Ki ​téged így szeret 20 csillagozás

Bruck Edith: Ki téged így szeret Bruck Edith: Ki téged így szeret

A könyvet úgy említik, mint az életben maradt Anna Frank naplóját. Nekünk különösen érdekes ez a könyv, hiszen Bruck Edith – akit az első kiadás óta a róla készült riportfilm révén is megismerhettünk – egy kis magyar faluban született, földhözragadt zsidó félparaszt családból, apja mészárossegéd és szerencsétlen kezű vándorkereskedő volt, „rongyoszsidó”, amilyeneket a Kárpátalján lehetett látni hajdan. Az írónő kitűnően ismeri a magyar parasztéletet, azon belül is a jellegzetes világot, amellyel Olbracht műveiben találkozunk. Naplója e világ tragikus széthullásának dokumentuma, a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele, s ereje éppen pátosztalanságában, nyerseségében van. A felszabadulás után az írónő Izraelbe vetődik, ahol végre hazát remél találni, de ott sem tud gyökeret verni: pincérnő, táncosnő, fotómodell és munkanélküli, aztán innen is továbbmenekül – s ma Olaszországban ismert és elismert író.

Eredeti cím: Chi ti ama cosi

Eredeti megjelenés éve: 1959

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Femina

>!
Európa, Budapest, 1985
218 oldal · puhatáblás · ISBN: 9730732629 · Fordította: Székely Sándor
>!
Európa, Budapest, 1964
188 oldal · Fordította: Székely Sándor

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Izrael


Most olvassa 1

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
n P
Bruck Edith: Ki téged így szeret

…csak néztem merengve a könyv első oldalára írottakat…
A sorokat töltött tollal írták, gyönyörű kerek betűkkel. Azzal a tollal csak így lehetett írni, emlékszem gyerekkoromból az írásórák patroncseréire :), hogy semmi folt ne maradjon.
Ezeket a szavakat is emlékül szánták.
Elköszönő emlékül.

"Dolgozni csak pontosan szépen,
Ahogy a csillag megy az égen
Úgy érdemes!"( József Attila)

Nincs olyan, aki ne ismerné ezt a részletet.

De az utolsó sor, ami a lényeg:
„Szeretettel búcsúzunk Tőletek”

Se egy név, se egy dátum…
Akár mindenkinek szólhatna.

Bruck Edith kötete öt novellát foglal magába.
Napló.
Nyers,kíméletlen, igaz elbeszélés a holokausztról.
Érdekessége az időbeli sorrend. A széthullással, a lágerrel, a halállal kezdi.
Majd a további leírásokban látunk bele a család életébe, látjuk azt, amit még fontosnak vélt elmondani magáról. A világáról.
Azt mondja:" …a másvilág nagy meglepetés lesz, hiszen azt sem értettem, amiben élünk…"
És nem értjük vele együtt mi sem, sem azt a világot sem ezt amiben vagyunk…
„Úgy érzetem, áll az idő”

Az eredeti önéletrajzi kéziratát az írónő elveszítette az egyik szökése során.Egy barna füzet volt, amiben gyerekkori verseit is írta.
Többször is próbálta újra és újra megírni, de csak évek múltán tudta Rómában olaszul. (1958-1959)

Bárkinek is szánták az első oldal sorait, hozzám is elért….

15 hozzászólás
>!
dokijano
Bruck Edith: Ki téged így szeret

Az ismertető szövege szerint a címadó kisregény a túlélő Anna Frank naplója. Teljes mértékben igazat adok nekik.
A szerző Magyarország északkeleti végén született, gyerek volt még a zsidóüldözések idején. Családjával együtt elhurcolták, és többfelé szétszóródtak a haláltáborokban. A szülők nem is élték túl a borzalmakat, a testvérek – szerencséjükre – igen. Az ő hányattatásaikról szólnak az Olaszországban olaszul író hazánkfia novellái.
Az első (címadó) kisregénye az elhurcolás, a koncentrációs táborokban elviselt borzalmak és a visszatérésről szól. Nagyon érzékletesen mutatja be a nyomorúságos helyzetüket és megaláztatásaikat, szinte ott éreztem magam én is az állati sorban tartott emberek között. Nem is értem, miért okoz egyeseknek örömet az, ha letagadják a holokauszt megtörténtét. A többi novella a falusi szegény zsidók életkörülményeiről illetve az izraeli életkezdés nehézségeiről szól.
Tragikus a téma, de ismerni kell a történelem ezen szeletét alulnézetből, mások szemszögéből is. Olvastam volna még tovább a szerző élettörténetét. Remélem, megtalálom majd a többi írását is a könyvtárban!

1 hozzászólás
>!
ppeva P
Bruck Edith: Ki téged így szeret

Sok jobb könyvet is olvastam már a holokausztról és az azt megelőző-követő időszakról.
Végülis négy csillag lett. Töprengtem, mert billegtem a 3,5-4 között, aztán megnéztem, milyen könyvekre adtam 3,5-öt, és rögtön felfelé kerekítettem. Hiába, általában nagyon elnéző vagyok. (Kevés kivétellel…)
Nagy érdeme ennek a kis könyvecskének, hogy bemutatja a falusi, szegény zsidóság életét, erről ritkábban olvasni.
A másik jelentősége, hogy női szemmel láttatja a holokausztot. Utánanéztem, nagyon kevés ilyen könyv van. Ez nem „szexista” megközelítés, de női szemmel bizony más látszik, más megközelítésből ismerhetők meg az események.

2 hozzászólás
>!
tmezo P
Bruck Edith: Ki téged így szeret

Ez a könyv valóban „a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele”.
Örülök, hogy a polcomon van!

>!
emotive
Bruck Edith: Ki téged így szeret

Megrázó könyv volt, a végén a novellák kicsit furcsák voltak, a fiktív nevekkel meg azzal, hogy visszavittek minket a háború előtti időkbe. Hihetetlen még mindig számomra, hogy ezeket a borzalmakat az emberek viszonylag ép ésszel és ép értékrenddel kibírták…

>!
Szédültnapraforgó
Bruck Edith: Ki téged így szeret

Nagyon megrázó olvasmány. Olyan őszinteséggel ír a zsidóságról, a holokausztról, a novellákban szereplő családok életének kínlódásait átéléssel írja le, olvasom és mintha velem történtek volna meg az események. Háború, deportálás, kínzások, éhezés, fázás….nyomor!
Jó, hogy akkoriban nem éltem, nem akarok ilyet átélni…

Fontos gondolat az írónőtől, ami nem a regényben volt, de egyet értek vele:
„ Ha sok mindened van, az elgyöngít. A kevés inkább megerősít.”

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Bruck Edith: Ki téged így szeret

Ezt most annyira nem éreztem szépnek és szívfájdítónak.
Mindvégig keménységet, dacot, itt-ott gúnyt éreztem. Az egész történet hideg volt számomra, valahogy nem találtam rá a lélek fájdalmára. Mintha nem is a szerzővel történtek volna a dolgok, hanem csak írni akart valami keményet.
Mert muszáj volt írni, mert ezt tűzték ki feladatul.
Nem pedig azért, mert ilyen kegyetlen és gyilkos volt az élet.
Annyi sok múltidézést olvastam már, hogy úgy érzem, megengedhetem magamnak, hogy ezt most ne fogadjam el.
Mintha valahol a háttérben sátáni kacajt hallanék, hogy na, megírtam nektek, nesztek.

A második részben, a novellákban sokkal több volt a fájdalom, az érzés.

>!
maneki_neko
Bruck Edith: Ki téged így szeret

Őszintén, jó stílusban ír Bruck Edith, és a könyv is érdekes, habár szörnyű korszakról és számunkra elképzelhetetlen tragédiákról olvasunk.
A rövidebb novellák úgy jók, ahogy vannak, nem lehet bennük kifogást találni. A címadó történetet azonban – annak ellenére, hogy nagyon tetszett – túl tömörnek, túl összefoglalónak találtam. Szerettem volna, ha részletesebben, bővebben kifejti az eseményeket, hiszen egyrészt lett volna mit, másrészt az írói eszközei és tehetsége is megvolna hozzá. Egy-két mondattal elintéz olyan eseményeket, amelyeknek akár egy egész fejezetet is lehetett volna szentelni – én legalábbis kíváncsi lettem volna rá! Úgy is fogalmazhatnék, hogy szerettem volna többet kapni.

