Galaktika ​190. 3 csillagozás

Járványok
Burger István (szerk.): Galaktika 190.

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 2006

A művek szerzői: Walter Jon Williams, Frank Roger, Szélesi Sándor, Kiss Ferenc, Eric Frank Russell, James Tiptree, Jr.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Galaktika

>!
Nagual Publishing, Budapest, 2006
98 oldal · Fordította: Kálló András, Németh Attila, Borbás Mária

Most olvassa 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Molymacska>!
Burger István (szerk.): Galaktika 190.

Véletlenül akadt kezembe pont ez a szám, de nagyon aktuális járványokról olvasni most a koronavírus (második hullám) idején.
A válogatás érdekes volt: mind a novellák, mind a tartalom vegyesen colt járvánnyal teli vagy inkább csak félig, peremről figyelő, járvánnyal össze nem egyeztethető novella. Ezt azért kicsit sajnáltam. A cikkek érdekesek voltak legtöbbször, nem mondtak túl sokat, lehetett volna picit bővebben is egyes részeket, de amúgy alapvetően korrektek voltak.
Ami engem szíven ütött, hogy nem volt korrektor, se valódi szerkesztő, így konkrétan borzalmas minőségbe, elütésektől hemzsegő borzalmas kötetet olvashattam. Brrrr borzalmas volt, és akkor még ki se tértem a fordítások borzalmas, érthetetlen mondataira, csak találgatás szintjén érthető szavakra, mondatrészekre. Remélem a későbbi számokban nem lesz ilyen borzasztó a háttérmunka minősége.

A novellákról egyenként az alábbiakban írnék:

James Tiptree Jr.: Dr. Ain utolsó útja A története lényege, hogy egy Ain nevű szereplőt követhetünk, amint egy konferenciára megy, közben beutazza a világot, majd sokkoló tanulmánnyal áll elő, mely megrengeti a világot.
Érdekes felvetés, a történet része (amit érettem belőle) eléggé tetszett, és végig fenntartotta a feszültséget és a rejtélyt, hogy mi lehet Ainnal. Ami viszont nem tetszett, az minden más. Egyrészről az információk megosztása nem volt megfelelő, az elbeszélő folyamatosan mesél, sokszor amúgy lényegtelen dolgokról, máskor túlhangsúlyoz dolgokat, megint máskor pedig igazából nem tudunk meg semmi fontosat.
A történet vége egy nagy spoiler katarzis, de nekem nem volt nyilvánvaló, hogy miért is történt ami történt spoiler és onnantól kezdve, hogy Lovecraft munkásságára való utalásokat találtam, odáig, hogy egy majom random verdeste a billentyűzetet én MINDENT IS beleláttam a sztoriba. Értelme nem volt ugyan, de mindent elgondoltam, mire gondolhatott a szerző.
Ez a novella lehetett volna jobb is, kidolgozottabb, vagy csak érdekesebb. A felvetés érdekes, járvány témában nagyon jó, de számomra kidolgozatlan és kevés is volt.

Frank Roger: Szentségtelen Grál A történet egy disztopiát tár elénk, amiben a kapitalizmus szárnyal, és úgy szárnyal igazán, hogy kedélyjavítókat szedet az emberrel, na meg olyan furcsa dolgokat, amiktől szívesebben megy vásárolni, és a reklámokat elfogadja, sőt szereti is. Közben megmutatkozik a robotok helyzete is, csak úgy minimálisan megvillan, de a lényeg valójában a kapitalizmusba fulladt világ, és az a különös kémtörténet, amibe a főszereplő pottyan bele egy kis fiola okán.
Maga a világ nagyon tetszett, amikor olvastam, mert komoly társadalmi kérdésekkel foglalkozik, és szépen, lassan húz be egy kisebb problémától a társadalmi szintű problémákig. Ám most, ahogy írom az értékelést róla, igazából több ponton nagyon erős túlzásokat érzek benne (drog, hogy vásároljanak, miközben anélkül is vásárol az ember például), ami még picit a régebbi kor egy ártatlan elképzelésének tűnik.
Érdekes vlt a világépítésben a vallás behozatala, és a kapitalizmus összekapcsolódása: kicsit nekem furcsa párosítás volt, de közben mégis egy nagyon érdekes, elgondolkoztató jelentéstartalommal tudtam feltölteni, ami miatt ez a szál is érdekesnek tűnt.
Maga a történet világa akció dús, kalandos. A főszereplő személy elég butus (mondhatjuk így is), ami miatt egyes lépései mondhatni irracionálisan hatnak, ez picit megnehezíti a logikusan gondolkozó olvasót, de alapvetően a sztoriszál rendben volt.
Nem rossz, aki szereti a disztopiákat, annak ez is tetszeni fog. Néhol kicsit túlzó és butus, de ezt még meglehet bocsájtani.

