Galaktika ​345 XL 4 csillagozás

Burger István (szerk.): Galaktika 345 XL

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A művek szerzői: Ronil Caine, Jodi Taylor, Huszár Karina, J. G. Ballard, Varga L. László, Juan Pablo Noroña, Andrej Szalomatov, J. D. Beresford, Charles Nuetzel

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Galaktika XL Metropolis Media

>!
Metropolis Media, Budapest, 2018
202 oldal · puhatáblás · Fordította: Szente Mihály, Kállai Anna, Sohár Anikó, Végh Erika, Oszlánszky Zsolt · Illusztrálta: Haui József

Most olvassa 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

fekiyeti79>!
Burger István (szerk.): Galaktika 345 XL

     Ronil Caine: Rés
(Ez a szám az első részt tartalmazza, a folytatás a következő Galaktikában található, de egyben olvastam el, ezért egyben is írok róla.)

Quaid nyomozót (No nem Douglas Quaid a Marsról*, hanem Leonard Arwen Quaid Atlantából) megbízzák két öngyilkosság felgöngyölítésével, amikben az a közös, hogy látszólag semmi közös nincs bennük, csupán annyi, hogy egy napon, három óra eltéréssel történtek, ami már több mint gyanús egy olyan városban, ahol évente összesen 15-20 alkalomra rúg az ilyen esetek száma.
A sztori érdekessége, hogy minden fejezettel egyre visszább kerülünk az időben, de annak ellenére, hogy ismerjük a végkifejletet, igencsak sok meglepetéssel tud szolgálni az odáig vezető út. (Nem is bánom, hogy nem kezdtem bele a folytatás hiányában, mert így nem kellett rá várni.) Az első rész a nyomozók szemszögéből, a második a két áldozat szemszögéből van prezentálva, sok feszültséggel és jóféle borzongató elemmel tarkítva.
Ugyan nem science, nincs agyon bonyolított tudományos háttere, viszont annál jobb horror-fiction.
Legalább is nekem baromira bejött!

     Jodi Taylor: Kisded születik
Újabb kiegészítő novella a St. Mary-krónikák sorozatához.
A kis csapat az 1066-os London…. mellé érkezik egy havas hegyoldalba és a főváros felé battyogva egy sebesült férfiba botlanak.
Az előző történethez hasonlóan, ez is tetszett és rávilágított arra, hogy időszerű lenne már olvasni a krónikák regényeit is… :P

     Varga L. László: Helygép
Zoli – aki valami mérnökféle –, sufnituning gyanánt egy „kispolski”-ból időgépet kreál, a legendás DeLorean mintájára. (Ja nem! Ezt csak én tettem hozzá, de neki nem kell felgyorsulni, elég a gombot megnyomni.) A szomszéd Pista bácsi pedig hasznos tanácsokkal látja el indulás előtt.
Jóféle szösszenet.

     Juan Pablo Noroña: Jég
Ez nekem nem állt össze…
Garázsból kialakított ivó: pipa
A tulaj beszélgetésbe elegyedik a betérőkkel: pipa
Elméletgyártás egy helyi halálesettel kapcsolatban: pipa
De hogy miért kellett ezt olyan környezetbe helyezni, ahol az állatok emberien viselkednek (beszélnek, limonádét isznak, telefonálnak, temetnek), ezt nem értem.
Egyébként nem volt rossz.

     Huszár Karina: Valóság
Karinában most sem csalódtam; ez egy újabb társadalmi jövőkép tőle, melyben minden egy virtuális világban történik, az emberek itt élik mindennapi életüket, itt intézik ügyeiket stb. Ide születik egy nőnek gyermeke, aki valamilyen „rendellenesség” miatt nem tud rákapcsolódni a virtuális rendszerre, ezért a társadalom számára nem is létezik, kitaszítottá válik. Az írónő nem a tudományos megalapozottsággal, sokkal inkább az érzelmi ráhatással, hangulati elemekkel operál, amit viszont kiválóan át tud adni. Igaz, ez a novella most nem volt akkora hatással rám, mint a Messiás Zrt., de így is tetszett. (A prímet még mindig A Hármas Tároló című regénye viszi, azonban azt tudom mondani: csak így tovább!)

     J. G. Ballard: Álomrakományok
A Prospero nevű teherhajó, mely mindenféle veszélyes vegyi hulladékot szállít (illegálisan), megfeneklik egy Puerto Rico északkeleti partjaitól hét mérföldre fekvő kis szigeten. Miközben szivárog a rakomány, a legénység elhagyja a hajót, egyedül egy Johnson nevű tengerész marad ott, átvéve a kapitányi szerepet.
Mire megérkezik a szigetre dr. Chambers biológusnő, addigra emberünkre elkezdenek hatni a vegyi anyagok és onnan átvált valami szürreális álomképre az egész. Nem rossz novella, csak furcsa.

