Csontváry 0 csillagozás

Buda Ferenc: Csontváry

Buda Ferenc Kossuth-díjas író elbeszélése alapján ismerhetjük meg a magyar festészet senki máshoz nem hasonlítható alkotóját, Csontváry Kosztka Tivadart.

Csontváry közel negyven évesen döntötte el, hogy új hivatást választ. Apai példa nyomán, mondhatni családi hagyományként, akkor már hosszú évek óta eredményesen gyakorolta tanult foglalkozását, a gyógyszerészetet. Egy csodaszerű fordulópont után azonban, addigi életét hátrahagyva, gyalogszerrel nekivágott Európának, hogy beteljesítse sorsát és a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé váljon.

A Holnap Kiadó híres magyarok életét bemutató, most induló sorozatának első köteteként Csontváry életművével ismerkedhet meg a fiatal olvasó.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Holnap, Budapest, 2015
48 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633469637 · Illusztrálta: Varga Zsófi

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Csontváry Kosztka Tivadar

Helyszínek népszerűség szerint

Keleti pályaudvar


Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

>!
szibolya P

Müncheni önarckép. A legtöbb Csontváry-festményhez hasonlóan a müncheni önarckép története is regénybe illően kalandos. A festmény keletkezése az 1890-es évek közepére tehető. Lehel Ferenc, Csontváry elsö életrajzírója könyvében többször is megemlíti a „barna önarcképet", sőt, egy általa rendezett, több lappangó képet is bemutató gyűjteményes kiállításon is szerepelt a szóban forgó festmény. 1936-ban nyoma veszett, 1990-ben bukkant csak fel Csontváry egyik távoli rokonánál, aki egy női akttal összecsavarva őrizte. A festmény ekkor került jelenlegi tulajdonosához, aki a felcsavart állapotba tartás miatt elvitte restauráltatni. A restaurálás során az alkotást dublírozták, azaz a festőalap hátulsó részére egy új vásznat ragasztottak fel, ezzel erősítve meg a festőalapot. 2008-ban a művet megrongálták, melynek során eltávolították a hátuljáról a dublírvásznat, így felfedve a kép hátuljára festett, addig ismeretlen Csontváry-alkotást, a Zarándokokat.

21. oldal

>!
szibolya P

Vörös Önarckép.
Oly sok Csontváry képhez hasonlóan ennek a remekműnek is kalandos életútja van. A festmény többször cserélt gazdát, míg végül a Nemzeti Galéria tulajdona
lett. Ezután 60 éven keresztül a budavári raktárban porosodott. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy 1948-ban hamisítvánnyá nyilvánították, azonban Molnos Péter áldásos kutatásának hála 2009-ben kiderült, hogy eredeti Csontváry-műről van szó.
A festmény így kerülhetett vissza a kiállítótermekbe és végre bárki megtekintheti a vörös Önarcképet.

43. oldal

>!
szibolya P

Öreg halász.
Fogj egy tükröt és függőlegesen helyezd a kép közepére úgy, hogy a bal oldalát tükrözze! Ha egy öregurat látsz, aki imára kulcsolja a kezét, a háttérben sima víztükörrel és a Vezúv méltóságteljes látképével, akkor jól csináltad.
Most tükrözd a kép jobb oldalát! Egy hegyes szarvú, ördögi tekintetű, gonosz figurára lehetsz figyelmes, aki egy koporsóban ül, a háttérben pedig a pokol füstöl és vöröslik. Csontváry így mutatja meg egy képen a minden emberben egyszerre
jelenlévő jót és rosszat.

44. oldal

>!
szibolya P

Síremléke ma a Kerepesi temetőben található, rajta ott áll a Kerényi Jenő alkotta szobor, ami a festőművészt ábrázolja. Maga a sír azonban nincs ott, sem pedig Csontváry földi maradványai. Az elhunytat ugyanis annak idején az Óbudai temető XVIII. parcellájának 476. sírjába temették el. A parcella harminc éves használati ideje azonban 1953-ban lejárt, s mivel a hozzátartozók nem intézkedtek a sír újabb harminc évre szóló használatáról, az elhunyt hamvait kihantolták s egy közös sírban helyezték el. Ennek a pontos helye ismeretlen.

44. oldal

>!
szibolya P

Csontváry képeit eredetiben – az olykori időszakos kiállításokon kívül, amelyeket érdemes figyelemmel kísérnünk – elsősorban Pécsett a Csontváry Gyűjteményben, Budapesten a Nemzeti Galériában és Miskolcon a Herman Ottó Múzeumban tekinthetjük meg.

46. oldal

>!
szibolya P

Csontváry talán az egyetlen festő, akinek hamisított képeiből is rendeztek kiállítást. Az orvos és műgyűjtő Gegesi Kiss Pál 1930-ban 130 képet vásárolt, amiket, a hamisítók szándéka szerint, addig lappangó Csontváry-festményeknek hitt. 1993-ban bekövetkezett haláláig meg volt győződve a festmények eredetiségéről. Azóta a modern festékanalitikus módszerek segítségével kiderült, hogy a gyűjtemény összes képe hamis. 2011-ben ezt a rendhagyó magángyűjteményt kapta kölcsön a pécsi Művészetek és irodalmak Háza, és rendezett belőle kiállítást „Pszeudo Csontváryk" címmel.

15. oldal

>!
szibolya P

Az első európai vasútállomás, amelyet már a tervezőasztalon villamos világítással képzeltek el, és a világ első olyan pályaudvara, amelynek világítását váltakozó árammal táplálták, az 1884-ben átadott Keleti pályaudvar volt, 891 izzólámpával és 70 ívlámpával helyezték üzembe. A pályaudvar előtt található téren is elhelyeztek lámpákat, így Magyarországon először [itt] volt közvilágítás, 25 évvel megelőzve ezzel Budapest más részeit.

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1884 · Keleti pályaudvar
>!
szibolya P

Nagy László több nagy művésznek is emléket állít, költészetében József Attiláról, Lorca-ról vagy Bartókról is megemlékezett, a festők közül Csontváry kap helyet lírájában.
Devecsery László Cédrussá válok című versében a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban hatása egyértelmű, a vers olvasása közben szinte látjuk magunk előtt a képet.
Lackfi János Két Csontváry-dal című műve játékos rímekkel közelíti meg a Magányos cédrust és a különleges művészi életpályát.
Jász Attila egy egész versregényt áldozott Csontváryra Naptemplom villanyfényben címmel, amelyben majdnem minden
fellelhető Csontváry-festményről írt egy-egy verset.

25. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sylvie Laferrère – Claire Merleau-Ponty – Anne Tardy: Volt egyszer egy Leonardo da Vinci…
Anne Tardy: Utazás egy kép körül
Jude Welton: Monet
Sylvie Dannaud – Gertrude Dordor: A négy évszak
Sylvie Dannaud – Gertrude Dordor: Állatok tárlata
Sylvie Dannaud – Gertrude Dordor: Gyermekjátékok
Sylvie Dannaud – Gertrude Dordor: Zene és tánc
Abigail Wheatley: A festészet története
Tittel Kinga: Mesélő Budapest
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő