Egy ​nő és egyéb állatfajták 74 csillagozás

Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Kutyák, ​macskák, madarak, hím- és nőnemű felmenők, no és persze a nyűgös, morcos, dörmögő-duruzsoló férj népesítik be ezt a könyvet, az olasz jelen és félmúlt egy darabkáját. És mindenekelőtt maga a szerzőnő, ez a hol izgága, hol riadt, hol pedig az érzelmeibe megadóan aláhulló asszony, aki védtelenségét az egész nagymonológot átszövő káprázatos humorral, bravúros nyelvi ötletekkel próbálja álcázni. Falat von maga köré, játszik, évődik, alakoskodik, de nem bírja sokáig szusszal, álmok, emlékek suhognak elő, s ő kapitulációra emeli a kezét, szabad folyást enged mindannak a lelki gazdagságnak, amelyet már képtelen visszafojtani, hiába búvik a fájdalmas cinizmus falai mögé. És akkor elénk áll maga az élet, egy régi család szomorúsággal, futó örömökkel, tragédiákkal, de a létezés boldogságával is teli élete, amelynek vezérfonala a szeretet. Az olasz írónő legújabb könyve nemcsak lenyűgözően szórakoztató, egyszerre kacagtató és lírai, de mindenekfölött szép. Az árad belőle, amit úgy… (tovább)

Eredeti mű: Brunella Gasperini: Una donna e altri animali

Eredeti megjelenés éve: 1978

>!
Háttér, Budapest, 1998
218 oldal · ISBN: 9639365017 · Fordította: Schéry András
>!
Háttér, Budapest, 1998
220 oldal · ISBN: 9638128429 · Fordította: Schéry András
>!
Háttér, Budapest, 1998
218 oldal · ISBN: 9789639365797 · Fordította: Schéry András

Kedvencelte 13

Most olvassa 3

Várólistára tette 39

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
stippistop SMP
Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Az utolsó magyarul megjelent Gasperinim… Kénytelen leszek most már rendesen megtanulni olaszul, hogy a többi könyvét is el tudjam olvasni.

>!
Márta_Péterffy
Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Nagyon kedvelem az írónőt, ez a könyve mégsem tetszett annyira..
Talán túl sok volt a valóságos életéből..mindenesetre a humora, öniróniája szórakoztató.

>!
blueisthenewpink SP
Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Nevettem, szám elé kaptam a kezem, nosztalgiáztam vele együtt. A ház a tónál régi ismerős nekem is az Én és ők sorozatból (https://moly.hu/polcok/en-es-ok). A gyerekek… spoiler De ott volt Bú és Rififi meg Vaú és Vaúné, és a Bestia is. Na meg Ő, akit én már rég otthagytam volna (vagy nem).

Rám is rámtelepedett a szomorúság, cipeltem közben. Tudom, mi az, hogy csak pillanatokra lehet boldog. És én is félek. Nem tudom, hogy csak azért, mert már sok mindent tapasztaltam első kézből, vagy egyébként is ennyire át tudnám-e érezni, de engem ez a könyv telibe talált. Azért ne ezzel kezdje, aki még nem olvasott tőle! Inkább a „fájdalommentesített” sorozattal. Ideje nekem is újraolvasni. (Vagy most már mindig ott fog bujkálni bennem ez a sok fájó emlék?)

Bővebben: https://blueisthenewpink.wordpress.com/2016/08/30/olvas…

>!
Rézangyal
Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Nagyon szeretem Brunella Gasperini humorát, mert mindig átszövi valami bús melankólia. Úgy tudsz rajta nevetni, hogy közben szégyenkezel, most talán nem is kéne. Pedig kell. Nevetni mindig kell, mert így lehet csak átvészelni olyan tragédiákat, mint két fivér elvesztése, kutyák, macskák, szerelemek halála. Apró tragédiák, fájdalmas veszteségek és nevetés.

