Az ​árnyékkirálynő (Ravenspire 1.) 83% 241 csillagozás

Az utolsó mese feldolgozással nem volt szerencsém, de ez a könyv kárpótolt. Nagyon tetszett a történet. Nagyon tetszett a világfelépítés. Nagyon tetszettek a karakterek. A történetben nincs semmiféle üres járat. Pörgős, akciódús, lehetetlen, és nagyon izgalmas. Nagyon szerettem Lorelait. Végre egy mese főhős akit tényleg jól formáltak meg. Nem volt hisztis, nem nyavalygott. Feltalálta magát mindenbe. Használta az eszét és erejét. A fő gonosz is badass volt nagyon. A sárkányokat is nagyon bírtam. Kol herceg teljesen elnyerte a tetszésem. Nagyon várom a következő reszt. Ajánlom nagyon…

Hála égnek most kitartottam és elolvastam.
Valamiért nincs jó kapcsolatom evvel a könyvel, már negyedszerre ugrottam neki, de elvem, hogy minden történetet elolvasok, bármennyire rossz is.
Ami a gond, hogy nem volt rossz, sőt kifejezetten jó, izgalmakban gazdag és a főszereplők is kedvelhetőek voltak. De akkor mi a baj?
Fogalmam sincs, egyszerűen napokig hozzá se akartam nyúlni, sőt az első megkezdésnél hetekig állt az asztalomon.
Most, hogy túl vagyok rajta, örülök.
Valószínűleg folytatni fogom, de egy jó ideig nem kerül a kezembe az biztos.

Nagyon szeretem a mesefeldolgozásokat, habár Hófehérke története nem tartozik a kedvenceim közé. Ám ez az átirat nagyon tetszett. :)
Leginkább olyan volt, mintha összemixelték volna A hófehér és a vadász film, valamint az Egyszer volt, hol nem volt… sorozat legjobb elemeit. Lehet, hogy pont ezért szerettem annyira.
A Gonosz királynő itt is sokkal érdekesebb és izgalmasabb karakter volt, mint mondjuk Kol vagy Lorelai. Persze őket is szerettem, de nem voltak annyira összetettek, mint Irina.
spoiler
Összességében: Tetszett, lekötött. Várom a folytatást, ami ha jól tudom, akkor más szereplőkkel, de ebben az univerzumban fog játszódni.
A könyv nagyon igényesen volt megszerkesztve és az a térkép az elején valami csodaszép. *_*

Elég döcögősen indult a kapcsolatom a könyvvel.
Maga az egész unblock rettentően tetszett és az elején már közlöm mindenkivel, hogy új kedvencet avathattam. Bár az első néhány fejezet nem fogott meg annyira. A tizen-valahányadik résznél éreztem azt leginkább, hogy ez a történet LETEHETETLEN és akkor beleszerettem, de úgy igazán. Onnantól kezdve csak olvastam és olvastam. Így visszagondolva 100 oldalt olvastam egy hét alatt, 300 oldalt két nap alatt. :D
A szereplőket, a történetet imádom és KÖVETELEM A FOLYTATÁST <3. 5/5

De jó kis könyv volt ez. :) Számomra nem volt benne egyetlen egy unalmas rész sem, végig fenntartotta az érdeklődésemet.
Lorelai a könyv legelején egy kislány, akinek megölik többek között az apját, majd ugrunk az időben és már azt látjuk miként is próbálja visszaszerezni azt, ami jogosan is az övé kéne, hogy legyen. Testvére Leo és hűséges tanítómestere Gabril segít neki a célja elérésében. Lorelai szintén varázserővel rendelkezik, csakúgy mint mostohája. Irina egy hataloméhes némber, akit nem érdekelnek az emberek, ki hal éhen stb, csak ő maradjon a királyné és ezért bármilyen eszközt képes bevetni. Nem is értettem Victor mi a fenét evett ezen a nőszemélyen….aztán még amit tett pffff totál idióta egy pasi volt -.- Nem tudtam sajnálni.
Lorelai öccse, Leo szimpatikus volt ezért nem akartam elhinni, amikor spoiler
Lorelai egy nagyon jó főhős szerintem. Nem rinyál feleslegesen, nem idegesítő, hanem belevaló, eszes, tökös csaj. A lány megmenti Kol-t de akkor még egyikük sem tudja igazán ki is a másik…később amikor kiderül mégis a lány megbocsájt a fiúnak és segít neki Irina varázslata ellen küzdeni. Kol nem egy talpraesett férfi, hiszen váratlanul került uralkodói pozícióba, és nem is igazán hozott jó döntést, amiért Irinához ment segítségért, aki persze kihasználta a fiú naívságát. Szerencsére Lorelai ott volt vele így azért jobb lett a helyzet.
spoiler
Szerencsére nem függővéges a könyv, úgyhogy aki azért nem olvasta idáig, az nyugodtan kézbe veheti. :)

