A ​Manci 46 csillagozás

Bródy Lili: A Manci Bródy Lili: A Manci Bródy Lili: A Manci Bródy Lili: A Manci

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Manci, Radómanci, Mancimargit, Macskacsibe! Így szólítják e könyv bűbájos főhősnőjét, a Hernád utca üdvöskéjét, az igazi pesti lányt, a kis penészvirágot, akinek a kor, a társadalom törvényei szerint az életben való érvényesülés egyetlen útja a férjhez menés – volna. A Manci azonban egy súlyos szerelmi csalódás következtében átalakul, megújul, kivirágzik, és megtalálja – nem könnyen! – az igazi, a teljes boldogságot.

Eredeti megjelenés éve: 1932

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Athenaeum 2 pengős regényei

>!
Ciceró / Gondolat, Budapest, 1990
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9634002668
>!
Athenaeum, Budapest, 1932
256 oldal · keménytáblás
>!
Athenaeum, Budapest
256 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 1


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 51

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

>!
szadrienn P
Bródy Lili: A Manci

Igazi kis gyöngyszem, édes, bájos, imádnivaló lányregény az 1930-as évekből. Tökéletesen ragadja meg a korszellem változásának pillanatait, amikor a szigorú erkölcsi normák már kezdenek egy kicsit meglazulni, és az elkényeztetett Kiskisasszonyka tanulmányokba fog és meghódítja a munka világát. Készülj, Váltóbank, jön Radó Manci!
A tüneményes Manci nemcsak a teljes Hernád utcát és a banki tisztviselők hadát kápráztatja el, de kissé könnyelműen, majd könnyek között, végül friss műveltséggel felvértezve belopja magát az olvasó szívébe, mint a szerelmi csalódásból talpra álló, jellemfejlődésre képes, megújulni tudó nőalakok mintaképe.
Hősnőnk csillogó személyisége mellett a mai napig élvezetes stílus és a habkönnyű humor miatt is érdemes egy rövidke, üdítő látogatást tenni a harmincas évekbe.

3 hozzászólás
>!
Zsuzsi_Marta P
Bródy Lili: A Manci

Végtelenül kedves, bájos, könnyed humorral és régies szavakkal átitatott regény a 30-as évekből, melyben megelevenedik előttünk az akkori Budapest kávéházi, banki és társasági élete, a villák és bérházak lakói is, miközben Radó Manci kijárja a nagybetűs élet, majd a saját iskoláit, önmagára talál.
Megerősödve, önbecsüléssel lép ki a világba, ami már többé nem púder- és parfümillatú teadélutánokat, szétfolyó, unatkozós, semmittevős napokat jelent, hanem egy olyan életet, amiben el tud igazodni egy olyan művelt, tanult, képzett és dolgozó nő, mint Manci, aki már nem várja kiszolgáltatottan a jövőt.
Bródy Lili a nőnevelés fontosságát hangsúlyozza ebben a szeretnivalóan könnyed, lehengerlően bájos, kimondottan olvasmányos regényében, melynek nyelvezete esetleg, de mondanivalója korántsem idejétmúlt.
Megnyert magának az első mondattól kezdve, élvezetes, vidám órákat jelentett nekem – ment is a kedvencek közé! :)

>!
ppeva P
Bródy Lili: A Manci

Meseautós meseregény és egyben a huszadik század 30-as éveinek női fejlődésregénye – hogyan lesz Radómanciból rövid idő alatt (számomra túl rövid idő alatt Radómargit, avagy hogyan változik át a szép, de butuska kiskacsa szép, de okos, kifinomult (ráadásul dolgozó!) hattyúhölggyé (ehhez az átváltozáshoz aztán még több időre lett volna szükség).
Érdekes volt a korrajz, a háttér. A pénztelen középosztály mindennapi vergődése, a fiatal fiúk és lányok közti kapcsolatok, az elfogadott erkölcsi, viselkedési kategóriák változása, a nők munkába állásának háttere, az egyenjogúság kezdetei.
Kellemes kis olvasmány, de sok benne a meseelem. Kicsit olyan volt, mint a 30-as évek kedvesen bugyuta, romantikus kis fekete-fehér filmjei. És bármekkora is az egyenjogúság, az öntudatra ébredés, meg hiába hangoztatja, hogy a legfontosabb az ész meg a műveltség meg az önálló gondolkodás – azért szegény kövér Magdát és sánta Olgit a végére mintha nemcsak Manci, hanem még az írónő is lenézné, elfelejtené, lesajnálná. Mert nem szépek, és nem túl kelendőek a férfiak piacán…

