Trianon ​egy angol szemével 21 csillagozás

Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével

„Cartledge könyvének fő értéke és érdekessége Trianon előzményeinek, még inkább következményeinek új adatokkal és mélyreható összefüggésekkel gazdagított leírása, főleg az akkori angol szemszögből. Aránylag kevés magyar munka merítette ki a korabeli francia, angol, olasz és kisebb mértékben amerikai antantpolitika Magyarországot illető tényezőit és vonatkozásait… Lényegét összefoglalva: sajnálatosan döntő fontosságú volt nem csupán a magyarellenes propagandák sikere és a magyar nemzetmentő politika erőtlensége, hanem az is, hogy az immár majd másfél évig tartó párizsi békekonferenciák tagjai fáradtak és fásultak voltak. Ergo: a Magyarországgal foglalkozó döntéseik igen gyakran gyors és felületes nemtörődömségük következményei lettek. Mindehhez jelentősen hozzájárult az elvesztett magyar presztízs és a háborút követő siralmas magyar események sora – ezt én fűzöm hozzá Sir Bryan Cartledge országunk történelmét mélyen megértő könyvéhez.” (John Lukacs)

>!
Officina, Budapest, 2011
192 oldal · ISBN: 9789639705814 · Fordította: Bánki Vera
>!
Officina '96, Budapest, 2009
192 oldal · ISBN: 9789639705623 · Fordította: Bánki Vera

Enciklopédia 1


Most olvassa 2

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 17

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
olvasóbarát P
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével

Hasznos olvasmány annak érdekében, hogy egy kicsit távolabbról megközelítve, egy objektív külföldi szemével értékeljük az eseményeket. A forrásjegyzék számtalan magyar és angol nyelvű dokumentumot felsorakoztat és értékel, hogy jobban érthetővé váljanak Trianon előzményei és következményei, „a háttér-megállapodások és alkuk.Bryan Cartledge érdekes, hazánkban eddig nem közölt dokumentumok segítségével széles tablót rajzol a békekonferencián részt vett győztesek érdekektől vezérelt döntéseinek okairól, azok jövőt formáló következményeiről” és bemutatja 2 magyar politikus Károlyi Mihály és Bethlen István portréját is.
A szerzőt hazájában a magyar történelem avatott ismerőjeként tartják számon. 2008-ban jelen meg másik kötete Megmaradni- A magyar történelem egy angol szemével.

3 hozzászólás
>!
lzoltán IP
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével

Sir Cartledge e könyvében, a jövőre éppen száz éve kitört I. Világháborút lezáró békeszerződésig vezető út (politikai) eseményeit tárgyalja, nagyon olvasmányos stílusban. Órák alatt el lehet jutni a magyar államiság kezdeteitől a királyság sorsát végzetesen megpecsételő aláírásig.
     A könyv először a magyar történelmet mutatja be (ez leginkább a külföldi olvasóknak szól), az államalapítástól egészen a világháború kitöréséig. Sajnos az Árpád-ház uralkodóiról nincs valami jó véleménnyel (igaz, rosszat sem mond róluk), szerinte kevés kiemelkedő uralkodót adott. Ha nem is adott folyamatosan kiemelkedő királyokat az országnak, azt azért bármelyikük érdemeként fel lehet hozni, hogy a Szent István által alapított királyságot fenntartották, erősítették, újjáépítették és elfogadottá tették. Azért ez egy fiatal államot tekintve nem is olyan rossz teljesítmény. A másik ami szemet ütött, a Hunyadiak hiánya. Egy szó nem esik róluk, pedig az ő családjuk is aktív részese volt történelmünknek.
     A Trianonig vezető utat két, politikailag szemben álló személy – Bethlen István és Károlyi Mihály – portréjából indulva, az eseményekre objektíven nézve mutatja be (akár több szemszögből is). Aki a témával mélyebben foglalkozott/foglalkozik sok újdonságot nem talál a könyvben, viszont az események és összefüggések gyönyörűen össze vannak gyűjtve – ezzel nem kis utánajárást megspórol az érdeklődőnek. Ok nélkül nem történik semmi sem, sem arra vonatkozólag, hogy az ország egy olyan irányba indult el, ami ehhez a végzetes naphoz terelte, sem arra vonatkozólag, ami a „béketárgyalásokat” jellemezte. Szomorú ez az egész, számtalanszor felmerül a kérdés: mi lett volna ha…? A válasz már előbb megszületett, minthogy a kérdés elhangzott volna.
     Remek könyv, egy remek tollal író angol úriembertől, egy egyáltalán nem remek eseményről.