>!
Ébenfaló
Bruck Edith: Ki téged így szeret

Nehéz értékelni, mert úgy gondolom, hogy aki ilyen nyíltsággal mer írni, megérdemli a legjobbat…
Nekem mégis csalódás volt olvasni ezt a könyvet. Zűrzavart éreztem végig, amit még fokoztak az utána következő elbeszélések. Olyannak tűnt, mint amikor kacsázunk a vízen: csak a felszínt érinti a kő…
Ezzel természetesen nem a borzalmak mértékét minősítem le, vagy a hitelességet kérdőjelezem meg.
A cím viszont nagyon találó.


Népszerű idézetek

>!
Miestas

Azt gondoltam, hogy a másvilág nagy meglepetés lesz, hiszen azt sem értem, amiben élünk.

23. oldal

>!
Miestas

Mindig nézz az emberek szemébe, mosolyogj, légy vidám, ha ezt a három dolgot megtanulod, jól fogsz szolgálni, és az élet is jól szolgál majd neked.

96. oldal

>!
Sárhelyi_Erika I

A falusiak a házak előtt álltak, sokan sírtak. Leginkább a szegények, mert a gazdagoknak kevés a könnyük.

22. oldal

>!
Carmilla 

Sokan, akik között felnőttem, nem köszöntek többé, vagy úgy tettek, mintha nem vennének észre.

15. oldal

>!
Carmilla 

Büszke voltam apámra, aki útjairól gyakran kabát nélkül tért haza, mert odaadta valakinek, aki szegényebb volt nála.

42. oldal

>!
Carmilla 

Május volt, közeledett a tizenharmadik születésnapom. Csupán egy kiló kenyeret kívántam, de azt egyszerre ehessem meg.

54. oldal (Európa, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: kenyér
>!
Carmilla 

Apám ígérgette, hogy többé nem hazudik, nem iszik, nem hisz az embereknek, de mindannyiszor minden elölről kezdődött.

A Szellő - 132. oldal (Európa, 1985)

>!
Gólyanéni

A szegények szegényei a cigányok voltak, az erdő mellett volt a táboruk, tele meztelen, éhes gyerekekkel. Koldulásból éltek, néhányan segédkeztek a házak, istállók építésénél, de nem sokan adtak nekik munkát vagy alamizsnát, a legtöbb parasztnak a háza közelébe se mehettek. Mindenki gyűlölte őket, állati sorban éltek. Apám gyakran magával hozta egyiküket, akit mi bácsinak szólítottunk, néhány rongyot vagy valami ennivalót adtunk neki. Ő meg tréfálkozott velünk, és igazat szólt, amikor azt állította, hogy a cigányok és a zsidók sok mindenben megegyeznek: mindenki gyűlöli őket, és mindig csak mennek, mennek, nem állnak meg soha, nincs olyan hely, ahol otthon lehetnének.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: alamizsna
>!
Carmilla 

– Nehogy levágd – mondta –, olyan szép így a hajad, és télen jó meleg.

A befagyott folyó - 182. oldal (Európa, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: haj, hajszál
>!
Carmilla 

Megkérdeztem, miért vannak úgy begyulladva, azt válaszolták, én nem tudom, milyenek az oroszok. Erre én: hogy ők meg nem tudják, milyenek a németek.

62. oldal (Európa, 1985)


Hasonló könyvek címkék alapján

Chava Pressburger: Bátyám naplója
Fahidi Éva: A Dolgok Lelke
Rafael Seligmann: A tejesember
Livia Bitton-Jackson: Ezer évet éltem
Edith Eva Eger: A döntés
Kertész Imre: A végső kocsma
Csobánka Zsuzsa: Majdnem Auschwitz
Kertész Imre: Sorstalanság
Robert Merle: Mesterségem a halál
Primo Levi: Ember ez? / Fegyvernyugvás