2 hozzászólás
>!
cippo IP
Bródy Lili: A Manci

Kisasszonyregény. Tenném a pöttyösbe. Vagy a csíkosba, simán.
A nyelvét, azt a felvágós, hebrencs mancinyelvét, azt igen szerettem. Mer nagytitokban vonzódásom van, kérlek, az ilyen kis jasszokhoz, az ilyen hernáduccai kis állatokhoz, az egymásnak az ilyen jóindulatbul történő lemarházásához. Mint ahogy a Komlós Jancsi-féle jampecekkel való kínos intermezzo utáni csúnya-szép laklikba való megbölcsült, szikár, házasság céljábul történő beleszédülésekhöz; vonzódásom van az ilyesmikhöz is. Mer, kérlek, én egy jó anyag vagyok, egy föltétlenül jó anyag, egy flexibilis jellem, ahogy neveznék az ilyesmit az igazhitű entellektüelek. ;)
A történet meg… Hogy is mondta a Vidor Erzsi?
… banális befejezés, de az ember… mindenki… visszajut egyszer a banalitásokig. Éés hepiend. Azt' kalap-kabát.

11 hozzászólás
>!
ziara P
Bródy Lili: A Manci

Tetszik nekem ez a Radómanci! Nagyon örülök, hogy egy kihívás miatt rátaláltam erre a könyvre. Romantikusan realista, írja a fülszöveg, és ez teljesen így van. Örülök, hogy a XX század első felében már lehetett írni egy lányról, aki rájött, hogy ki ő, mi az igazán fontos, és mi az, ami teljesen érdektelen és értéktelen. Nem ismertem Bródy Lilit, de utánanézek!

>!
Márta_Péterffy P
Bródy Lili: A Manci

Rég olvastam ilyen könnyed, bájos kisregényt-csak ajánlani tudom!
A múlt század harmincas éveinek pesti humorát csillogtatja az írónő, miközben asszonysorsokat ábrázol, néhol filozofikusan, ám cseppet sem száraz vagy unalmas.Mai szemmel nézve talán nehéz megérteni a korszak férfi-nő viszonylatait, de lehet, nem is vagyunk messze ezektől a kérdésektől.
Mindez szórakoztató stílusban, olykor tényleg nagyon viccesen olvasható, végig elkerülve a giccs csapdáit, még a kedélyes befejezésnél is.

2 hozzászólás
>!
meseanyu MP
Bródy Lili: A Manci

Hát ez valami csuda helyes édes-bús történet. Le vagyok hengerelve! Bele lehetne kötni ebbe-abba, ha nagyon akarnék, de összességében annyira jól szórakoztam, annyira jó volt a stílus, olyan volt az egész, mint egy jó kis régi magyar film. Halálos!

2 hozzászólás
>!
modus_operandi
Bródy Lili: A Manci

Teljesen bele vagyok bolondulva a történetbe, a hangulatba, olyan hihetetlen bája van!
A rajongásomat tökéletesen kifejezi az egyik kedvenc mondatom belőle:
„- Lennék érted borzeb!”

