Magyar ​hírlaptörténet 4 csillagozás

1848-1918
Buzinkay Géza: Magyar hírlaptörténet

1848. március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Corvina Tudástár Corvina

>!
Corvina, Budapest, 2008
150 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631357639

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Zizzer>!
Buzinkay Géza: Magyar hírlaptörténet

A könyv maga szakmailag helytálló, erre biztosíték maga Buzinkay. Viszont mínusz egy csillag a helyesírásért. Oldalanként két-három hiba előfordult, olyan, mintha elfelejtették volna a hosszú magánhangzókat, néhol meg a rövideket (de legalább következetesen mindenhol rosszul…).
Csak néhány gyöngyszem: számitás, kisérlet, hirlap, gyanusít, tanusított, Karácsony, ellenzéki hangoltságu, izléstelen, ujito, kőltő, hirlap, ujság…stb. (Természetesen nem a 19. századból származó idézetekre és források szövegére gondolok itt.)
Olyan, mintha egy nyersanyagot adtak volna le a nyomdába.

Ha valakit érdekel a hírlaptörténet és egy rövid, tömör összefoglalót szeretne olvasni erről, akkor természetesen ajánlom, de a fejünkben lévő helyesírást ellenőrző programot ki kell kapcsolni.

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd
Bölcsics Márta – Csordás Lajos: Budapesti Krúdy-kalauz
Fenyvesi Katalin (szerk.): A holokauszt és a családom
Császtvay Tünde (szerk.): Mikszáth Kálmán emlékezete
Semsey Viktória: Párhuzamok és kapcsolódási pontok a spanyol és a magyar politikai emigráció történetében 1849–1873
Ifj. Bertényi Iván – Boka László – Katona Anikó (szerk.): Propaganda
Erdélyi János: Irodalmi, színházi, közéleti írások és beszédek
Kenyeres Ágnes (szerk.): A kegyes olvasóhoz!