Mért ​nem tudnak a fák járni? 15 csillagozás

Erdélyi cigány népmesék
Burus János Botond (szerk.): Mért nem tudnak a fák járni?

Egy fortélyos anya farkashússal kínálgatja gyermekeit, a világ legmarkosabb királya az ördöggel is összemérné az erejét, de a fia lesz a zálog, egy csonkakezű, bár annál teljesebb eszű leány mindent visszaszerez, amit ármánnyal elvettek tőle – az erdélyi cigány nép­mesekincsnek ezen szereplői elevenednek meg sok más társukkal egyetemben hét mese ere­jéig ebben a kötetben, hogy kísérőnek szegődjenek az olvasó mellé olyan tájakra, a­mely­ben a képzelőerő csúfolódva nevet a hétköznapi logikán, váratlan és leleményes csavarok alakítják az események sorát, s merészen elegyednek a természetes és természetfölötti világ elemei. Így válik a Kürti Andrea grafikusművész színektől és karakterektől káprázó, részleteiben rendkívül figyelmes és gazdag rajzaival illusztrált mesekönyv alkalmas útipasszussá az 5-12 éves gyermekek számára, vonzó és izgalmas világba kalauzolva őket.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Erdélyi népmesék Gutenberg

>!
Gutenberg, Csíkszereda, 2015
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786069388730 · Illusztrálta: Kürti Andrea

Kedvencelte 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Solymár_András I>!
Burus János Botond (szerk.): Mért nem tudnak a fák járni?

Számtalan projektem közül, a nem kevésbé számos olvasós projektek közé újat avattam. Felelevenítem/kibővítem elfeledett/hiányos mesekincsemet. Így történt a hirtelen felindulásból elkövetett könyvvásár, ahun is megvásároltam a Gutenberg kiadó két kötetét is magamnak, a cigány és szász népmeséket. Meg egy babának ajándékba a székelyt. Meg egy lapozó Kányádi verset. Ezért nincs nekem se autóm, se házam…

A lényeg, summa summárom, hogy elolvastam a cigányt, gondoltam, ilyet még nem olvastam. Kürti Andrea illusztrációi csodálatosak, mindenképpen szép ajándék ez egy gyereknek. Ezt úgy olvasnám neki, hogy az ölembe ültetném, karjaim átfonnám rajta és úgy tartanám a könyvet, hogy hadd lássa ő is milyen szép a leány, hogyan alszik a cigánylegény.

Mégse tudok maximális pontot adni neki. Hirtelen azt hittem, hogy én feledtem el milyen egyszerű a mesék nyelvezete, ennyire tompa és tőmondatos, szóismétlős. Ijedtemben fel is kaptam Kallós Zoltán Világszárnyát, s Benedek apó Kék mesekönyvét, s meg kell, hogy mondanom, hogy nem. A mesék hagyományosan nem rendelkeznek ENNYIRE buta nyelvezettel. Nem tudom, hogy a cigány népmesei gyűjtések sajátjai, vagy a válogatás sikerült rosszul, de a nyelvezet hagy kívánnivalót maga után.

Ugyanígy még egy problémával szembesültem és ugyanígy ellenőrizve meggyőződtem, hogy a hiba nem általános: ezekben a cigány népmesékben rengeteg az elvarratlan szál, az idő szétesik és koherencia elbujdokol.

Érdekes, mindenképp érdemes belekukkantani, nagyon szép motívumokat lehet megfigyelni, de véleményem szerint a minőségük azért hagy némi kívánnivalót maga után.

Mariann_Czenema P>!
Burus János Botond (szerk.): Mért nem tudnak a fák járni?

Nagyon érdekes, ennyire lepontozni még sosem akartam egyetlen Gutenberg kiadványt se, mint ezt. Kürti Andrea illusztrációi szokás szerint zseniálisak, nagyon szép a kötet pirosas-barnás színvilága.

Amivel baj van, mégpedig JÓKORA, az a szöveg, a mesék.
7 mese szerepel a gyűjteményben, ebből kettő, 'Az okos anya' és 'A cigány a pokolban' az, ami a „többet ésszel, mint erővel” típusú, szerintem elég megszokott témájú, vicces, jópofa cigánymese.
'A kutya és a sertés' olyan mintha La Fontaine-t olvasnék prózában; 'Mért nem tudnak a fák járni' meg egy rövid eredetmese, didaktikus csattanóval.

A legtöbb gond a három hosszabb történettel van, mert mindegyiknek csapnivaló időszerkezete, logikája van, de főleg a stílusuk nem megfelelő. Egyszerűen MŰNYELV az, ahogy beszélnek, nem cigány tájszólás!
„- Mit mondott a tata?
– Ó, hagyj békét, mert reggel meghalok.
– Miért?
– Megöl az apád.
– Hogy-hogy? Olyan nagy munkát bízott rád?
– Ej, Istenem, semmit sem tehetsz, nem tudod megtenni.
– Mégis mondd el!
Elmondja a legény, hogy mit mondott az apja.
– Hó, kérem, ez apróság! Te csak menj, feküdj le.”