>!
MrBones
Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Minden derűs epizódja, az írónőtől megszokott humor mellett szomorú könyv ez. Szívet szorongatóan őszinte emlékek sorozata a gyermekkorról, a múltról, a veszteségekről, az élet útján kísérő két- és négylábú szereplőkről. Kaotikusan felsejlő emlékek, boldog pillanatokról, feledhetetlen tragédiákról, szeretetről, hűségről. Nem olyan felszabadult könyv ez, mint amiket eddig olvastam Gasperinitől, sőt, rengeteg szomorúság, melankólia bujkál a sorokban, a szép emlékek, csodás barátok elvesztésének fájdalma, amit csak kicsit tud kompenzálni az együtt töltött idők megszépítő emléke, amibe még érdemes kapaszkodni, és erőt, ihletet meríteni.

>!
worsi ASP
Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Sose voltak otthon állataink. A kutyáktól félek is kicsit. Mégse volt zavaró ennyit olvasni kutyákról, macskákról meg madarakról. Talán inkább megnyugtató.
(Mondjuk nekem nem hiszem, hogy kellene állatot tartanom a lakásban, arról nem sikerült meggyőznie a könyvnek, hogy ez panelban jó ötlet lenne. Maradok a gizgazoknál.)

2 hozzászólás
>!
Manka
Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Nagyon szeretem a női írókat, ezt az érzelmességet, humort, elevenséget.
Tuti, hogy a fordító is egy szuper jó fej, az írónő meg egy ajándék az én életemben…

>!
Syssy922
Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Még régebben olvastam az Én és ők trilógiáját és az akkor nagy kedvencem volt. Ezért ahhoz hasonlóra számítottam, de ez más volt, de az is lehet, hogy az azóta eltelt 9 évben már másként látom a világot, és azért is éreztem másnak. Illetve a részletekre már nem emlékszem, csak arra, hogy nagyon szerettem, de ezért is itt az ideje egy újraolvasásnak.
Ebben is megvolt a humor, de ebben azért megtalálható a szomorú valóság is. Én nem tudom, hogy bírnám ki mindazt, ami vele történt.
Mindenképp elfogom majd még olvasni, ugyanis egy kicsit még keverednek bennem, hogy melyik esemény kivel történt. Mind a testvérei, mind az állataival kapcsolatban.

>!
Szuzi_nénje
Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Az elején fura ez az össze-vissza stílus. De aztán meg lehet szokni, és amikor belemélyed az írónő egy történetbe, akkor az olvasó is ugyanúgy elmerül az emlékeibe. Végülis nagyon tetszett könnyen olvasható, közvetlen hangvétele miatt pár nap alatt ki lehet végezni.

>!
MirkoMama
Brunella Gasperini: Egy nő és egyéb állatfajták

Nekem ez volt az első könyvem az írónőtől olyan prózai okok miatt, hogy a többi könyvét szinte lehetetlen megkapni. Igaz, már azóta innen-onnan sikerült még kettőt megrendelnem, mert annyira tetszett.
Rég olvastam valami ennyire szerethetőt. Volt benne jócskán melankólia is, finoman áthatotta az egész könyvet, de a szenzációs, egyedi humor, az önirónia mindezt maximálisan ellensúlyozta. Imádtam.
A vicces az egészben még az volt, hogy milyen sok részletében ráismertem a saját családomra. Az egyedi, családi dumákra, a tökéletesen szétszórt „kuplerájos” művész anyukámra a csapongó gondolataival, – talán ezért is voltak számomra könnyedén követhetőek az időbeni váltások, hisz ilyeneket, ilyenebbeket nap mint nap kénytelen vagyok összerakni…


Népszerű idézetek

>!
worsi ASP

Így hát nekiülök dolgozni. Nekiülni sokkal nehezebb, mint valójában dolgozni.

34. oldal

5 hozzászólás
>!
B_Tünde P

Egyben a legjobb barátom, olyan, amilyen baráttal csak sok év és sok halott fűzhet össze.

