Harmonia ​universalis 6 csillagozás

Az asztrológia belső rendje
Buji Ferenc: Harmonia universalis

A horoszkóp önmagában nem jelent semmit, éppúgy élettelen rajz, mint egy kotta: ahogy a kottát a karmester kelti életre a zenekarral együtt, s többé-kevésbé mindegyik karmester másképpen fogja interpretálni, éppígy a horoszkóp is csak az értő szemlélő, az asztrológus vizsgálódásai által kel életre, s így a megelevenedett – vagyis kifejtett – horoszkópban mindig benne van az asztrológus szemé­lyisége is. Buji Ferenc legújabb munkája az asztrológia belső rendszerének, egyedülállóan összetett és har­monikus szerkezetének bemutatása.

>!
Kairosz, Budapest, 2012
342 oldal · ISBN: 9789636625276

Enciklopédia 15


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

bagatell>!
Buji Ferenc: Harmonia universalis

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

Akit érdekel az asztrológia, annak ezzel a könyvvel érdemes kezdenie az emelt szintű ismerkedést. Összefogottan magyarázzák el nekünk az alapvető összefüggéseket egy alászállt tudásról. Kénytelen voltam belátni, – nem esett nehezemre – hogy olyan új önismereti szintre jutottam általa, amit máshogy nem tudtam volna megszerezni.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Amire azt mondjuk, hogy „szemet gyönyörködtető”, az sosem a szemet gyönyörködteti, hanem a lelket.

5. oldal

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

Kapcsolódó szócikkek: lélek
Lunemorte P>!

… mint ahogy René Guénon fogalmaz: "Valójában nincsen „profán terület”, amely valamiképpen szembeállítható volna a „szakrális területtel”, hanem csak „profán szempont” van. *

* A modern világ válsága, 65. o.

124. oldal

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

Kapcsolódó szócikkek: René Guénon
Lunemorte P>!

Az asztrológia az a tudomány, amelyben szembetűnő módon jelenik meg mindaz, ami a tradicionális tudományok alapvonásait alkotja: megjelenik benne egyrészt az egységben látás képessége és a teljesség igénye; megjelenik benne másrészt a kozmosz rendezettsége, az egyes kozmikus elemek harmonikus vagy diszharmonikus viszonya; s végül megjelenik benne a kozmosz intelligibilitása és szimbolikus természete. Az asztrológia ilyen módon joggal tekinthető a par excellence tradicionális tudománynak.

131. oldal

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

Kapcsolódó szócikkek: asztrológia
3 hozzászólás
Lunemorte P>!

A világ nem az, ami, hanem olyan, amilyen. A világ az ember világa, s eképpen éppúgy igaz az, hogy a világ az emberben talál önmagára, mint az, hogy az ember a világban talál önmagára.

74. oldal

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

Lunemorte P>!

Isten és ember között nem formális, hanem lényegi hasonlóság van; másképpen kifejezve nem Isten „emberszabású”, hanem az ember „istenszabású” – s e kettő között hatalmas különbség van! Az, hogy az ember „istenszabású”, annyit jelent, hogy mikrotheosz, „kis isten”, vagy ezoterikus értelemben „alvó isten”.

97-98. oldal

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

Kapcsolódó szócikkek: Isten
Lunemorte P>!

Ugyanez az elv gyakorlatilag minden betegséggel kapcsolatban megjelenhet: az a kiváltó ok, amely az egyik embernél betegséghez vezet, a másik embernél nem vezet betegséghez. A modern orvostudomány legfeljebb arra a semmitmondó magyarázatra képes ezzel kapcsolatban, hogy az egyik ember hajlamosabb az adott betegségre, a másik kevésbé hajlamos. Nos, a tradicionális orvostudomány az esetek döntő többségében egyáltalán nem foglalkozott a kiváltó okkal – mondhatni a betegség matériájáva –, hanem figyelmét eggyel mélyebb szintre irányította: arra a szintre, amely azért felelős, hogy a betegséget kiváltó ok az adott egyénnél betegséget váltott ki – s ez pontosan a harmónia meglétének vagy elvesztésének az a szintje, amely a tradicionális orvostudomány figyelmének középpontjában áll. Úgy is mondhatnánk, hogy a tradicionális medicina nem a kiváltó tényezőkre, hanem a betegségre való hajlamra figyelt, s mivel azt nem tekintette konstans tényezőnek, a „hajlam” módosításán, s nem a kiváltó ok megszüntetésén keresztül akart hatni a betegségre, vagyis a zavaró testi tünetre.

