Repeta 86% 218 csillagozás

Teljesen megértem, hogy miért szereti @Ngie annyira ezt a képregényt. Számomra is kiemelkedő élmény volt. Egyrészt mert remek a kivitelezés, szép az egész kötet, másrészt pedig imádtam a sztorit. :)

A Repeta egy étterem, amit Katie visz, viszont szeretne továbblépni és nyitni egy másikat. Én mondjuk nem értettem, miért, imádtam a Repetában lebzselni vele és a munkatársaival. :D Talál egy gombát a szobájában, méghozzá használati utasítással, így lehetősége nyílik arra, hogy kijavítsa egy hibáját. Csakhogy az embereknek sosem elég egy a csodából, sokkal többet akarnak, így Katie is kijátssza a rendszert és sok-sok hibát próbál meg varázsütéssel kijavítani. Ez nyilván több gondot okoz a végére, mint hasznot, szóval minden rosszra fordul, de közben van lehetősége meglátni, hogy mi az igazán fontos.

Nekem bejött ez a házi szellem sztori, és az is tetszett, hogy Katie felnőtt, karrierista nő, akinek felnőtt problémái vannak. Attól még gyerekesen próbálja megoldani, de én átéreztem ezt a megúszós módszert. xD Nekem nagyon tetszett ez a történet, szívesen kézbe veszem majd máskor is.
https://youtu.be/Y8LVmB-crbs

Gombasztikus élmény volt, de számomra mégis egy picit kevés. Nem volt ez rossz, de olyan igazán nagyon jó sem.
Nagyon tetszett, ahonnan indulunk: Katie egy erős nő, aki kezében tartja a dolgokat, éttermet vezet, következő éttermet szeretne és amúgy nagyon laza és vicces csaj. Talán mondhatom azt, hogy belül elég sok lány szeretne ennyire határozott és sikeres lenni, mint Katie, akkor is, ha történnek az életében problémák.
Aztán bejön a misztikus szál, a gombák, ahol a gomba segítségével újraírhatja a múltat, és eltörölhet egy vélt vagy valós hibát az életéből. Hát nem lenne tök jó? Nos, szerintem nem… Egyrészről, az elején még, amikor tényleg kis dolgokat változtatott meg, kicsit kiakadtam, hogy tényleg, emiatt gombázol? Ezek a részek inkább az ember felelősségéről szóltak, arról, hogyha tudod, hogy rossz dolgot fogsz csinálni, akkor ne csináld meg. Katie viszont szabad akart lenni, és megcsinálta, bár valószínűleg az élete semmivel se lett jobb emiatt.
A képregény második felében, onnan, hogy spoiler viszont elég súlyos döntéseket forgat vissza. Ezek nem csak egyszerűen súlyos döntések, hanem olyanok, amik a személyiségét is megváltoztatják (hiszen a döntéseink alakítják a személyiségünket is). Ilyenkor a megváltozott jelen nagyon furcsa és bizarr lesz, olyan, ami nem illik Katie személyiséghez spoiler. Ezek a részek nekem kevésbé tetszettek, mert egyrészről Katie inkább belenyugszik az új helyzetekbe, és újra és újra javítana, másrészről annyira furcsa és ellenszenves ezek a helyzetek. (tudom, hogy ez volt a cél, de nekem akkor se jött be :D )
A képregénynek megvan a maga dinamikája, és egyrészről érezhető Katie elveszettsége, hogy a sok hibajavítás között valahogy mégsem lesz jobb az élete, és így a vége nem annyira kiszámíthatatlan, lehet rá számítani spoiler. Ellenben, ahogyan megmutatkozik a vége, az egyrészről nagyon szép, és érdekes, másrészről részletezni lehetett volna benne egyes dolgokat spoiler.
A hibák elkövetése (és visszaforgatása) közben pedig láthatjuk a misztikus szálat is, Liz és Hazel személyében. Kicsit erősebb is lehetett volna, érdekelt Liz története, hogy miket csinál, és igazából mi a célja. A történet végére viszont legalább Hazelt megismerhetjük, aki nagyon aranyos, és annyira szeretnék ilyen lány lenni spoiler.
A rajzolás egyszerű, és mégis nagyon szép. A rajzok dinamikusak, megadják a történet ritmusát, közben pedig nagyon egyszerűen fejezi ki magát. Kellemes olvasni a néhol egyszínű, néhol nagyon színes oldalakat.
A magyar kiadás nagyon jól sikerült: a két borító eszményi, miközben keménykötésű is, amitől bár elég nehéz lesz (és csak asztalon olvasható) anélkül gyakorlatilag élvezhetetlen lenne a kötet. A fordítás is érdekes, hiszen nagyon látszik a fordító szókincse (főleg a modernebb, trendibb szavaknál), ilyenkor kicsit a fordító hangján hallottam a szöveget :D
Ha nem tetszett a Scott Pilgrim, még ne add fel a Repetát, de ha tetszett, mindenképpen olvasd el. Kedves kis történet, kicsit csajos, de nagyon menő.