89. oldal, 5. fejezet (Háttér Kiadó, 1998)

>!
Rézangyal

A meghalás azt jelenti, hogy az ember otthagy minden szenvedélyt, haragot, kíváncsiságot… emléket. Ezért hát, nagybecsű kaszás, ezennel nyomatékosan felkérlek: először is profi hóhérhoz méltón végezd a munkádat, egyetlen kaszavágással, minden előzetes fenyegetés nélkül; másodszor: a lehető legkésőbb láss hozzá, köszönöm.

105. oldal

>!
stippistop SMP

Én pedig viszontlátom magamat kislányként, amikor a régi családi fényképeket nézegetve azt kérdeztem, hogy én hol vagyok, és sírva fakadtam, amiért akkor még nem születtem meg.

>!
Rézangyal

Nem, a haláltól nem félek. De a meghalástól! A meghalás azt jelenti, hogy az ember megfellebbezhetetlenül elveszít minden további lehetőséget a megismerésre, a megszeretésre, soha többé nem tudom meg, hogy megírom-e a könyvet vagy sem… (…)

104. oldal

>!
Szirmocska

– Asszonyom – mondta tiszteletteljesen elgyötört oktatóm vagy úgy száz lecke után –, most először találkozom ilyen esettel. Ön biztosan remek újságíró, a feleségem szokta olvasni és mindig mondja, hogy milyen szellemes – az arckifejezése némi kételyt sugallt –, de nézze, a magam érdeke ellenében mondom: ön sosem fog tudni vezetni. Túl szenvedélyes hozzá.
Nyilván finoman akart fogalmazni.
– De hisz én nem félek – tiltakoztam. Így volt igaz. Én akkor félek az autóforgalomtól, amikor gyalog vagyok, de autóban nem félek, akárki ül a volánnál. Ami életem párja szemében az eszementség újabb világos jele. – Egy csöppet sem félek! – biztosítottam.
– Én azt tudom – mondta oktatóm, és megtörölgette a homlokát. – Maga nem fél. Csak a többiek.

122-123. oldal

>!
worsi ASP

Igazságtalanságnak éreztem, hogy annyival a többiek után születtem. Kimaradtam egy csomó mindenből.

55-56. oldal

>!
blueisthenewpink SP

Belátom: nem túl meggyőző, ha valaki, akinek egy szajkó tanyázik a fején, vitába bonyolódik egy másikkal, akinek tukán ül a vállán.

203. oldal

5 hozzászólás
>!
worsi ASP

A nővéremmel és a leendő sógorommal voltam, akinek a nagymamája Pegliben lakott, valami – őhozzá hasonlóan – hajmeresztő villában, amely tele volt finom mívű asztalkákkal, foszladozó csipketerítőkkel és macskákkal. Parányi öreg néni volt, közel a kilencvenhez, velencei, szenilis, de olykor borotvaeszű, akiről azt sugdosták, hogy roppant bűnös életet élt – és, gondolom, roppant szórakoztatót. Az éjjeliszekrényén ott állt korán elhalálozott férjének a fényképe – „szegény jó drágám” –, a fiókjai tele voltak fényképekkel és emlékekkel a kurizálóitól (így emlegette őket), akikre visszaemlékezve még mindig felcsillant a szeme.

115. oldal

>!
pelika_Bp

Szintén családtag volt a Rififi: koromfekete, fényes szőrű és nyiszlett, akinek két különlegessége volt. Az egyik, hogy csapvízzel mosakodott, mint egy ember: többször megnedvesítette a kezét, illetve a pracliját, majd alaposan átdörzsölte vele minden testrészét. Ha pedig esett, kinyargalt a kertbe, és úgy viselkedett, mint egy ember a zuhany alatt. Egyszer a fiam utánaszaladt egy pipereszappannal. De erre már nem tartott igényt.

141. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

John Grogan: Marley & Mi
Garaczi László: Hasítás
James Herriot: A repülő állatorvos
Diana Wynne Jones: A másik palota
Christopher Moore: Mocskos meló
Richard Katz: Kutyaposta
Tom Watson: Pálcikakutya
Stephenie Meyer: A Vegyész
Lily Tiffin: A Minótaurosz kutyája
Sveva Casati Modignani: Éjféli uzsonnák