Bujtor István a gyerekkoráról mesél, testvéreiről, iskoláiról, tanárairól, pályamódosításairól, de mindenekelőtt a filmről és a színházról.
Ezt megcsíptük, Oszi.!? 11 csillagozás
Enciklopédia 7
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 11
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
mohapapa I>!
A San Marco utcai könyvmegállóban találtam rá, most több színésszel kapcsolatos könyv volt, de önmérsékletet tanúsítottam, csak ezt hoztam el.
Ránézésre, belelapozva gagyi a könyv. Sem a borítója, sem a belső tükre (egek: talp nélküli, groteszk betűkkel szedni egy komlett könyvet, tipográfia, merre jársz?), sem semmije nem vall profizmusra. Szerkesztője sem volt a könyvnek, mert ha lett volna, legalább új bekezdésbe szedi az új történeteket, nem hogy gatyába rázza, és legalább egy normális előszót irat, arról, hogy micsoda is ez az egész, vagy legalább egy utószót, hogy mit olvastunk, mert így kicsit olyan, mintha a kedvenc kiskocsmánkban Bujtor egyszer csak odaülne az asztalunkhoz, köszönés nélkül elkezdeni mesélni, a szavába se lehetne vágni, majd ahogy jött, egyszerre felpattanna, és el is rohanna. ugyanúgy, köszönés nélkül.
Arról meg már szót sem ejtek, hogy nem győztem Technocollal ragasztgatni akönyv gerincét visszafele a borítóba, különben atomjaira hullott volna az egész miskulancia.
Ámde mindezeken túl azt mondom, hogy csuda élvezetes ez a könyvecske. Igaz, hogy csapnivaló a szerkezete (mert nincs), igaz, hogy ráfért volna a szerkesztés (ahogy mondtam), de úgy jártam vele, hogy beleolvastam, és a kezembe ragadt. Alig vártam, hogy olvashassam, mert nem egyvégtében tudtam felfalni.
Szóval a könyv olyan, mint Bujtor volt: nem a legmélyebb, nem hiperintellektuális, de mégis, minden ellenére élvezetes stílusban előadott sztorizás. És valóban semmi más. De azt meg úgy, annyira plasztikusan, hogy az ember szinte hallja Bujtor hangját. Azt a nyugodt, mély, Piedone hangot. Nincsen trágárság a könyvben, nincsen intimpistáskodás, de a legpozitívabb, hogy önfényezés sem zajlik semmilyen fokon.
Viszont lehet hatalmasakat röhögni, jókat mosolyogni, és vannak pillanatok, amikor elgondolkodni is.
Meg az is kiderül, hogy miközben a nem kicsit Bud Spencer-áthallásos Ötvös Csöpi filmeket Bujtor megcsinálta, voltaképpen nem tett mást, mint elképzelte, hogy Bujtor István egy Ötvös Csöpi nevű zsarú, aki úgy, mint Bujtor, a nyarakat a Balaton mellett tölti, ismer mindenkit, vitorlázik, jópofa, jófej, kedves, de ha kell, kioszt egy-két pofont, de inkább nem. Szóval Bujtor filmre vitte saját magát, mindenkinek Spencer jutott róla eszébe, már csak a hangja miatt is, a magyarok imádják Spencer-t, de kedvelik Bujtort is; tök nyerő felállás. S közben azért minden magyar téblábolás ellenére jópofák ezek a filmek.
S valljuk meg, ki emlékszik arra, hogy Bujtor fiatal korában még Jancsó filmben is szerepel (mondjuk nem semmi, hogy Marina Vlady-val), meg arra sem, hogy a Gion-regényből készült „Sortűz egy fekete bivalyért” című filmben Jean-Louis Trintignant volt a partnere? Ugyan, Bujtor immár mindörökre elsősorban és mindenekelőtt Ötvös Csöpi lesz. Persze, hogy naná!
Szóval minden külső-belső hibája ellenére roppant élvezetes könyvecske ez, nagyon jó szórakozás! Talán azért, mert az jön le belőle elsősorban, hogy Bujtor szeretett élni. S nagyon kár, hogy már nem teheti…
zamil>!
2 hozzászólás
Szerintem a korosztályom a magyar „Bud Spencer” filmeken nőtt fel, így nem okozott nagy csalódást. Bujtor István nem egy egyszerű színész volt, hanem egy legenda számomra. Saját maga ír életéről, ami tele van jobbnál jobb történetekkel.