?!? így senki sem beszél, de pláne nem kisebbségek!

A másik, ami meg zavart, az a szómutató, amiben elmagyarázzák az aludttej, fickó, fösvény, front, Lucifer (sic!!!), sintér jelentését.
Most komolyan, Luciferhez szómagyarázat kell???

Mesemondó IP>!
Burus János Botond (szerk.): Mért nem tudnak a fák járni?

Nagyon szépséges könyv – azért (is) vettem meg, mert első látársa lenyűgöztek Kürti Andrea illusztrációi, főleg színvilágukban. Összesen hét mese van benne, de értő kézzel válogatták őket, és csinos gyűjteményt alkotnak. Annak ellenére, hogy ismertebb meseípusok is vannak közöttük – csonka kezű lány, ördögkirály lánya – mindnek nagyon egyedi, váratlan fordulatokkal tűzdelt formáját olvashatjuk, tele olyan színes részletekkel, amik csodásan illeszkednek az illusztrációkhoz (avagy fordítva). Az Okos anya meséje amilyen rövid, olyan szerethető; az Ördökirály lánya megdobbantotta régészi szívemet azzal, hogy azon fordul meg az utolsó próba, milyen hosszú idő alatt foszlik el egy kendő a sírban, a Csonkakezű lány megment egy másik megátkozott lányt az átok alól, a címadó történet pedig nagyon élénk képeket idéz az olvasó képzeletébe. Néhány történet vett sötétebb fordulatokat is, és nem hiányzott belőlük a szegény emberek mesemondó szemlélete; kicsi gyerekeknek csak akkor mesélném, ha én magam átolvastam előtte (szülők, figyelem).
Jól válogatott, szépséges szövegű, szemet gyönyörködtetően illusztrált kötet, ajánlom mindenkinek.

ÁrnyékVirág>!
Burus János Botond (szerk.): Mért nem tudnak a fák járni?

Nagyon szépen, igényesen kivitelezett könyv, az illusztrációk pedig gyönyörűek. De senki ne essen abba a tévedésbe, hogy kisgyereknek olvassa fel őket, vagy olvasni tudónak egyedül odaadja:van benne levágott kezű lány, meg sok egyéb olyan félelmetes elem, ami egy gyereket megijeszthet.
Sok népmesét olvastam már, mindig örömmel fedezem fel az arra a népre jellemző elemeket, apró eltéréseket. Ebből a kötetből a tanulság számomra: az ördögöt nem nehéz átverni, akkor kezdődik a baj, ha az ördög öreganyja, netán a felesége dühödik meg!

3 hozzászólás
csabaviki>!
Burus János Botond (szerk.): Mért nem tudnak a fák járni?

Nagyon érdekelt, hogy milyenek a cigány népmesék. Hasonlítanak is a magyarra, meg nem is. Kicsit kevésbé logikus a történet vezetése, egy hosszabb mesénél a végén már nem is emlékeztem, hogy hogy kezdődött az eleje. A rövid mesék viszont nagyon frappánsak.
A rajzok gyönyörűek, megadják a hangulatát a könyvnek. Igazán tetszett :)

keyprice P>!
Burus János Botond (szerk.): Mért nem tudnak a fák járni?

Különleges hangulatú mesekönyv, nekem nagyon tetszett.

Annamaria_Nagy_Korodi>!
Burus János Botond (szerk.): Mért nem tudnak a fák járni?

Különleges mesegyűjtemény egyedi illusztrációval. Örökre a polcunkon marad.

Ratoncita P>!
Burus János Botond (szerk.): Mért nem tudnak a fák járni?

Nagyon érdekes, fordulatos mesék szemet gyönyörködtető illusztrációval. Nem mindet ajánlom kisgyerekeknek. Az okos anya lett a kedvencem a kötetből.
Könyvtári példányt olvastunk, de végül beszereztünk egy sajátot, hogy bármikor elővehessük.


Hasonló könyvek címkék alapján

Benedek Elek: Székely Tündérország
Ágh István (szerk.): Parazsat evő paripa
Hans Christian Andersen – Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: A három legszebb mese
Jékely Zoltán – Sáfár Sándor (szerk.): Szögkirály
Rostás-Farkas György – Szalai Lilla (szerk.): Cigány népmesék
Boldizsár Ildikó (szerk.): Esti mesék lányoknak
Füzesi Zsuzsa: Mesetarisznya
Kormos István (szerk.): A háromágú tölgyfa tündére
Ali, a gyáva vitéz
Boldizsár Ildikó (szerk.): Sárkányölő Sebestyén