     Andrej Szalomatov: Szürke angyal
Nem lövöm le a történetet. Tanulságos novella a birkaszellemről, hogy azért csinálunk valamit, mert mindenki megteszi. Akkor is, ha értelmetlen.
A Bronz csigákkal úgy érzem jó a kapcsolatom, ez is tetszett.
Éljen május elseje! :)

     J. D. Beresford: Egy jelentéktelen kísérlet
Egy szobrász az aktuális alkotásán dolgozik, ami sehogy sem akar sikerülni. Közben beszélget a barátjával, akinek hirtelen látomása támad, melyben egy bolygó ütközőpályára áll a Földdel.
A katasztrófáig vezető rész jól és szemléletesen van megírva, de nagyon meg kell rágni a történetet, hogy összeálljon a kép.

    XL

     Charles Neutzel: A Vér Királynője

"_Curtis Harrington_ „B-mozija”, vagyis alacsony költségvetésű koppintása, melyhez Mihail Karjukov és Otar Koberidze filmje (Mecste navsztrécsu – Űrbéli találkozás, 1963) szolgáltatta az alapot. Harrington egyébként a 70-es évek végén váltig állította, hogy Ridley Scott A nyolcadik utas a Halál (Alien, 1979) című filmje valójában az ő művének nagy költségvetésű, modernizált változata (…)"**

Hát lássuk…
Az emberiség megkapja a régvárt csodát: értelmes lények által sugárzott rádiójeleket fognak a Földön. Megfejtése után kiderül, hogy az idegenek kapcsolatot akarnak teremteni, ezért követeket küldenek hozzánk. Űrhajójuk balesetet szenved a Marson, a földi vezetés pedig kis csapatot küld a segítségükre. Egy utast találnak életben, magát a címben szereplő Királynőt, aki zöld bőre ellenére meglepően emberi, ráadásul megtestesíti a TÖKÉLETES NŐT. A hazaúton aztán elkezdődnek a borzalmak…
Hát Alient csak nagyon halvány nyomokban lehet felfedezni benne, ha nagyon keresi az ember, viszont remek űrkaland-horror sztori lehetne belőle, ha Neutzel saját ötleteit írhatta volna meg és nem kellett volna sebtében összerakni egy regényt a rendelkezésre álló, igencsak felületes forgatókönyvből. Mert így a történet is felüleletes lett, amit sajnálok, ugyanis az alapok tényleg jók, azonban a hibái és bődületes bakijai*** ellenére mégis szórakoztató. Kellemes délutáni kikapcsolódást nyújt.
Kicsit nekem visszájára fordult az ötlet, miszerint a szöveg közé be lettek szerkesztve jelenetek a filmből (elég sok), mert így nem hagyja szabadon szárnyalni a fantáziát, de kinek a pap, kinek a paplan.

Alapvetően jó kis válogatás volt ez a szám, erős négyesre értékelem.

* Ezt nem tudtam kihagyni, bocs! :D
     #link spoiler

** A regény előtti bevezetőből összeollózva.

*** Csak egy példa: ha máshonnan nem is, Mark Watney -tól biztosan tudjuk, hogy a Föld és a Mars közötti kommunikáció ideje nem „pár másodperc”. :)

1 hozzászólás
gyuszi64>!
Burger István (szerk.): Galaktika 345 XL

2023/122, könyvtár, 2/3 eddigi értékelés

Két világhírű szerző (Jodi Taylor, J. G. Ballard) jó színvonalú novellája mellett versenyképesek a magyarok (Ronil Caine írásának első része és Varga L. László kedves története). Sőt a legjobb írás is magyar, Huszár Karina: Valóság, ami egy gazdag stílusban megírt lélektani SF. Szalomatov és Beresford kicsit szürkébb volt, Noroña krimije pedig kevésbé tetszett.
Az XL kisregény (Charles Nuetzel) filmre írt horror.