Bővebben a blogomon: http://konyvmaniablog.blogspot.hu/2017/03/c-j-redwine-a…

„Mostanában nagyon felkapottak lettek a mesefeldolgozások, azaz retelling-ek, és úgy gondolom, ez egy igazán pozitív dolog, főleg, ha olyan jól van megírva a könyv, mint például ez. Mivel szinte mindenki az alapvető Disney meséken nőtt fel, ezért van egy kép, egy történet a fejünkben, amelyet már számtalanszor láttunk. A feldolgozásban pedig az a jó, hogy az író megmarad az alapoknál, mint például a gonosz királynő, a vadász és az áldozat, közben pedig más tulajdonságokkal, erőkkel, eltérőbb cselekménnyel varázsolja egyedivé az alapsztorit.

A könyv eleje egy kicsit lassan indult be, de már a közepe felé haladva egyre több izgalom és fordulat várt ránk, nem igazán lehetett kiszámítani a történéseket, ami szintén egy pluszpont, és a gyengéd romantika is kellemesen melengette a szívemet olvasás közben.”

Végre vége! Hála a jó égnek!

Amikor legelőször megláttam a könyvet egyből tudtam, hogy tetszeni fog, ás nem is tévedtem, mert valójában tetszett maga a történet, csak valamiért nagyon nehezen haladtam vele. Egyszerűen nem volt kedvem nagyon sokszor olvasni, volt, hogy sokat haladtam vele, de utána napokig nem is olvastam. Végre rászántam ezt a napot és végig olvastam.
Nem tudom mi lehet vele a bajom, amikor imádom az ilyen történeteket, ahol egy mesén alapszik az egész történet. Igaz itt sok minden más természetesen, mint az eredeti Hófehérkében, de ennek is meg van a maga varázsa.
Sajnálom, hogy ilyen nehezen haladtam vele, pedig úgy vártam, hogy olvassam, de egyszerűen ez most nagyon nehezen ment….
Maga a történet nagyon jó, izgalmas, de mégsem a legjobb. Sajnálom, de nem lett a kedvencem, hiába tetszett a történet, de ha valamit nehezen tudok olvasni, akkor az nem lesz a kedvencem soha.

„(…)
Egy nagyon jól megírt mese, ami egy forró nyári napon egy hideg limonádé társaságában tökéletesen fogyasztható. Leköti a figyelmet annyira, hogy észre sem veszed, hogy kint tombol a nyár, s csak akkor eszmélsz rá újra a környezetedre, mikor az utolsó oldalt is elolvasva becsukod a könyvet. Tele van váratlan fordulatokkal és izgalmas eseményekkel, amik garantáltan elrepítenek a gyermekkorod világába, mikor még hittél benne, hogy a jó a jutalmát, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését. Ugyanakkor mégis több annál, nem kifejezetten gyerekkönyv, inkább a fiatal felnőtteknek ajánlanám, akikből nem veszett még ki a csoda. ”

A teljes értékelést itt érhetitek el: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/07/c-j-redwine-az-ar…

Úgy tűnik mostanában nagyon szerencsés vagyok, mert ismét egy fantasztikus könyvet olvashattam! Ármány, izgalom, szerelem, mágia, sárkányok… hát kell ennél több??!!
Lorelai személyében egy igazán talpraesett, okos, becsületes, nagylelkű lányt kaptunk, aki sosem adja fel, nem hagyja, hogy a sok rossz dolog megtörje őt és mindig kiáll másokért. Kol pedig ízig-vérig álompasi *-* erős, becsületes, kitartó, aki szintén a birodalmát helyezi előtérbe és sosem önmagát. Tökéletesen összeillenek ők ketten és a sok akadály csak méginkább összehozza őket. És váratlan fordulatból itt aztán nem volt hiány, csak kapkodtam a fejem. Sodortak magukkal az események és egy pillanatig sem éreztem azt, hogy unatkoznék. Ettől a könyvtől tényleg mindent megkaptam amit csak lehetett és bár mint mesefeldolgozás ismerhettük az alapokat, de így is sok meglepetésben volt részem.

Minden apró hibája vagy sablonossága ellenére is azt kell mondjam, hogy az egyik legjobb mesefeldolgozás, amit olvastam. Szórakoztató, izgalmas és azért akad benne így is meglepetés, főleg a sárkányherceg! :-))

Bővebben»
https://mfkata-about.blogspot.hu/2016/12/cjredwine-az-a…