Tetszett, hogy lépésről lépésre épült fel a történet, ahogy egyre több darabkát kapunk az ijesztő kislányról, a gombákról, Katie-ről. Kíváncsian vártam, hogy mi fog kisülni ebből a baklövéseket gombázással megoldó, múltat módosítgató, házi szellemeket kiengesztelni próbáló történetből! Nem olvastam még ehhez foghatót, ezért nagyon izgalmas volt ez a kalandtúra Katie-vel, Lissel és Hazellal, de igazából a valamikor a Repetában dolgozó összes emberkét megkedveltem…

Imádtam, hogy ennyire kidolgozott, jól felépített, és olvasót beszippantó lett ez a képregény, mert abszolút ezt vártam a fülszöveg után. (Persze nem is én lennék, ha nem a háttérszereplők lennének a kedvenceim! Imádtam List, Hazelt és a Repeta társtulajdonosát, Raymondot!)

Bővebben a blogon…
https://hagyjatokolvasok.blogspot.com/2019/09/bryan-lee…

Mindannyian tudjuk, hogy a múltat megváltoztatni nem lehet, azonban, ha valaki mégis megpróbálkozik ezzel, abból általában soha nem sül ki jó, de a legtöbb esetben katasztrofális helyzeteket szül. Bárhogy másítjuk meg, a múlt megbosszulja önmagát és más módon kapjuk meg a büntetésünket. Ezt a Repeta főszereplője, Katie is megtapasztalja.
Teljes ajánló:
https://anarchiakonyvblog.blog.hu/2019/10/04/bryan_lee_…

„Ha röviden kellene összefoglalnom, hogy miért is tetszett a Repeta, akkor ki kellene emelnem, hogy a rövidsége és az egyszerűsége ellenére is képes volt egy olyan, alapvetően már elcsépelt témába új életet lehelnie O'Malleynek, amit nagyon sokan, nagyon sokféleképpen megírtak már. Az új(abb és újabb) esélyek, illetve lehetőségek által nyújtott vélt vagy valós előnyök elérése fenekestől felfordíthatja az addigi életünket, s ami a legfontosabb, hogy minden tettünk előre be nem látható következményekkel járhat. Célszerű hát úgy élnünk, hogy semmit se bánjunk meg és ha hibázunk, akkor meg tanulnunk a hibáinkkal együtt élni. A pillangóhatásnak nevezett effektus Katie életét is alaposan átalakítja és keserves tapasztalatok árán kell megtanulnia, hogy a döntéseinek következményei vannak és azokat viselnie kell.”

A teljes értékelés: https://nemfelunkakonyvektol.blogspot.com/2019/09/bryan…

Mostanában rákaptam a képregényekre, kezdem jobban átérezni, megérteni őket. Az egyik listásom a Repeta volt, ami már jó rég óta foglalkoztatott. Viszonylag jó élményt biztosított, bár közel sem hozta azt a szintet, mint például az Ánya szelleme. Eleve nem értem, miért nem lehet a teljes oldal nyújtotta lehetőséget kihasználni. A rajzolása alapvetően jó, kellemes a szemnek a színhasználat is, de a főszereplő eltérő külseje ugyancsak elvitte a dolgot.
A sztori is pont ilyen volt: nem rossz, szórakoztató, van benne lehetőség, de mégis hiányzik belőle egy apró szikra, ami megszilárdítaná az egészet.