121-122. oldal

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

Lunemorte P>!

Az asztrológus a csillagok állásán és egymáshoz való relációin keresztül nem a jövőt kutatja, hanem az idő, a pillanat kvalitatív természetét vizsgálja. Éppen ezért az asztrológia magyarítása „csillagjóslásként” meglehetősen megtévesztő. Az asztrológia lényege nem a jövő kifürkészése, hanem éppen ellenkezőleg: gyakorlati értelemben az esetek többségében sokkal inkább a múlt kifürkészése, amennyiben a vizsgálódás leggyakrabban egy múltbeli eseményhez (születéshez) kapcsolódó időpont sajátosságaira irányul. Az asztrológia azonban erre az időpontra – amely valójában egy folyamat születésének az időpontja, vagyis egy kezdőpont – úgy tekint, mint egy magra, amely mag mivoltában már magában hordozza azt, hogy milyen fa lesz belőle. Az asztrológia tehát a magot vizsgálja, az origót, de világosan látja, hogy a magok közötti különbség majdan a fák közötti különbség különbségben fog kiteljesedni.

133. oldal

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

3 hozzászólás
Lunemorte P>!

Első pillanatban talán meglepő lehet – különösen manapság, amikor a versenyképesség az egyik legfontosabb tulajdonság –, hogy a legalacsonyabb szintet éppen a rendkívül dinamikus Kos képviseli, míg a legmagasabb szintet a rendkívül passzív Halak. Az asztrológia azonban nem a modern világ szülötte, hanem a tradicionális világé, mely nem a társadalmi érvényesülést helyezte a legmagasabb szintre, hanem a transzcendenciára, végső soron pedig az isteni létre és életre való nyitottságot. Az isteni létet ugyanis az ember nem aktivitásával éri el, hanem befogadóképessége által, a kegyelem, az isteni aktivitás befogadása révén – hiszen az ember hasonlíthatatlanul többet képes befogadni, mit amennyire hatni tud.

178. oldal

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

Szelén>!

Talán mondani sem kell, hogy a modern tudományos felfogás a hit területét készségesen átengedte a vallásnak, a kereszténység pedig – hogy úgy mondjuk – észrevétlenül besétált a vallás és tudomány, a hit és tudás szembeállításának csapdájába, márpedig ebben a gondolkozási keretben a hit (gör. pisztisz, lat. fides) eredeti keresztény értelmének szükségképpen el kellett vesznie s új értelmet kellett nyernie, méghozzá olyan értelmet, amelyet immár a tudással való szembenállása határozott meg. Míg ugyanis a hit mint „hűség”, „odaadás” "elkötelezettség" nem állítható szembe a megismeréssel, addig a hit mint „vélekedés”, „bizonyíthatatlan nézet”, „hiedelem” a tudományos megismerés igazi ellenpárjának minősül.

87. oldal

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

Kapcsolódó szócikkek: hit
Lunemorte P>!

Hogy milyen szakadék van a tudomány tradicionális és modern fogalma között, azt éppen a matematika, illetve azon belül is az aritmetika esete mutatja, annál is inkább, mert hogy a modern tudományos gondolkodás végső és meghatározó princípiuma a szám, éppúgy a tradicionális tudományos gondolkodásmód végső és meghatározó princípiuma is a szám volt. S amilyen különbség van általában véve a tradicionalitás és a modernitás között, éppen olyan különbség van specifikusan a tradicionális számfogalom és a modern számfogalom között.
A tradicionális aritmetikának a modern számelmélettől való éles különbsége három ponton ragadható meg:
először is a tradicionális felfogás szerint a szám nemcsak mennyiségi, hanem minőségi természetű is;
másodszor a szám ideaszerű noétikus valóság;
harmadszor a számok fűzik egymással harmonikus relációba a világ illetve a művészi alkotások egyes elemeit.

107. oldal

Buji Ferenc: Harmonia universalis Az asztrológia belső rendje

7 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Halász Emese: Ignis
Takács Tibor: Létezésünk tükre
Takács Tibor: A fejlődés iskolája
Kastner Rezső: Asztrológia a gyakorlatban I.
Kastner Rezső: Asztrológia a gyakorlatban II.
Bertalan Éva: Életkönyv
Takács Tibor: A jövő kulcsa
Rákos Péter: Égi jelek
Horváth Andrea: Asztrológia a mindennapokban
Kálmán Eszter: Szolár