. A tudomány sem érték önmagában, hiszen jól láthatóan gonosz dolgokra is fordítható éppúgy, mint ahogy jókra. A trilógia későbbi köteteiben az allegória egyre központibb szerepet kap, de ezt a részt még azok is élvezhetik, akiket ez esetleg zavar.

* Amikor később a Narnia krónikáit és Lewis vallással kapcsolatos könyveit olvastam, először le sem esett, hogy ez a Lewis bizony az a Lewis.

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1986
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632117204 · Fordította: Molnár István
>!
mcgregor
C. S. Lewis: A csendes bolygó

Ez egy szokatlan sci-fi volt. Sok szempontból inkább metafizikai kérdéseket feszegetett, az űrutazás és az idegen bolygó pedig szemléletes és maradandó emléket hagyó hátteret szolgáltatott. Az, hogy először 1938-ban adták ki, az leginkább a cselekmény kezdeteinek lassú felépítésében mutatkozott meg. A Malacandrára érkezéstől kezdve viszont az egész világ fokozatos megismertetése jól leköti az olvasót. A különböző fajok, a miénktől idegen világ természetének a puszta leíráson túlmutató értelmezése kifejezetten jó színvonalú, kreativitást és igényességet tükröz. Helyenként kicsit az Avatar című film gondolatvilágát idézte számomra, de annak leegyszerűsített üzeneteinél szerintem jóval nívósabb.

2 hozzászólás
>!
Ferger_Jolcsi P
C. S. Lewis: A csendes bolygó

Nem is gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog ez a kötet! Bár izgalom nem sok van benne, inkább lassabban történnek benne a cselekmények, és sok tájleírást tartalmaz, mégis olyan részletességgel képes beszámolni az új fajokról egy teljesen idegen bolygón, hogy feszülten figyeltem és ittam minden szavát az írónak. Ezúttal is beleszövi a cselekménybe a hitet és a kereszténységet, mint ahogy a Narnia sorozatba is, mégsem kirívó, s nem is erőltetett a köntös, amibe belebújtatja. Remélem, hamar olvashatom majd a folytatást, mert nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy mit hoz még ki ebből a világból Lewis.

>!
revelácifa
C. S. Lewis: A csendes bolygó

Bár már jó ideje befejeztem a könyvet, valahogy nem akaródzottam nekifogni az értékelés megírásának. Nehezen megfogható darab, valahol ismerős, de közben nagyon más is egyszerre. Amikor először láttam a könyv adatlapját, azt hittem tévedés a dolog. Lewis sci-fit? Na ne már. Mindenesetre a kíváncsiság nagy úr és mivel a Narniák nem okoztak csalódást, ezt is bevállaltam.
Most már mindent értek… majdnem mindent.
Aki ezt a könyvet olvassa még véletlenül se várjon hard-sf elemeket, és még csak nem is a világ kidolgozottságában keresendő a könyv értéke. A Narniához hasonlóan a „világteremtés” itt is teológiai és filozófiai alapon kezdődik. És ezekben igazán erős, talán még erősebb is mint a fantasy sorozat. Ransomon keresztül mintha csak Lewis szólalna meg. A körülmények sodrásában fejlődő, megvilágosodó ember, aki utópiák és antiutópiák között keresi helyét, keres válaszokat, miközben az idegen Malacandra bolygóra veti a sors…
A történet azonban trilógia, így a válaszokra itt még várni kell. A csendes bolygó csak bevezetés, ráadásul igen jó.:)

>!
Kozmosz Könyvek, Budapest, 1986
196 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632117204 · Fordította: Molnár István
>!
B_Petra
C. S. Lewis: A csendes bolygó

Nyelvészet, űrutazás, bibliai utalások, röviden összefoglalva.
A nyelvészeti boncolgatásokról a Verebecske jutott eszembe, eddigi olvasmányaimban, csak ott merült fel az idegenek nyelvének elsajátitása, ilyen módszerrel, tanulással és a nyelvtani elemzéssel, nem volt túl ragozva, és igy még érdekes is volt.
Az űrutazás, technikai leirásába sem bonyolódik bele az iró, inkább Ramson sajátos benyomásaira, érzékeire hagyatkozhat az olvasó, ami jó, mivel a könyv nem manapság iródott, igy nem is tűnt elavultnak, vagy viccesen banálisnak. A gömb alakú űrhajó belső térbeli elosztásán elgondolkodtam, de nem igazán értettem meg a leirás alapján.
A vallásos tartalom, még azon a határon mozog amit én befogadhatónak érzek, a felsőbbrendű hatalom létezésének, és ténykedésének egyfajta magyarázata, nem lőném le a végső következtetést.