Alain le Bussy: Zálom A történet két szálra bontható: a történtre egy kocsmában, ahol az űrfelfedezők vagánykodnak, és a mesére, amit egy vándor mond el a saját történetéről, ahogyan egy bolygót talál, és annak sorsáról.
A mese története nagyon érdekes volt: segített a kerettörténettel egy világ megalkotásában, ahol az űrjárművek vezetőjének lenni nem mindig a legjobb móka, de hát ilyen ez a kötelesség. Közben pedig bemutatja, milyen is egy új bolygó felfedezése technológia szempontjából, de közben ezzel szemben áll az ember alap érzéseinek megmutatása: kíváncsiság, félelem, kapzsiság.
A történet végig fenntartotta a feszültséget, nem tudtuk, mi lesz valójában a vége. Egy kellemes kalandos sci-fi történetből egy picit thriller-horror beütésű vég lesz. Bár vannak rá nyomok, hogy nem egy limonádét fogunk olvasni, nekem meglepő volt spoiler
Szép és félelmetes leírások, érdekes történet, izgalmas sci-fi. Nagyon tetszetős volt számomra.off

Szélesi Sándor: Galileo Ez a novella a fantasy és a sci-fi között helyezkedik el, és értem én, miért gondolja mindenki (Galaktika, szerző, olvasók), hogy ez sci-fi lenne, de ez számomra csak akkor az, ha egyik szemet becsukom, másikkal meg nem nézek oda, miközben nem is gondolok rá. Brrrr.
A történet egy szívátültetés után játszódik, ahol a férfi már új szívvel és új tulajdonságokkal is rendelkezik. Hirtelen eddig nem szeretett ételeket kezd el enni, és elkezdi érdekelni a fotózás, ami hamarosan átcsap egy nagyon bizarr ezospiri aurafotózásba, majd szellemfotózásba.
A történet számomra lassan haladt, és ez az ezospiri oldal engem borzasztóan untatott. Vagy nem is az ezospiri rész, hanem hogy sokszor céltalannak éreztem az adott részleteket, és még ráadásul ezospiri is volt benne. Ehhez képest viszont értem (nagyrészt) a végét (bár rengeteg kérdésem is maradt, ami számomra eléggé kifejtetlen volt. Vagy inkább értem, hogy mire gondolt a szerző, csak az nem mindenre magyarázat), csak túl későn jött, túl hosszú volt az építkezés, és túlságosan más irányba terelődött el így a történet, mint amit az elején gondolt volna az olvasó. Ez egyenként nem baj, de így együtt nekem az ultra fura olvasási élmény volt.
A másik, ami furcsa volt benne, hogy mintha szerkesztő nem látta volna a novellát. Az űrszondás anekdotát kétszer is olvashatjuk (szerintem feleslegesen, vagy nem igazán értem a célját. Először egy erős felütést olvashatunk, másodszor meg… irányítani akarja a gondolatot arra hogy mi lesz a végén? mert azt pont nem sikerült elérnie), sokszor pedig a történet egyes részei vagy túl hosszúak voltak, vagy nem volt kibontva tényleg lényeges részlet. Kicsit olyan érzés volt, hogy írni kellett valami helykitöltő novellát időre, ezt dobta össze a szerző. Csak hát olyan is… És hogy ez a novella ZSP-t kapott? Értethetetlen (vagy akkor milyen volt a többi?!)
Nem rossz novella, mert olvasható, de nem a legjobb munkája Szélesinek.

Eric Frank Russell: A világ pereménA történet szerint a szereplők megtalálták a világ végét, az antiteret, és ott fogságba esve kezdtek megőrülni. A két érdekes mozzanata volt, amire építkezett a novella: a fizikai lehetőség, hogy létezik antitér, és az életösztön, az életben maradás, ami táplálja az embereket.
A technikai része érdekes volt, és mindent elmond az antitérről: vagyis inkább a kétségbeesésről. A nem tudás, a világ teljes megváltozása, az új megismerése úgy, hogy nem tudjuk az eddigi ismereteinket használni. Borzasztóan érdekes felvetés, hogy hogyan tudunk úgy felfedezni valamit, hogy semmit sem tudunk róla.
Közben volt az emberi része az egésznek: pszichológiailag átvészelni a lehetetlen helyzetet, megoldásokat keresni, miközben túl kell élni, lehetőleg elég sokáig, hogy megoldást találhassanak az emberek arra, hogy hogyan lehet kiszabadulni. Nagyon érzékletesen mutatja be, hogy mit gondolhat ilyenkor egy ember, és hogy mit tehet, vagy mit tenne egy ilyen elképesztően kilátástalan helyzetben.
Jól megírt novella. Nem mindenhol tökéletes, de egyszeri olvasásra nem rossz.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1.
HiperGalaktika 01
Burger István (szerk.): Galaktika 302 XL
Paládi Zsolt: A sötét oldal
J. R. dos Santos: Halhatatlan
James Powell: 2084
Stanisław Lem: Szempillantás
Stanisław Lem: Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia
Hargitai Károly: Az apokalipszis űrhajói?
Phil Szostak: Star Wars: Az ébredő Erő világa