>!
Gelso P
Bródy Lili: A Manci

Jajj, legyenek ilyen Lénárdok, mert akármennyire is erős, dolgozó nőket kíván belőlünk nevelni/változtatni a mai élet – sokféle mentőövre van és lesz szükségünk, de az ilyesféle mentőangyalra a leginkább… ;-)

Radó Manci nagyon emlékeztetett egy fiatal, agilis, öntudatos, magabiztos hölgyre, aki 1996. december 20-án átlépte egy nagyvállalat küszöbét és elkezdett dolgozni egy, az iskolától merőben különböző miliőben…
A huszonéves Radó Manciban a huszonéves magamra ismertem a könyv nagyon sok momentumában (kivéve a szanatóriumi pihenést, mert olyanból nem részesültem…sajnos)
Az elején nem kedveltem a szereplőket: az éljamának-Mancit, a horgolgató-szegényeséletébe-belenyugvó-anyut, az aggodalmaskodó-aput, a lustácska szolgát, a pojáca Komlóst – a pasi társaságában sem „éreztem jól magamat”; a végére pedig majdnem mindenkit megkedveltem – kivéve a Komlóst.
Azt hiszem, muszáj ilyen alakoknak/"szellemeknek" mint az Olgi felbukkanniuk az életünkben, akik nem egyenlőek a szüleinkkel, akik hideg fejjel fel tudják mérni és mérlegelni az állapotokat, akik amikor szüksége van életünknek arra, hogy kibillentsék, fenekestül felforgassák, vagy csak el kell, hogy indítsák a lavinát – kertelés nélkül megteszik, ha kell zsinórban egymás után többször is, a kedvező változások reményében.
Kitartó, következetes – azért ne legyen a szülő, mert sokszor a szíve, lelke nem engedi cselekvésre – és akkor, semmi sem lesz, csak a depresszió, kedvetlenség, régi seb nyalogatása, bánkódás más után…
Nagyon jó kikapcsolódást jelentett a könyv, mindenkinek ajánlom – kezdő feministáknak meg főleg…

Pont olyannak képzeltem a Mancit, mint az az autós borítón látható, de inkább hívtam volna Bródy Lilinek, mint Margitnak…

Ezeket meg muszáj idejegyezni:
http://moly.hu/idezetek/198814
http://moly.hu/idezetek/102786
http://moly.hu/idezetek/102773
és eljut ide:
http://moly.hu/idezetek/198819

Még azt elfelejtettem, hogy ismét visszarepültem a könyv segítségével Rejtő Boszorkánymesterének környezetébe – http://moly.hu/ertekelesek/766128. Olvassátok mellé ezt is…

@cseri kihívására, a Húzzunk kék harisnyát… címűre olvastam, és ezzel teljesítettem is.

>!
mozgokep016
Bródy Lili: A Manci

Sokkal érdekesebb volt, mint amire számítottam. A könyvre igazából egy életmód történeti olvasmányom sorozatos hivatkozásaként figyeltem fel, s azokból az idézetekből (persze ott pontos illusztráló funkciójuk volt) egy majdnem bugyutácska, de hangulatos történet sejlett fel. De nagyon érdekel a korszak, és a könyvet is sikerült megszereznem, így elolvastam. Nem bántam meg. Jó stílusú, szórakoztató, élvezetes. Korképnek és kikapcsolódásnak is. Ennél komolyabban nem tudtam venni, főleg a történet utolsó fejezetei miatt, de örülök, hogy elolvastam.


Népszerű idézetek

>!
stippistop SMP

Anyu nem volt jó levélíró, és különösen nem volt jó levélíró akkor, amikor ilyen embereknek kellett írni, mint Flóra néni. A sógorné ugyanis művelt és okos asszonynak számított, akit csendben mindig azzal gyanúsítottak, hogy egy kicsit lenézi a férje családját. Ezért kellett levelezésnél a Manci segítsége, aki hévvel diktált anyunak gyönyörű körmondatokat, de anyu végül mégis mindig azt írta, amit ő akart, és csak ott vette igénybe Mancit, hogy megkérdezze, hány z-vel írják: „őrizz”, és egy szó vagy két szó az „elhidegülést”.
– Te anyu – mondja most Manci –, ez bevezetésnek elég. Most csinálj új bekezdést, és írd ezt: eszembe jut egy Shaw-aforizma, édes Flórám, amely…
Anyu finom asszony hírében áll a Hernád utcában, de anyu most kénytelen meghazudtolni jó hírét. Szelíden mondja anyu:
– Te kis marha, te. Hát mi vagyok én? Madame Sevigné vagyok én, hogy irodalmi leveleket firkáljak a sógornőmnek Tokajba? Eszembe jut egy Shaw-aforizma!… Hát most mondd meg nekem, édes gyermekem, úgy nézek én ki itten, mint akinek egy Shaw-aforizma az eszébe jut? Mi?

