Amerikában ​születtem 6 csillagozás

Bruce Springsteen: Amerikában születtem

A ​Rolling Stone magazin szerint a kötet meglepően eredeti memoár, ami magasan kitűnik a rockéletrajzok közül. Először is azért, mert Springsteen tud írni, a nyelvezete élvezetes, sokszor dallamos, mint egy feszes gitárriff, máskor szinte megfoghatatlanul expresszív, sodró, inkább hat az érzékekre, az indulatokra, mint a tudatra. A történetmesélés módja egészen intim, mert Springsteen folyamatosan láttatja azt is, hogy a karrierje fejlődésével párhuzamosan mikor milyen belső harcokat vívott. Őszintén mesél arról, hogyan küzdött meg az apjától örökölt mániás depresszióval és rettegett attól éveken át, hogy meg fog őrülni, nem fog tudni elköteleződni, sosem találja meg a belső békéjét. Mindezek ellenére a kötet lényege nem egy gyógyulástörténet és nem is példabeszéd, hiszen bevallja, hogy a mai napig küzd a deprersszióval, ami folyamatos feladatot jelent számára (ezzel sokkal szimpatikusabbá és hitelesebbé is válik). Ugyanakkor az olvasó bepillanthat a rock fénykorának kulisszái mögé… (tovább)

>!
Kossuth, Budapest, 2017
512 oldal · ISBN: 9789630991063 · Fordította: Nagy Boldizsár
>!
Kossuth, Budapest, 2017
512 oldal · ISBN: 9789630990127 · Fordította: Nagy Boldizsár

Kedvencelte 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

>!
Flór
Bruce Springsteen: Amerikában születtem

Ez a könyv színtiszta rock n roll, én meg lassan egy éve, minden nap a kezembe veszem, azért, hogy a laptopom alá tegyem magasítónak… khm, bocsi Bruce, ígérem ezután másik, hasonlóan terjedelmes könyvet fogok használni.
Ugyanis ez a regény megbecsültebb helyet érdemel, mondjuk a szívedet vagy a lelkedet. Mert ez nem csak egy önéletrajzi regény a semmitől a csillagos égig vezető útról. Ez a rock 'n roll emlékműve szavakból formázva; egy lágy duruzsolás a füledbe, hogy sose add fel az álmaidat; és himnusz az életről és a szeretetről, ami jelentéssel tölti meg azt.
Bruce Sprinsteen számára a zene egzisztenciális szükséglet; az elemlámpa, amivel a lét értelmét, a mindennapok lényegét keresi a világ sötétségében, miközben fénnyel tölti meg az emberek lelkét.


Népszerű idézetek

>!
nisursenga P

Egy tengerparti kisvárosból származom, ahol a legtöbb ember csalónak számít.

(első mondat)

>!
nisursenga P

Miközben a magnónak játszottam, azt gondoltam magamról, hogy húúú, piszok jól nyomom. Aztán visszahallgattam: mintha egy macska nyávogna, aminek lángra kapott a farka. Annak, ahogyan énekeltem, nem volt dallama, amatőr volt, ostoba és vadidegen tőlem. Minden maradék önbizalmat kiölte belőlem ez a felvétel, amit addig a hangommal és önmagammal kapcsolatban éreztem. Teljesen összezuhantam.

445-446. oldal

>!
Flór

Később rájöttem, hogy nem lemezt készítettünk, hanem vándorútra indultunk, a popzene földjén robooltunk, és rejtelmes kérdésekre kerestünk komplikált válaszokat. […] Mindenesetre már régóta ez volt az egyetlen csatorna, amin keresztül megoszthattam a földön szerzett tapasztalataimat. Már a kezdet kezdetén így zenéltem, íyg tudtam megmutatni, mit tudok. Gyógyír volt, balzsam, kulcs, amivel megfejthettem életem ismeretlen titkait. Ez volt az alfa és ómega, amiért gitárt vettem a kezembe. Igen, voltak lánok. Igen, számított a siker. De a válaszok, pontosabban azok a nyomok nem hagytak nyugodni az éjszaka közepén, miattuk keltem fel és tűntem el a hathúrós rejtjelezőm (amit az ágy végén tartottam) hangrésein át, míg a világ édesen aludt. Örülök, hogy szépen megfizették a próbálkozásaimat, de őszintén mondom, ingyen is megtettem volna, amit tettem. Mert muszáj volt. Számomra nem volt kerülőút. Sok múlt egy acélhúrral és néhány olcsó hangkulccsal felszerelt egyszerű fadarabon: ez volt megváltásom „záloga”.

261. oldal

>!
nisursenga P

Jersey-ben a drogozás a középiskolás hétköznapok része volt; habár soha nem próbáltam ki semmit (túl parás voltam), a szomszédom és egyben egyik legjobb haverom volt az első olyan srác, aki a városban kemény drogokkal kísérletezett. Egyszer behívtak az iskolaigazgató szobájába és mindenféle kérdéseket tettek fel nekem a drogokkal kapcsolatban, de én nem tudtam semmit. Senki nem hitt nekem: abban a korban, az én külsőmmel illett volna jobban képben lenni. De egyszerűen nem érdekelt a dolog.

97. oldal

>!
betűfaló

Komor esti meséket akartam. John Lee Hooker és Robert Johnson lemezei jutottak az eszembe: olyan zenék, amiket jó volt lámpaoltás után hallgatni. Azt akartam, hogy a hallgató hallja, mi jár a szereplők fejében, érezze a gondolataikat, döntéseiket. Ezek a dalok teljesen mások voltak, mint a rockzene, amit eddig írtam: visszafogottak, a felszínen nyugodtak, de odalent erkölcsi bizonytalanság és szorongás honolt.(Springsteen a Nebraska készítéséről)

278. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jon Wiederhorn – Scott Ian: A gitáros faszi az Anthraxből
Max Cavalera – Joel McIver: My Bloody Roots – A Sepulturától a Soulfly-ig és azon túl
Fencsik Tamás – Ganxsta Zolee: Döglégy a világ körül
Rex Brown – Mark Eglinton: A Pantera igaz története
Trevor Baker: Dave Gahan & Depeche Mode
Morsányi Bernadett: Egyedül szembejövet
Szőnyei Tamás: Az új hullám évtizede 1.
Sebők János: Magya-rock 2.
Duff McKagan: It's so easy
Renée Carlino: Sweet Thing – Te édes