>!
Officina, Budapest, 2011
192 oldal · ISBN: 9789639705814 · Fordította: Bánki Vera
>!
ursus MP
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével

A hazai, aktuális indulatoktól mentes, mégsem távolságtartó mű. Nem fullaszt bele statisztikai adatokba, viszont sokat idéz, elemez. Alapvetően tárgyilagos, és nagyon helyesen, fontosnak tartja a teljes folyamat, eseménysor bemutatását, amelyben természetesen hosszabban időz a címben megnevezett főtémánál. Szívesen olvasok John Lukacstól is, jelen esetben azonban szerencsésebbnek tartottam volna egy szerkesztői előszót…

>!
Eltiron
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével

Nagyszerű, tömören megfogalmazott, elfogulatlan ismeretterjesztő darab.

>!
Zsuzsanna_Balla_2
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével

John Lukacs szavai kifejezik mindazt, amiért érdekes és hasznos is volt a könyvet elolvasnom: „Cartledge könyvének fő értéke és érdekessége Trianon előzményeinek, még inkább következményeinek új adatokkal és mélyreható összefüggésekkel gazdagított leírása, főleg az akkori angol szemszögből. Aránylag kevés magyar munka merítette ki a korabeli francia, angol, olasz és kisebb mértékben amerikai antantpolitika Magyarországot illető tényezőit és vonatkozásait… Lényegét összefoglalva: sajnálatosan döntő fontosságú volt nem csupán a magyarellenes propagandák sikere és a magyar nemzetmentő politika erőtlensége, hanem az is, hogy az immár majd másfél évig tartó párizsi békekonferenciák tagjai fáradtak és fásultak voltak. Ergo: a Magyarországgal foglalkozó döntéseik igen gyakran gyors és felületes nemtörődömségük következményei lettek. Mindehhez jelentősen hozzájárult az elvesztett magyar presztízs és a háborút követő siralmas magyar események sora – ezt én fűzöm hozzá Sir Bryan Cartledge országunk történelmét mélyen megértő könyvéhez.”

>!
gargamel
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével

Sorozat jellegéből adódóan tömör, de átgondolt és könnyen olvasható mű. A könyv végén megadott hivatkozások alapján a témába mélyebben elmerülni szándékozók is megtalálják számításukat. Érthetően vázolja fel az okokat, amelyek a magyarok tragédiájához vezettek. Mi történik, ha egy összeomlott országnak rosszkor van rossz híre és sok ellensége a világban.

>!
dokijano
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével

A magyar történelem iránt érdeklődőknek kihagyhatatlan ez a munka.
Érdekes dokumentumokról és háttér-információkról szerezhetünk tudomást belőle arról a gyászos emlékű korszakról.

>!
Alvarando
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével

A könyv címéből az olvasó azt gondolná, hogy csak a békeszerződés aláírásának körülményeivel foglalkozik, azonban sokkal több annál. A rövid bevezetőben bemutatja Magyarország történetét az első világháborúig, majd a korszak két politikusának pályáján keresztül vázolja fel a korabeli politikai életet. Károlyi Mihály és Bethlen István pályáját végigkíséri, csakúgy mint az egész Horthy-korszakét. Természetesen a béketárgyaláson történtek vannak a középpontban, amelyet részletesen bemutat. Ajánlom bárkinek akit érdekel a korszak!

>!
Tmcat
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével

Nagyon tetszett ez a könyv, kb. 2 óra alatt kiolvastam. Bryan Cartledge a magyar történelemnek ezt a kis szegletét(a kiegyezéstől a bethleni konszolidációig) elsősorban a korszak két meghatározó államférfija: Károlyi Mihály és Bethlen István személyére koncentrálva mutatja be. A könyv azért is izgalmas, mert a trianoni békének azokat a körülményeit is bemutatja, amikről mi, magyarok nem tudtunk túl sokat (pl. a csehszlovák értelmiség nyugat-európai lobbizása). Szeretettel ajánlom minden magyar figyelmébe!