A legjobb kifejezés a görbült.(személyre vagy társadalomra egyaránt értettem, bukott vagy inkább eltévelyedett)
Nekem ez jobban tetszett mint mondjuk H. G. Wells Világok harca.

2 hozzászólás
>!
kvzs P
C. S. Lewis: A csendes bolygó

Aranyos kis könyvecske (olyat sem írtam még sci-fi-re, hogy aranyos…). Kicsit utópisztikus, kicsit idealista és nagyon szájbarágós.
A science része eléggé elnagyolt és háttérbe szorított, az idegen fajok bemutatása viszont érdekes, csak rövid. Jobban tetszett volna, ha az erőltetett vallási párhuzamok helyett inkább a fajok közti egyensúlyról tudunk meg többet.

>!
deardurr
C. S. Lewis: A csendes bolygó

Nem vagyok egy nagy szuper-galaktikus kozmosz rajongó, de… Mindig „de”-vel folytatom vajon az értékeléseim további vonalát? Ekkor Ransom elgondolkodott, miért is gondolta úgy eddig, hogy csak Kant, Nyíri Tamás és más filozófusok világában gondolkodott és miért nem jutott eszébe, hogy ez az egész világ lehet, hogy egyáltalán nem az egész, és talán csak azért nem találunk más gondolkodó lényt a világban, mert nem vagyunk rá képesek, hogy meglássuk a jót. Mert „görbültek ” vagyunk. Ha megtörtek lennénk, az más. Azon lehet segíteni, de az elhajláson, a jótól, a teremtettől való eltérésen nincs mit segíteni. Talán végünk van. De talán azért is fél az ember, mert nem hiszi el, hogy más nem akar leigázni, megszüntetni, eltaposni… Mindenki magából indul ki, onnan belülről.
Ransom rám nézett. Én bólintottam. Beszálltunk a gépbe, hogy mégis visszajöjjünk ide, ahol egyedül vagyunk,de már tudjuk hogy az űr, mégsem „űr”, hanem tele van és figyelnek, vigyáznak minket.

11 hozzászólás
>!
anesz P
C. S. Lewis: A csendes bolygó

Nem ezt vártam, de Lewis mindig meg tud lepni. Teljesen más stílusú műveket olvastam tőle (Narnia krónikáit és a Csűrcsavar leveleit), mégis az üzenet valahol ugyanaz.
Utazás más bolygóra, ismerkedés más lényekkel, akik ugyanakkor minden idegenségük ellenére ismerősek. Milyen nehezen fogadja el az ember, ha nem antropomorf lényekkel szembesül, illetve az érem másik oldala: mennyire a külső alapján ítélünk!
Az ember mint bűnös és rosszindulatú, önző lény teljes egészében megjelenik a lapokon, ami érdekes volt személy szerint nekem azért is, mert a délelőtti prédikáció is ilyesmiket feszegetett. Szóval jól kiegészítették egymást, ami nem lehet véletlen! Hiszen ez a könyv is valahol egy prédikáció, még inkább bizonyságtétel. Ugyan nem olyan nyilvánvaló utalásokkal, mint a Narniában, itt kicsit mélyére kell hatolni a dolgoknak, de a végeredmény ugyanaz. Az ember találkozása a Szeretettel, a másfajta látásmóddal, amit nehezen fordít le a maga önző kis vágyainak a nyelvére. Mennyire nem látunk nagy távlatokban, a szemellenzősség bajnokai vagyunk, ugyanakkor büszkén páváskodunk a kulturáltságunkkal. Kicsit elkalandoztam, de erre való ez a könyv. Nagyon jó gondolatébresztő!
Különben aki szereti a sci-fit, annak simán is élvezhető mindenfajta filozófiai-eszmei háttér nélkül.

>!
Buzánszky_Vírus_Dávid
C. S. Lewis: A csendes bolygó

Király kis könyvecske volt, az első 40 oldal nem nagyon győzött meg, de amikor elérkeztünk a bolygóra, és elkezdődött a beszélgetés, onnan már nagyon érdekes volt.
A vége annyira nem tetszett, de azért érdemes volt elolvasni.

Ez az utószó meg… wtf?!


Népszerű idézetek

>!
chhaya P

A tudásszomj az őrület egy fajtája.

