A kistérség a rendszerváltás utáni magyar regionális diskurzus egyik leggyakrabban használt kifejezése. Ennek ellenére mind a mai napig nem született meg egy általános, mindenki által elfogadott kistérség-definíció. Erre vállalkozik a szerző az 1990 után megjelenő – elsősorban Zala megyei – kistérségi önszerveződések példáin keresztül, különös fgyelmet fordítva a helyi szereplők által konstruált identitásformákra. Maga a könyv azonban jóval többről szól: a közösségépítés sikereiről és buktatóiról, valamint a civil társadalom lehetőségeiről a rendszerváltás utáni Magyarországon.
Buskó Tibor László (1975) adjunktus a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tanszékén. Doktori tanulmányait az ELTE BTK Atelier-ben folytatta, jelen kötete disszertációja alapján készült.