Érdekes képregény volt, szerintem még nem olvastam olyat, ahol külső narrátor lett volna, de így sem volt rossz. A történethez hasonlót mintha már olvastam volna, kicsit hasonlít a „mi lett volna ha…” sztorikhoz, csak itt módosításokat tud végrehajtani a főhős az életében. Talán arra próbál tanítani, hogy fogadjuk el, amink van, és abból próbáljuk meg kihozni a legtöbbet, mert attól, hogy ez vagy az másképp lenne (szerintünk jobb lenne), lehet, hogy az élet más területe meg rosszabb lenne.

Ez a könyv egy féltégla. Egy csodálatos, keményborítós (+ vagány védőborítós), fényes, színes féltégla. És mindeközben egy hihetetlenül édes, bájos képregény, rólunk, emberekről.

Szerettem O'Malley Scott Pilgrim sorozatát, de számomra ez a könyv totál überelte, igaz, talán számít a női főszereplő, akivel könnyebben azonosulok. :)
Katie bármelyikünk lehetne. Tulajdonképpen minden sínen van, szépen alakulgat az élete – ami persze korántsem tökéletes, de hát kié az? –, viszont abban a pillanatban, hogy felvillan egy aprócska esély arra, hogy valamit jobbá tegyen, nincs, ami visszatartsa.

Ezzel persze nem is lenne semmi gond, ha az aprócska módosítás nem okozna változásokat az élet(é)ben, így aztán újra és újra nekirugaszkodik, mégis valahogy minden egyre rosszabbul és rosszabbul alakul, már a jó dolgok sem jók, és minden kezd összeomlani körülötte.

Picit a Távkapcs című film jutott eszembe róla, amire ugyan homályosan emlékszem csak, de mintha abban is az lett volna a lényeg, hogy a sok „jobbá tétel” után egyszercsak azzal találja szemben magát a főhős, hogy minden végérvényesen és jóvátehetetlenül elromlott.
Na jó, aztán azért a spoiler

Nagyon szerettem a furcsalány karakterét, és hogy ilyen kis fantasys-népmesés elemek vannak beépítve a könyvbe. És imádtam az ehhez kapcsolódó ábrázolásokat! :)

Persze, szuper lenne lefekvés előtt gyorsan átnézni, van-e a napban valami javítanivaló hiba, de én biztos félnék másnap felkelni, tudva, hogy elveszíthetek bármit – mindent! –, amit olyan egyértelműnek vettem. Jó volt eljátszadozni a gondolattal, de azt hiszem, okultam Katie hibájából.
Azért este teszek ki egy kis kenyeret… ;))

+néhány egyszerű utasítás:
1. Olvasd el a könyvet
2. Örülj, ha a tiéd, óvd, ha kölcsön, simizd meg, ha befejezted
3. És vigyázz a gombákkal

Amikor megvettem ezt a képregényt, megcsodáltam az ismerős neveket spoiler benne, belelapozgattam, aztán boldogan letettem, hogy akkor majd nem sokára el is olvasom. A fene sem gondolta volna, hogy a „nem sokára” majdnem másfél év lesz… Képzeljétek ide a bűnbánó fejemet. ;-)

De amit most, olvasás után el tudok mondani: ez a képregény nagyon cuki, nem tudtam letenni, szépen végigolvastam és lapozgattam, megnézegettem a képeket. Imádom! ♥️
Két apró hibát fedeztem fel, bár Barbi azt mondja, hogy maradt benne több is, de én ezt úgy, ahogy van elengedtem. Egyik hiba sem ront az élményen, amit Katie és a gombák (szakács a leányzó) története adott.

Nagyon tetszett a sztori és a megvalósítás is. A képi világa annyira cuki, annyira olyan kedves és gömbölyű. Nem tudok rá jobb szót. Nem olyan szögletes, mint pl. a Sandman rajzai. Szóval értitek, hogy mire gondolok. Remélem értitek! :D

Éppen annyira tetszett, hogy tuti biztos vagyok benne, lesz majd újrázása nálam a képregénynek. ;-)

Katie külseje kapcsán eleinte nehezen vonatkoztattam el a gondolattól, hogy nem egy Dragon Ball Z-ből szalajtott gyereket látok, hanem egy felnőtt séfet, de aztán beindult a sztori meg az én érdeklődésem is. Tetszett az ötletessége, hogy kerek egész, a háziszellem meg a gombái. A romantikát lehet másképp alakítottam volna, de üsse kő, túlélem. :D