79. oldal

Kapcsolódó szócikkek: őrület
>!
Oriente P

A tudásszomj az őrület egy fajtája. A másodperc töredéke elég volt Ransomnak, hogy eldöntse: a lény tényleg beszél. S noha egyetlen pillanatra sem feledte, hogy az azonnali halállal kell szembenéznie, lelki szemei túlsiklottak a helyzetéből fakadó ösztönös félelmen, reményen, kilátásokon, s máris azon a szédítő lehetőségen csüggtek, amelyet egy malacandrai szótár elkészítése jelentett. „Bevezetés Malacandra nyelvtanába”, „A Hold nyelve”, „Marsi-angol kéziszótár” – egyik cím a másik után villant át az elméjén. S mi minden föl nem fedezhet az ember egy nem emberi faj beszédében? Az ölébe hullhat magának a nyelvnek a szerkezete, az elv, mely minden létező és lehetséges nyelv mögött rejlik.

65. oldal (Kozmosz könyvek, 1986)

2 hozzászólás
>!
chhaya P

S hogyan viselhetnénk el az életet s az idő múlását, ha állandóan visszasírnánk egy napot vagy egy évet, ha nem tudnánk, hogy az élet minden egyes napja az egész életet tölti meg várakozással és emlékezéssel (…) ?

109. oldal

>!
SadPanda

A gyönyör csak akkor válik teljessé, amikor visszaemlékezünk rá. Te, Hember, úgy beszélsz, mintha a gyönyör és a visszaemlékezés két különböző dolog volna. (…) Amit te emlékezésnek nevezel, az a gyönyör utolsó részlete, ahogy a crah a vers utolsó részlete. Amikor te és én találkoztunk, a találkozásunk szinte azonnal véget is ért, nem tartott semeddig. Semmi se volt. Most, hogy emlékszünk rá, növekszik valamit. De még mindig nagyon keveset tudunk róla. Az lesz az igazi találkozásunk, ha lefekszem és meghalok. Addig minden nap, minden egyes nap alakít rajta. A másik, az csak a kezdete volt

87. oldal

>!
deardurr

– És mégis – folytatta –, a költemény kitűnő példa. A legnagyszerűbb sor éppen az utána következő sorok miatt válik olyan nagyszerűvé: ha visszatérnél hozzá, kevésbé nagyszerűnek találnád. Ez lenne a halála a költeménynek. Úgy értem, a jó költeménynek.
– S egy görbült költeménynek?
– Senki sem hallgat meg egy görbült költeményt, Hember.

12. 88.old.

>!
Arianrhod MP

A Weston – tette hozzá. – Biztos tudod. A híres fizikus. Reggelire Einsteint eszik a pirítósához, és Schrödinger fél liter vérével öblíti le.

>!
tündérróka

Látom már, hogyan görbített meg téged a hallgatag világ ura. Vannak törvények, amelyeket minden hnau ismer: a szánalomét, a tisztességét, a szégyenét és így tovább, s ezek egyike a nemzetség szeretete. Ő arra tanított titeket, hogy törjétek meg valamennyit, kivéve ezt az egyet, amely még csak nem is egyike a legfontosabbaknak.

204. oldal

>!
mcgregor

Vendéglátója azonban egyike volt, mint kiderült, azoknak az idegesítő alakoknak, akik mihelyst beszélni kezdenek, abbahagyják, amit csinálnak.

18. oldal

>!
Erdei_Virág

A sornok megdöbbentek mindazon, amit Ransom az emberi történelemről mondott.
– Azért ilyenek, mert nincs Oyarsájuk – mondta az eyik diák.
– Azért ilyenek, mert mindegyikük maga is olyan akar lenni, mint Oyarsa – mondta Augray.
– Nem tehetnek róla – szólt az öreg sorn. – Törvényre szükség van, de hogyan is alkothatna egy lény törvényt önmaga számára?

151. oldal

>!
Erdei_Virág

Megkönnyítené a dolgokat, ha az életfilozófiája nem lenne olyan elviselhetetlenül szűklátókörű és individualista.

36. oldal


A sorozat következő kötete

Kozmikus trilógia sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Piers Anthony: Az emlékmás
Andy Weir: A marsi
James S. A. Corey: Kalibán háborúja
Michael J. Martinez: A Daedalus-incidens
Pierce Brown: Vörös lázadás
Dan Simmons: Ílion
Edgar Rice Burroughs: Mars hadura
Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Mars
Philip K. Dick: Palmer Eldritch három stigmája
Lao Sö: Macskaváros krónikája