Aki szereti, olvasnia kell.
Tíria_Devil I>!
Egy darabka „Csöpi” minden napra a valóság keserű csapásai ellen. Biztos módszer a gondok, búskomorság és a depresszió ellen.
(Bár tovább taníthatna bennünket… Még pár évtized kellene Tőle/Belőle a következő, „magyarszázadig”!)
Morgiana>!
Ezen a könyvön látszik, hogy nem volt szerkesztő kezében, legalábbis szerintem:)
Olyan érzésem volt, amikor ezt a könyvet olvastam, mintha Bujtor fogta volna magát, odatelepedett volna az asztalunkhoz, közösen megvacsoráztunk volna, és néhány pohár után elkezdett volna sztorizgatni az életéről.
Ahogy látom, igyekezett azért némi kronológiai rendszert tartani az események között, de ettől eltekintve tényleg csak laza sztorizgatás az egész könyv, de milyen jó sztorizgatás:)
Én mindig is szerettem ezeket a „belső” infókat, egy-egy filmforgatás, színházi előadás kapcsán, na ezt itt most teljes egészében meg lehet kapni.
Érdekes volt belenézni, hogyan is működik belülről egy színházi társulat, hogyan zajlanak a próbák és az előadások egy színházban ( a Lenin halála című örökbecsű előadás előadása a könyvben felbecsülhetetlen) illetve hogyan működik egy filmforgatás, hogyan viselkednek a színészek, kaszkadőrök a forgatás alatt és a szünetekben, hogyan működik ez a kis mikrovilág.
Igazából nem mondanám, hogy egy hűdenagy olvasmányélmény ért ezzel a kis könyvecskével, de egy olyan érzés olvasni, mintha belecsöppentél volna egy jó kis laza, nyáresti sörözgetős-fröccözős beszélgetésbe Bujtorral.
Népszerű idézetek
Amapola ♥P>!
A kőszívű ember fiai forgatását nagy izgalommal vártam. Leonyid cári gárdatisztet domborítottam, aki haza kíséri a nagy orosz hófödte rónaságon át vendégét, Baradlay Ödönt. Útközben megtámadják őket a farkasok. A nagy orosz hófödte rónaság Gödöllőtől 3 km-re terült el. Ide jött egy teherautó, Ieemelt róla a daru egy nagy ketrecet.
…
Farkasaink nem voltak hajlandók üvölteni. Nem lehetett probléma, az utószinkronra meghívták Alfonzót. Ő minden farkast egyenként leszinkronizált. Csodálatosan összeállt az éhes fenevadak vérszomjas üvöltése.
48. oldal
| → |
|---|
Amapola ♥P>!
Laci bácsinak csoda történetei voltak. Felejthetetlen, ahogy rekedtes, zötyögő hangján belekezdett:
Éjjel megyek haza. No, a második emeleten a ló is megbotlik, pedig négy lába van, én seggre estem. A lapos üveg összetört a farzsebemben. Otthon óvatosan nyitom az ajtót, be a fürdőszobába, le a nadrág, le a gatya, odaállok a tükör elé, uramisten, vérzik a fenekem. No, flastrom, az van otthon, megkezelem a tükör előtt a sebeket leukoplaszttal. Reggel feleségem, Erzsébet jön, hogy te Laci, te megint részeg voltál az éjjel!
– Én, Erzsikém, nem ittam egy kortyot sem.
– Nem? Hát akkor ki az isten ragasztotta tele a tükröt leukoplaszttal?
12. oldal
Amapola ♥P>!
Nagy izgalommal készültünk – Jancsó rendezte „SIROKKÓ"-ra, francia-magyar közös produkció, a francia szereplők között van Jacques Charrier és ami sokkal őrjítőbb Marina Vlady. … Első este az étteremben megjelentek a vacsoránál a vendégek. Charrier olyan nagyképű volt, hogy alig fért be az ajtón, jól lelombozta a lelkes magyar csapatot. De aztán megjelent Marina Vlady és mindenki elájult. Gyönyörű volt. Ő is meg az is, hogy hozatott egy karton vodkát, széttöltette, majd megemelte a poharát és pertut ivott a stábbal. Ahogy Fülig Jimmy! Szervusz nép – Szervusz király. Nem esett lea korona a fejéről, hogy tegeződik a műszakkal, sőt! Mindenki odavolt érte.