Razor P>!
Burger István (szerk.): Galaktika 345 XL

Ronil Caine: Rés (első rész): Két ember öngyilkosságot követett el, ám a főszereplő nyomozónknak gyanús lesz a két eset. A csavar a sztoriban, hogy fordított időrendben meséli el a történetet. Kíváncsian várom a befejezést.
Jodi Taylor: Kisded születik: Több Jodi Taylort kell olvasnom. Az időutazókat ezúttal 1066. december 25-ére küldik vissza, hogy végignézzék I. Vilmos megkoronázását. Ehelyett ők egy sérült favágón és épp szülni készülő feleségén segítenek. Bár a történet erősen a kis Jézus születésére hajazott, a végén teljesen más kifutása volt és végig jól szórakoztam.
Varga L. László: Helygép: Egy jópofa rövid, magyar közegben játszódó sci-fi, ami az időutazás egyik fontos problémájára hívja fel a figyelmet: nem csak az idő, a tér is fontos!
Juan Pablo Noroña: Jég: Na, azért furcsaság akadt erre a számra is. Főszereplő emberünk egy garázsból átalakított ivót működtet és próbál szóba elegyedni az ott fogyasztó pingvinnel. Közben aztán betér egy egér gyászmenet, majd emberünk a végül témaként feldobja a heti elhalálozásokat és ezen aztán beindul az összeesküvés-elmélet gyártás. Összességében nem volt rossz.
Huszár Karina: Valóság: A novella főszereplője egy olyan fiú, aki nem tud csatlakozni a hálózathoz. Ebben az a bibi, hogy minden a virtuális világban történik, ő a többiek szemszögéből nem létezik. A kérdés adott: mik a túlélési esélyei így a hálózat világában? És mik egy olyanban spoiler? Érdekes és elgondolkodtató.
J. G. Ballard: Álomrakományok: Ballard története a környezetszennyezést és egyes tudósok mindent az eredményért hozzáállását állítja a középpontba. Egy veszélyes hulladékot szállító hajó sehol nem kap kikötési engedélyt, ráadásul a szivárgó anyagok sem tesznek jót neki, így végül a legénység, egyetlen matróz kivételével elhagyja a hajót. Ő egy szigetre futtatja a hajót, ahol a kiszabaduló vegyi anyagok egy különös paradicsomot hoznak létre, amit aztán egy biológusnő tanulmányozni kezd. Közben matrózunkra is kezdenek kihatni a vegyi anyagok… Tartalmazott ez is furcsaságokat, főleg a vége felé, de úgy összességében átjött az üzenet.
Andrej Szalomatov: Szürke angyal: Ez újfent jópofa volt. A helyi munkásünnepség fosztogatásba torkollik, amiről főszereplőnk későn értesül, így lemarad a nagy zsákmányról. Az igazságosság angyala ekkor jelenik meg neki és felajánlja, hogy visszaküldi az időben az ünnepség végére. Naná, hogy nem emberünk tervei szerint alakulnak aztán a dolgok.
J. D. Beresford: Egy jelentéktelen kísérlet: A havi retró nem nyűgözött le: főszereplőnk egy szobrászt bámulva elábrándozik, milyen lenne, ha egy bolygó ütközőpályára állna a Földdel.
Charles Nuetzel: A Vér Királynője: Egy szovjet sci-fikre (főleg az effektjeikre) épülő 66-os sci-fi-horror regényadaptációja. Az emberiség már egy ideje röpköd az űrben és már javában készülnek a Marsra. Közben egy űrbéli jelet fognak, melyből megtudják, hogy egy földönkívüli faj követet küld a Földre. Pechjükre a zöldbőrűek lezuhannak a Marsra, így indulhat a mentőakció. A horror besorolásból persze sejthető, hogy nem épp békés kapcsolatfelvétel lesz a végén. A rendező véleménye szerint az Alien sokat merített a műből. Tény, vannak hasonlóságok – az űrbéli jel vagy a spoiler –, de azért utóbbi mérföldekkel jobb. Egy délutáni olvasmánynak (vagy filmnek) azért ez is megtette.

>!
Metropolis Media, Budapest, 2018
202 oldal · puhatáblás · Fordította: Szente Mihály, Kállai Anna, Sohár Anikó, Végh Erika, Oszlánszky Zsolt · Illusztrálta: Haui József

Népszerű idézetek

fekiyeti79>!

    Nekem mindig is az volt a véleményem, hogy a sci-fi és a szex nem igazán keveredik jól, főleg, mert elsősorban nem ugyanaz a célközönségük. A tinik űrhajókat akarnak, élet-halál harcot a GSZ-szel (Gülüszemű Szörny), sugárfegyvereket, sikoltozó, fiúsan karcsú lányokat, akiket meg kell menteni, és legfeljebb egy baráti ölelést, vagy maximum egy csókot. De természetesen zárt szájjal!
    Ezzel szemben a felnőtt közönség szupermacsó hímeket és vadító nőstényeket akar látni, akik egymást kergetik Kufirciában.

197. oldal, Utószó, avagy Rémálom a Vér Királynőjével (Charles Neutzel tollából)

4 hozzászólás
fekiyeti79>!

– Nem ért maga a fizikához, Pista bácsi! A tudósok szerint az idő és a hozzá tartozó hely…
– Képletek, számok, bötűk, mifene! Hogyne tudnám! Böngészem én is néha az Élet és Tudományt! Kapom a megmaradt péédányokat az újságos Bözsitől, abba csomagolom a tojásokat.

44. oldal, Varga L. László: Helygép


Hasonló könyvek címkék alapján

Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
Sziládi János (szerk.): Galaktika 91.
Trethon Judit (szerk.): A találkozás
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/1 (2.)
Koch György (szerk.): Elképzelni az elképzelhetetlent 2
HiperGalaktika 01
Kuczka Péter – Kulin Katalin (szerk.): Riadó a Naprendszerben
Michaleczky Péter (szerk.): A hipertér vándorai
Németh Attila (szerk.): GFK 300
Ripp Gábor (szerk.): Utazók