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
olvasóbarát P

Más, szerencsésebb nemzetek történelme diadalokkal és győzelmekkel van megtűzdelve, Magyarországé szerencsétlenségekkel és vereségekkel. A magyarok erőssége a túlélés és a talpra állás.

17. oldal

2 hozzászólás
>!
Wiggin77 P

A harag, a gyász és a megaláztatás együtt szabadjára engedte a nemzeti mítosz szenvedélyes segítségül hívását, amelyben az érzelem felülírta a történelmi valóságot.

122. oldal

>!
Wiggin77 P

A két jelentés bemutatása közötti időszakban megszólalt egy erőteljes hang, és óvott a bizottságok előtt álló bonyolult területi kérdések túl gyors és túl leegyszerűsített megoldásától: ez David Lloyd George brit miniszterelnök hangja volt. Március 25-i memorandumában –amelynek címe „Néhány gondolat a békekonferenciáról, mielőtt véglegesítik a feltételek tervezetét”–Lloyd George hangsúlyozta azokat a hosszú távú veszélyeket, amelyeket ez a Németországra erőltetett túl szigorú béke jelenthet, és így folytatta: „Amit a németekkel kapcsolatban mondtam, érvényes a magyarokra is. Sohasem lesz béke Délkelet-Európában, ha minden most születő kis állam határain belül nagy tömegű magyar irredenta fog élni. Én ezért a béke vezérlő elvének azt tartanám, hogy amennyire emberileg lehetséges, az egyes fajok anyaországukban kerüljenek elhelyezésre, s hogy ez az emberi feltétel előzzön meg minden stratégiai, gazdasági vagy közlekedési meggondolást, mert azokat általában más eszközökkel meg lehet oldani”. Ez figyelemre méltó és előretekintő megállapítás volt, közelebb állt az Egyesült Államok tárgyalási pontjaihoz, mint a miniszterelnök saját kormányáéhoz. Amint látni fogjuk, Magyarország és Európa balszerencséjére szavait gyakorlatilag
semmibe vették.

82. oldal

>!
Wiggin77 P

A Tanácsköztársaság, rövid fennállása ellenére, súlyos nyomokat hagyott a magyar nemzet lelkében, beleoltotta a kommunizmus elleni gyűlöletet, és gondolattársítással, a mély ellenséges érzelmet a Szovjetunió iránt, és ez húsz évvel később hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország eltűrte a szélsőjobbot, látszólag közönyös volt a nácizmus borzalmaival szemben, és passzívan tudomásul vette, hogy Magyarországot megszállja a náci Németország. Mivel a Forradalmi Tanács vezető alakjai zsidók voltak, a Tanácsköztársaság felélesztette Magyarországon az antiszemita érzelmeket, amelyek ott rejtőztek nem is túl mélyen a felszín alatt.

92. oldal

>!
Wiggin77 P

Bethlennek egyidejűleg egy másik válsággal is foglalkoznia kellett, amely abból fakadt, hogy a trianoni békeszerződés Ausztriának juttatta Magyarország egy nyugati szeletét, Burgenlandot. Ez igen kényes politikai kérdés volt, amellyel kapcsolatban a magyar kormánytól azt várta el a magyar nép, hogy ne legyen engedékeny, hanem szegüljön ellene az átadásnak. Ahogyan később Bánffy Miklós gróf, Bethlen külügyminisztere visszaemlékezett: 'Tetézte ennek fájdalmasságát, hogy nem valamelyik győző országnak kellett átadnunk Sopront és vidékét, hanem Ausztriának. Volt ebben valami szörnyen lealázó és valami pokoli gúny. Századokon át küzdött a magyarság, hogy hazáját megvédje Ausztria ellen. És most, mikor az antant széjjeltöri az osztrák birodalmat, akkor kívánja tőlünk, hogy a megmaradt Ausztriának mi adjunk át olyan földet, ami mindig a miénk volt.'

128. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Burgenland
>!
Wiggin77 P

Ha Károlyi abban reménykedett, hogy ez az erényes, jó szándékú nyilatkozat majd meglágyítja a franciák szívét, csalódnia kellett. Franchet tábornok válaszában durván rátámadt a magyarokra. Magyarország 1867 óta Németország cinkosa, és Németországgal együtt fog szenvedni. 'Önök elnyomták a nemzeti kisebbségeket, és ellenségeikké tették őket. Most a tenyeremen tartom őket, a cseheket, a románokat, a jugoszlávokat és a szlovákokat. Csak egy szavamba kerül, és megsemmisítik önöket.'

44. oldal

>!
Wiggin77 P

Ekkor a román főparancsnokság ultimátumot adott át a Peidl-kormánynak, és felszólította, hogy azonnal adják át Romániának a következőket: katonai felszerelést 300.000 katona számára; a magyar vasút gurulóállományának 51%-át; a magyar állatállomány és a mezőgazdasági géppark 30%-át; 20.000 vagonnyi árpát és takarmányt; a magyar hajók 50%-át; és 400 teherautót. Ezen túl a magyaroknak le kellett szerelniük minden hadiüzemet, szabadon bocsátani az összes román hadifoglyot, szenet biztosítani a kisajátított javak elszállításához, és teljes mértékben állni a román megszállás költségeit. Csak ha mindezeket teljesítik a magyarok, akkor képzelhető el a románok kivonulása.

96. oldal

>!
Wiggin77 P

Károlyi ekkor már radikálisabb politikai arculatot öltött: nemcsak a háború és a német szövetség végét, az Ausztriával való teljes szakítást és az általános választójogot követelte, de jelentős engedményeket kívánt tenni a nemzetiségeknek is. Októberben tárgyalásokat folytatott a szlovákok, románok, szerbek és horvátok vezetőivel. Kéréseik viszonylagosan mérsékelt volta felbátorította Károlyit, hogy sürgesse a királyt különbéke megkötésére, amíg még időben vannak. A nemzetiségi kérdést olyan feltételek mellett kívánta rendezni, ami megóvhatta volna a Magyar Királyság egységét. A román közösség József főherceghez, Károly magyarországi helytartójához fordult, és kérte, hogy az uralkodó nevezze ki miniszterelnöknek Károlyit.

38. oldal

>!
Wiggin77 P

Ez azt jelenti, hogy az 1919 januárjában összeülő párizsi békekonferencia előtt, mielőtt még elkezdődött volna a békeszerződések felvázolása, már előre el volt döntve — legalábbis Magyarországot illetően – a végeredmény zöme. A szövetségesek, főként Masaryk, Beneš, Trumbić, Pašić és társaik, valamint a velük rokonszenvezők propagandatevékenységének köszönhetően, immár szilárdan elkötelezték magukat a jövendő „utódállamok” függetlensége mellett.

61. oldal

>!
Wiggin77 P

Lloyd George folytatta ezt a gondolatmenetet a március 3-i tanácsülésen is, rámutatva: az, hogy a békeszerződés a magyar népesség egyharmadát idegen uralom alá helyezné, olyan helyzet, amelyet nem lesz könnyű megvédeni: nem lesz béke Közép-Európában, 'ha utólag jövünk rá, hogy a magyar követelések megalapozottak voltak, és hogy egész magyar közösségeket adtunk át mint a barmokat Csehszlovákiának s Erdélynek (sic! –Romániára gondolt), csak azért, mert a konferencia nem volt hajlandó megvizsgálni a magyar ügyet.'

116. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Romsics Ignác (szerk.): Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században
Romsics Ignác: Erdély elvesztése – 1918–1947
Botlik József: Nyugat-Magyarország sorsa 1918–1921
Vécsey Aurél: Magyar tragédia – A trianoni békediktátum
Apponyi Albert: Emlékirataim
Sárosi István: Trianon – A Nemzetközi Törvényszék előtt
Dobó Attila: A trianoni békediktátum
Bencsik Gábor: Igazságot Magyarországnak
Gömbös Gyula: Egy magyar vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és ellenforradalomról
Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély 1940–1944