105. oldal

2 hozzászólás
>!
mdmselle IP

– Mindenre van sablon a világon, Manci. El lehet mondani két szóban nagy tragédiákat, és lehet regényt írni arról, hogy két ember három évig ül egymás mellett egy sötét sarokban. Olvassa az oroszokat.

169. oldal

2 hozzászólás
>!
Zsuzsi_Marta P

Nem a tények fontosak, Manci, hanem hogy hogyan viselkedünk, amikor a tények fejbevágnak. Nem az a fontos, hogy hideg van, hanem hogy fázunk-e. Nem az a fontos, hogy otthagynak bennünket, hanem hogy fáj-e ez? És ez tőlünk függ, Manci…Csak tőlünk függ…Nem szabad, hogy az ember hagyja magát.

70. oldal

>!
mdmselle IP

Ez a kis szőke még szemtelenebb, mint a Klár Gyuri, mert Klár Gyuri csak féléves ismeretség után merte mondani, hogy lennék érted borzeb, Macula.

89. oldal

2 hozzászólás
>!
mdmselle IP

Ha megve-ersz ii simád lakén
Tedrá-garossz apaccsle-gény

13. oldal

9 hozzászólás
>!
szadrienn P

– Anyu, adj egy pengőt!
Radó néni letette a szemüvegét, a krémszínű horgolást ráejtette az Úriasszony című, kölcsönkért időszaki lap 3/a számú horgolási térképére, hátranyomta fején a rádió övét, nyögve lehajolt, hogy a szőnyeg rojtjai közül kihalássza szőke színű kisfésűjét, majd végignézett egyetlen leánygyermekén, és így szólt szelíden:
– Meg vagy veszve, édes fiam.

1. oldal

3 hozzászólás
>!
mdmselle IP

Manci a szoknyáját simítja le beszéd közben… csuda fess a lába a kis hülyöncnek, azt meg kell adni.

146. oldal

2 hozzászólás
>!
stippistop SMP

– Sosem írtam én verseket, Olgi. Most kezdjek el csak úgy verseket írni?
A tizenhét éves Olgi komolyan néz maga elé. Aztán azt mondja:
– Ezt csak úgy mondtam, Mancika, de erről eszembe jutott valami. Magának szublimálni kellene, Mancika, mert ha maga ezt tovább is így csinálja, ebbe tönkremegy. Magának föltétlenül szublimálni kell.
Manci révedezve néz rá:
– Gondolja?
– Föltétlenül.

55. oldal

>!
Zsuzsi_Marta P

Mi marad egy szegény tanulatlan intelligens lánynak? Csak a férjhezmenés, csak az ondulálásból, manikürből, krepdesin blúzból, kimért kölniből és rúzsból szőtt háló, amellyel Komlós János fixfizetéses személyét kell kifogni a korzó majomszigetéről.

25. oldal

>!
Esmeralda

– Pardon, – mondja Manci izgatottan – a húsz évemért nem vállalok felelősséget. Húszéves koromig egy hernáduccai kis állat voltam és semmi közöm ahhoz a hernáduccai kis állathoz. Én most egy félesztendős ember vagyok, tessék tudomásul venni.

146. oldal

11 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Janikovszky Éva: Aranyeső
Faylné Hentaller Mária: A Sződy leányok
Gaál Mózes: A szeretet
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Zsigray Julianna: Szűts Mara házassága
Nagy Méda: A Szalánczy-lányok szerencséje
Erdős Renée: Édes Rosamunda
Epres Szonja Lili: Éjszakánként furcsa hobbim lett 1.
Bónyi Adorján: Holdsugár
Tutsek Anna: Cilike mátkasága