57. oldal
| → |
|---|
Amapola ♥P>!
Már akkor nem nagyon értettem, hogy mit forgatunk, de nagyon jól éreztem magam. Egyébként Jancsó filmjeiről lehet mondani mindenfélét, a színész választhat: részt vesz benne vagy nem, a néző választhat: megnézi vagy sem, egyet nem lehet Jancsótól elvenni. Olyan fantasztikus légkört teremt a forgatáskor, annyira baráti, családi kapcsolatot alakít ki a csapatával, hogy azt más általam ismert rendező nem igen tudja. Az ember hajlamos megszédülni, és ideig óráig Európában érezni magát.
58. oldal
Kapcsolódó szócikkek: Jancsó Miklós
Amapola ♥P>!
Egyre hihetetlenebbek a történetek. Egyikőjük egyszer csak röhögve ránéz a sarokban szótlanul üldögélő Bánhidi Laci bácsira: Laci bácsi, te miért nem mesélsz valamit a nemi életedről?
Mire az Öreg nagy bölcsén így szólt (Bocsánat, de klasszikust csak szó szerint szabad idézni):
„Nem beszél a szarásról, akinek nincs baj az emésztésével."
11. oldal
Amapola ♥P>!
Budapest ostromát a Gundel család nagy része a Gellért szálló pincéjében töltötte. Nagyapám, Gundel Károly vendéglős üzemeltette akkoriban a Gellért éttermet is. Amíg lehetett. Amikor nagyon lőttek, akkor már nem lehetett. A nagypapa tulajdonában levő élelmiszerek ott voltak az épületben a raktárban, csak sajnos az ajtót két marcona fegyveres vigyázta, lélek az ajtón se ki, se be! Mi a pincében egyre éhesebbek lettünk. Végül anyám kötelet kötött a derekára, és mint egy hegymászó, a lichthófon keresztül közelítette meg az élelmiszerraktár ablakát, így látott el bennünket ennivalóval. Ezt a mutatványt később néhányszor megismételte. Ha észreveszik, agyonlövik.
7. oldal
Amapola ♥P>!
A KARAMBOL forgatása előtt Máriássy Félix megkért, hogy magyarosítsak. Az öcséd beat-zenész, ő maradhat Frenreisz, de neked magyar név kell. Ez nagyon zavart.
Szerettem a nevemet, imádtam apámat, büszke voltam arra a névre, amit ő viselt. Sokáig hallani sem akartam a névváltoztatásról. Azután meggyőztek, összeült a családi tanács, mi legyen a neve a gyereknek. Abban hamar megállapodtunk, hogy az István marad. Ez is fontos döntés. Emlékeznek a régi viccre:
Az ötvenes évek elején Rákosi Mátyás országlása idején elmegy a hivatalba egy polgár, hogy szeretné megváltoztatni a nevét.
– Hogy hívják.
– Szar Mátyás.
– És mire akar változtatni?
– Szar Bélára, tisztelettel.
Szóval, az István marad.
41. oldal
Kapcsolódó szócikkek: Máriássy Félix
Amapola ♥P>!
Hogy a közönség ne hagyja ott az előadást a szünetben, arról a zseniális rendező B. Á. gondoskodott. Már erősen benne jártunk a télben. Mindenki nagykabátban jött. A szünetben Árpi lezavarta a ruhatáros néniket a pincébe, a ruhatárakat lezáratta. Remek csel volt, de nem igazán vált be. Az elszánt nézők kiskabátban átrohantak a szemben levő kocsmába és ott várták be az előadás végét.
45. oldal
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mácsai Pál – Bereményi Géza (szerk.) – Örkény István: Azt meséld el, Pista! 96% ·
Összehasonlítás - Faludy György: Pokolbeli víg napjaim 95% ·
Összehasonlítás - Hozleiter Fanny Mosolyka: Te döntesz 91% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 95% ·
Összehasonlítás - Polcz Alaine: Asszony a fronton 94% ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Igazi hősök 94% ·
Összehasonlítás - József Jolán: József Attila élete 96% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Für Elise 92% ·
Összehasonlítás - Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony 95% ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Az ajtó 92% ·
Összehasonlítás