E tanulmány több célt is tűz maga elé. Egyrészt megkísérli bemutatni a modern lélektan és szociálpszichológia egy igen nagy ütemben fejlődő és mind fontosabbá váló kutatási területének eredményeit és problémáit. Másrészt – és ez lényegében a fő célkitűzése – ismerteti az emberi magatartás új, tudományos szemléletét, amely a korábbi szemléleti módoknál nagyobb mértékben képes megragadni, elemezni és kifejezni az embert a maga egyedi bonyolultságában és társas relációiban. Harmadrészt felvázolja, hogyan fejlődött ki ez az új kutatási terület és szemléleti mód a pszichológia és a társadalomtudományok történeti folyamatában, melyek a gyökerek és a fejlődés lényeges impulzusai. E cél magában foglalja azt a törekvést is, hogy a kommunikációs szemlélet és kutatás integratív jellegét és hatékonyságát is bizonyítsuk, hiszen láthatóvá válik majd, hogy a régebbi problématerületek és megközelítési módok értékei, maradandó elemei mind értelemteljes helyet és szerepet kapnak a kommunikáció… (tovább)
A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei 22 csillagozás
Enciklopédia 1
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 1
Most olvassa 3
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Tömény, szerintem túlbonyolított kötelező irodalom az egyetemről. Nagyon nehezen birkóztam meg vele, nem ártott, de különösebben nem is érzem, hogy sokat használt, hogy átrágtam magam rajta (legalábbis a vizsgámon nem sok segítség volt, hogy ezt elolvastam a jegyzeteim mellé…)
Jónak jó, összeszedett, de iszonyúan tömény. Volt, hogy átlapoztam oldalakat, pedig nem kevés szakkifejezést tanultam már meg az évek alatt.
Sajnos nem túl sokat tudtam megtanulni úgy igazán belőle, talán csak a számomra szimpatikusabb részeket, de az sem nevezhető soknak. Viszont talán egyszer nekifutni nem árthat, vannak benne hasznos információk.
Fontos könyv lehet azoknak, akiket komolyabban érdekel a téma, vagy az egyetemi tanulmányaikat akarják kiegészíteni. Laikusnak talán túl sok lehet a szakkifejezés.
Népszerű idézetek
A társas viselkedésben a köznapi gondolkodás számára is ismert és szembetűnő, hogy minden kommunikátor egyik alapvető szabályozási törekvése, hogy önmagáról, saját énjéről kívánt, számára, illetve az adott szituációhoz mérten kedvező képet alakítson ki a másikban. Ez általában dinamikus feszültségben, a kommunikációs partner bizonyos ellenállásával szemben folyik. A saját énről kialakítandó kép általában megfelel annak a képnek, amit a kommunikátor önmaga számára igyekszik magában fenntartani.
52. oldal, II. A kommunikáció általános elméleti modellje és a társadalmi kommunikáció rendszerének alapvonalai, 1. A kommunikáció általános elméleti modellje a kétszemélyes szituáció szempontjából (Animula Kiadó, 1986)
A század első éveiben jelent meg W. James kétkötetes pszichológiai munkája, a Principles of Psychology, ebben csak néhány oldal foglalkozik a nyelvvel, és igen jellegzetes módon az indító asszociáció a kutya ugatása, illetve az ugatás „lélektana” a kutyában.
27. oldal
A kommunikáció címzettje, befogadója ugyanolyan tényezőkre bontható, mint a kommunikátor, a kommunikációs szándékot és célt kivéve. A kommunikátorról benne élő kép nagyon jelentős, fontos a szituáció és a kontextus képe is, valamint a kommunikátor szándékáról alkotott kép, az egyedüli sajátosság a befogadó szintjén, amely a kommunikátor esetében hiányzik. Bizonyos fokig jellemző és sajátos még a dekódolás képessége, amely különböző mértékű lehet, különösen a kommunikáció bizonyos vonatkozásaiban. A kommunikációt befogadó fél egyébként csakhamar maga is kommunikátor lesz, és akkor a jelenlegi kommunikátor lép a befogadó helyébe, ezért a kommunikáció partnerei – ha kontextustól és szituációtól függetlenül szemléljük őket – a változók szempontjából egyenlőnek vehetők.
53. oldal, II. A kommunikáció általános elméleti modellje és a társadalmi kommunikáció rendszerének alapvonalai, 1. A kommunikáció általános elméleti modellje a kétszemélyes szituáció szempontjából (Animula Kiadó, 1986)
A közvetlen emberi kommunikáció mindig egy társadalmi szituációban történik, e szituációnak mindig van valamilyen értelme, minősítési lehetősége a kollektív tudatban. Ez a minősítés a kommunikáció módját nagyban befolyásolhatja. Ugyanígy a kommunikáció mindig társadalmilag adott viszonylatban történik, a két ember relációja egymáshoz meghatározott és minősített (organizációs kapcsolatok, státuszkülönbségek, szereprelációk stb. játszanak itt szerepet), ennek a kommunikáció formai és tartalmi sajátosságaira szintén nagy hatása van. Mind a szituáció, mind pedig a viszonylat különböző normákat léptet érvénybe a kommunikációban. Így tehát a kommunikáció normatív térben zajlik, szociális szabályok hálózatában. A kommunikációnak végül kapcsolati háttere is van vagy lehet, a két személyiség egymással való korábbi kommunikáció módosíthatják, befolyásolhatják a vizsgált időpontban megfigyelt kommunikációs magatartást.
25. oldal, I. Problématörténeti áttekintés (Animula Kiadó, 1986)
A hetvenes évek második fele és a nyolcvanas évek első fele a kommunikáció elméletének új fejlődési irányait hozta felszínre. A kötetben kimunkált kommunikációs modellt még több adat és megfigyelés támasztotta alá, sok új részismeret született. Alapvonalaiban a modell nem kérdőjeleződött meg, az új kutatások csak tovább gazdagították, de revíziót nem tettek szükségessé. Egyértelműbb lett, hogy a közvetlen emberi kommunikáció elmélete holisztikus emberfelfogást tükröz, sajátos emberképet rajzol meg, tehát antropológiai síkon is általánosítható. Középpontjában az ember nyitottsága, összekapcsoltsága, változékonysága áll, vagyis az a tény, hogy a másik ember igen nagy befolyást gyakorol ránk, számtalan szállal, kommunikációs csatornával kötődik össze minden lelki folyamatunk más emberekkel, és a személyiség állandó fejlődésben, változásban lévő eleven dinamizmus.
Előszó a harmadik kiadáshoz, 6. oldal (Animula Kiadó, 1986)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy 94% ·
Összehasonlítás - Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról 94% ·
Összehasonlítás - Herman Judit (szerk.): Miért marad??? 100% ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet 94% ·
Összehasonlítás - Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén 95% ·
Összehasonlítás - Lénárd Sándor: A római konyha 95% ·
Összehasonlítás - Lundy Bancroft: Mi jár a bántalmazó fejében? 96% ·
Összehasonlítás - Jesztl József – Lencse Máté: Társasjáték-pedagógia 97% ·
Összehasonlítás - Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán? 92% ·
Összehasonlítás - Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek 92% ·
Összehasonlítás