Mahler 2 csillagozás

Bruno Walter: Mahler Bruno Walter: Mahler

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Róla szól: Gustav Mahler

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Zenei Kiskönyvtár Gondolat

>!
Gondolat, Budapest, 1981
158 oldal · ISBN: 9632809661 · Fordította: Fazekas Anna
>!
Gondolat, Budapest, 1969
198 oldal · Fordította: Fazekas Anna

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Gustav Mahler


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Bruno Walter: Mahler

Bruno Walter könyvéből – s némi utánanézésből – számos dolgot megtudtam az 1860-ban született Mahler-ről. A szerencsétlen, mondhatni „életveszélyes” gyermekkort magáénak tudható gyermek (14 testvéréből 7 testvére gyermekkorában meghalt), korán jelét adta kiemelkedő zenei tehetségének, négyévesen „harmonikázva” az utcán vonuló katonazenekar után „vonult”, hatévesen vidám polkát komponált, amit – pokoli környezete jellemzésére – gyászinduló vezet be. De kiderült az is, hogy több szimfóniát írt, mint Beethoven, s hogy az elsőt Budapesten mutatták be még 5 tételben. Egyes kritikák szerint kifütyülték, számtalan karikatúra jelent meg az előadásról. A szerző alaposan átdolgozta, s utána Mahler szimfóniája 4 tételessé változott… Hogy 1888–1891-ig a Budapesti Operaház művészeti igazgatója és vezető karnagya volt. Elérte, hoigy egyéves működése során a korábban gazdasági nehézségekkel küszködő Operaház nyereségessé vált. Innen a hamburgi opera karnagyának szerződött. Szerencsétlen sorsa felnőttkorban is kísérte: Budapesten érte apja és pár hónap múlva anyja, majd lánytestvére halálhíre, akikről az ekkor írni kezdett Második (Feltámadás) szimfóniájának nyitótételével (Gyászünnep) emlékezett meg. Zsidó származása több alkalommal bizonyult támadáspontnak ellene, jó néhányszor keveredett különböző botrányokba. A könyvből számos egyéb érdekesség, s sok-sok szakmai megállapítás ismerhető meg Mahler életéről. Minden zenekedvelőnek ajánlom!

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Epilógus>!

A zene egyáltalán nem a nappal művészete. Háttere, mélységeinek mélye nem a derűs lelkek előtt tárul fel. Sötét mélységből ered – sötét mélységben értjük és érezzük meg igazán, s nem a tiszta kékségű déltengerrel, hanem a sötéten hullámzó óceánnal rokon.

76. oldal

Ουροβορος >!

Egy ízben hegyi patak partján sétált egy muzsikussal, aki arról panaszkodott, hogy a zene lehetőségei nyilván kimerültek, hiszen mi következhetne még Beethoven, Wagner, Bruckner, stb. után. Mahler megállt, és meglepetést színlelve a vízre mutatott: „Nézze csak, barátom!” "Ugyan mit?" kérdezte a másik, csodálkozva. – „Az utolsó hullámot!”

123. oldal (Egyénisége)

Ουροβορος >!

Mégis létezik valamiféle fokozatos elerőtlenedés, lassanként a legmerészebb szenzációnak is halványulnia kell, s különösen gyengébb tolmácsolásban mindinkább fényét veszíti. És itt felmerül az a kérdés, mennyiben lényeges eleme a műalkotásnak a merészség és a kaland; a főként újszerűségre és kockázatra épített puszta merészség feltétlenül gyors elöregedésnek esik áldozatul – csak mélyebb, állandóbb értékekkel összefonódva érhet el tartós hatást.

110-111. oldal (Alkotómunkája)

Ουροβορος >!

Beszélgetéseink kimeríthetetlen témája volt Wagner személyisége is; Mahler fáradhatatlanul és mérgesen védte a hálátlanság és hűtlenség „filiszteri vád”-jai ellenében, és indulatosan fejtegette: a zseni begubózik alkotásába, s ez magyarázza emberi gyengéit.

22. oldal (Hamburg)

Ουροβορος >!

Nyersesége kedvelt kávéházi pletykatéma lett, maróan talpraesett megjegyzései szájról szájra jártak. […] Valamelyik tekitélyes személyiség új operát ajánlott figyelmébe, s megjegyezte, lehetséges, hogy az ez ideig nem éppen sikeres szerző ezúttal valóban szépet alkotott; Mahler barátságtalanul válaszolta: „semmi sem lehetetlen, ám valószínűtlen, hogy egy vadgesztenyefán narancs teremjen”. Az ilyen drasztikus fogalmazásra – mondta nekem – ösztöne készteti, mert tapasztalata szerint ilyen módon értetheti meg magát a legjobban és a legmeggyőzőbben, majd nevetve tette hozzá, hogy céljai érdekében ennek gyakorlati haszna fontosabb, mint a kifejezés pontossága, ami gyors, talpraesett megjegyzésekből többnyire hiányzik.

40. oldal (Bécs)

Kapcsolódó szócikkek: Gustav Mahler
Ουροβορος >!

Barátságos figyelmeztetésre felelte egy ízben: „a szarvak, melyeket az embernek le kell koptatnia, többnyire legtöbbet érnek rajta”. Amikor pedig egy jóindulatú, magas beosztású kishivatalnok azt mondta neki, ne rohanjon már fejjel a falnak, így felelt: „Miért ne; legfeljebb lyukat ütök a falon.”

129. oldal (Egyénisége)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kovács János (szerk.): Mozart breviárium
Norman Lebrecht: Miért Mahler?
Gustavo Marchesi: Európa zenéje – Giuseppe Verdi
Fábián László: Franz Schubert életének krónikája
William Wright: Pavarotti
Brodszky Ferenc: Ludwig van Beethoven életének krónikája
Kiss László – Bérczesi Róbert: Én meg az ének
Bogáti Péter: Édes Pólim!
Seán O'Hagan: Freddie Mercury
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.