Brodarics István kancellár, szerémi püspök egyike volt azon szerencséseknek, akik élve kerültek ki a mohácsi csata poklából. Brodarics hosszú és keserves menekülés után Zsigmond lengyel királynál talált menedéket, s fél esztendő múlva hozzálátott Igaz leírás-a elkészítéséhez. S bár feladatának elsősorban az események minél pontosabb rögzítését s ezzel Európa hiteles tájékoztatását tartja, minden során átsüt az országát féltő államférfi aggodalma is. Ez teszi írását – páratlan forrásértékén túl – ma is figyelemre méltóvá, izgalmassá, időszerűvé.
Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról 7 csillagozás
Brodarics históriája a mohácsi vészről címmel is megjelent.
Eredeti cím: De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima historia
Eredeti megjelenés éve: 1527
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gondolkodó magyarok Magvető
Enciklopédia 1
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
A szemtanú és résztvevő Brodarics István 1527-ben írta ezt a művét Krakkóban. Mivel az ottani olvasói nem ismerték a magyar viszonyokat, a forrás egy része a korabeli Magyarország bemutatásából áll, majd ezt követi a politikai helyzet, végül maga a csata leírása. II. Lajos halálának körülményei e műben sem pontosak a harc zűrzavara miatt. A magyarok helyzete kétségkívül reménytelen és kilátástalan volt a had elhelyezkedése és a török létszám- és erőfölény miatt. 495 éve történt e tragikus esemény…
Népszerű idézetek
Mindenekelőtt valamennyi keresztény fejedelemnek megírta a veszedelmet, és valamennyitől segítséget kért, leginkább azonban Károly császártól és Ferenc francia királytól, aki csak az imént nyerte vissza szabadságát. Mindkettőjüket esdve kérte, ilyen nagy végveszélyben el ne hagyják.
15. oldal
Mint fentebb már mondottuk, ezen a helyen óriási, széles síkság terül el, sem erdő, sem cserjék, sem víz, sem domb nem bontotta meg, csak bal felől, közötte és a Duna között volt egy iszapos, mocsaras víz, sűrű nádassal, ahol utóbb sok halandó pusztult el. Velünk szemben hosszan elnyúló domb feküdt, mint valami színpad, e mögött volt a császár tábora; a domb legalján egy kis falu templommal, neve Földvár.
46. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bakay Kornél: Somogyvár Szent Egyed-monostor ·
Összehasonlítás - Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon 86% ·
Összehasonlítás - Bakay Kornél: A középkori Kőszeg ·
Összehasonlítás - Hóman Bálint: Magyar középkor I-II. ·
Összehasonlítás - Márki Sándor: Magyar középkor ·
Összehasonlítás - Nagy László: „Sok dolgot próbála Bethlen Gábor…” ·
Összehasonlítás - Sebestyén Gyula: Az Árpádok története ·
Összehasonlítás - Lengyel Balázs: A török Magyarországon 82% ·
Összehasonlítás - Kézai Simon: Kézai Simon Magyar krónikája ·
Összehasonlítás - Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II. 98% ·
Összehasonlítás