Enzo ​Ferrari 17 csillagozás

A birodalom, és ami mögötte van
Brock Yates: Enzo Ferrari

Zsarnok? Zseni? Vagy csak zseniális üzletember? Végre kezünkben tarthatjuk az első minden részletre kiterjedő és valóban alapos kutatómunka nyomán készült életrajzot a 20. század egyik legbefolyásosabb, legtitokzatosabb szereplőjéről – Enzo Ferrariról.
Brock Yates bebocsátást nyert Ferrari legbelső köreibe, és mindent felfed előttünk: törvénytelen fiával ápolt furcsa kapcsolatától egészen a briliáns marketingfogásokig, melyek világszerte híressé tették a nevét. Ez a fordulatos, élvezetes, botrányos és informatív olvasmány minden tekintetben felér figyelemre méltó alanyához, Enzo Ferrarihoz.

A kötet alapján készülő film Michael Mann rendezésében Hugh Jackman és Noomi Rapace főszereplésével 2019-től látható a mozikban.

Eredeti megjelenés éve: 1991

>!
Athenaeum, Budapest, 2017
528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632936369 · Fordította: Babits Péter
>!
Athenaeum, Budapest, 2017
528 oldal · ISBN: 9789632937335 · Fordította: Babits Péter

Enciklopédia 27

Szereplők népszerűség szerint

Alfonso de Portago · Briggs Cunningham · Enzo Ferrari · Italo Balbo · Olivier Gendebien · Vittorio Jano

Helyszínek népszerűség szerint

Amerikai Egyesült Államok · Maranello


Most olvassa 2

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 27


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Brock Yates: Enzo Ferrari

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Yates igen informatív értekezése során megismerjük a férfit és a márka történetét. Nem csak F-1 rajongóknak.
https://gaboolvas.blogspot.hu/2017/12/enzo-ferrrari.html

Ariadne>!
Brock Yates: Enzo Ferrari

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Ferrari rajongóként határozottan kötelező olvasmánynak éreztem. Amint megláttam a kiadó repertoárjában, már jelentkeztem is érte, hogy én szívesen elolvasnám. Nem bántam meg. Sok érdekességet megtudtam Enzo Ferrari életéről és munkásságáról. Azt már régen is tudtam, hogy hatalmas birodalmat épített ki, mely a mai napig megállja a helyét a piacon, mégis rengeteg új információval gazdagodtam. Azt például megállapítottam, hogy mint embert nem valószínű, hogy nagyon kedveltem volna, ám mint üzletembert képes lettem volna tisztelni és becsülni, mert hiába sodort az élet megannyi buktatót elé, véghezvitte azt, amit megálmodott.

Bővebben: http://ariadneolvasmanyai.blogspot.hu/2017/11/brock-yat…

Szencsike P>!
Brock Yates: Enzo Ferrari

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Van néhány ember a világon, akik már életükben legendákká váltak. Enzo Ferrari is köztük volt, hisz a személyisége és a munkája is alaposan meghatározta az autó- és motorsportok világát. Az biztos, hogy az életrajz elég részletes ahhoz, hogy képet kapjunk milyen is lehetett Ferrari világa, de a valóság azt hiszem még bőven túltesz ezen is.
Sajnálom, hogy néhány témáról csak érintőlegesen beszéltünk, mert az fix, hogy alaposan megismertük a márkát, a versenyek történetét, de jó lett volna még többet a magánemberről, a sportpolitikai machinációkról vagy épp számos más sztoriról, de azt hiszem az még egyszer egy ugyanekkora kötetet megtöltene.

Molnár_Gyula>!
Brock Yates: Enzo Ferrari

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Elképesztően részletes és szakszerű munka a valaha élt egyik legkitűnőbb autós újságíró tollából. Brock Yates hatalmas életművének egyik ékköve ez az életrajz, amelyben élvezetes stílussal elegyíti a személyes élettörténetet az autósport huszadik századi krónikájával. Yates remekül váltogatja a versenyek mozgalmas, feszült és sokszor sajnos tragikus leírását a Scuderia intrikus, de sokszor éppen komikus belső működésének bemutatásával, és kitekintést ad a korabeli Olaszország gazdasági-politikai fejlődésére is.

Hozzá kell azonban tennem, hogy ingegnere* Ferrari Henry Ford mellett az autózás történetének egyik legviszolyogtatóbb szereplője a számomra. Jelentősége és életműve persze páratlan, de mindehhez versenyzők és nézők tucatjainak halála társul – és bizony nem egy esetben Ferrari személyes felelőssége is nyilvánvaló. Mai fejjel persze nem lehet számon kérni ezen a letűnt világon, hogy gazdag, vagy éppen kevésbé gazdag, de rendkívül becsvágyó és vakmerő férfiak önként kísértették a sorsot – és hát valószínűleg nagyon is tisztában voltak vele, hogy mit kockáztattak.

Ferrari jellemében talán éppen ez az egyik leginkább figyelemre méltó vonás – úgy tudta ösztökélni az embereket, hogy legtöbbet és legjobbat hozzák ki magukból, legyenek azok mérnökök, szerelők vagy versenyzők. És bár az alakoskodás, a színészkedés sem állt távol tőle, nemes érzelmeknek sem volt híján. Volt benne egyfajta pragmatizmus és belátás, illetve hűség és szeretet azok iránt, akikkel törődött – csak éppen ezekből az emberekből nem volt éppen olyan sok. Ezzel szemben Ford az évtizedek előrehaladtával egyre inkább saját képzetei, rögeszméi rabjává vált, amivel elpusztította a saját fiát, és kis híján az egész életművét. Ilyen szemszögből az amúgy számos jellemhibával bíró Ferrari mégis egy magasabb erkölcsi szintre kerül – csak közben mégis ott van az a hatalmas body count, ami a pályáját kíséri. Nehéz ügy.

Hiába ötszáz oldal, mégis még mindig azon morfondírozok, ki is volt Ferrari valójában? Autógyáros? Ez érdekes módon Enzo életében olyannyira mellékszerepet játszott, hogy maga Yates is alig-alig emlékezik meg az utcai modellekről – szóval akit elsősorban a közúti Ferrarik érdekelnek, annak ez a könyv egyáltalán nem ajánlható. Legendás versenyző? Hiszen azt még ő maga is bevallja, hogy annak legfeljebb középszerű volt. Mérnök? Ehhez képzettséggel nem rendelkezett, és a Scuderia technikai kiválóságát Jano, Colombo, Lampredi és a többiek biztosították. Showman? De hát milyen showman az, aki még csak meg sem jelenik a show helyszínén? Menedzser? No, itt már talán közeledünk az igazsághoz, de itt meg az ember eszébe ötlik, hogy mennyire lagymatag módon használta ki a hírnevében rejlő üzleti lehetőségeket az ötvenes-hatvanas években, és mennyire ragaszkodott az elavult módszerekhez és technikai megoldásokhoz.

Igazából – talán egy kicsit mindegyik. És azt hiszem, pont ez adta a kivételességét. Illetve, elképesztő céltudatossága, amivel a semmiből tudott olyan birodalmat teremteni magának, ahol egyeduralkodó tudott lenni.

*Mind a mai napig úgy emlegetik, hogy a „Commendatore,” pedig ha hinni lehet a szerzőnek, ezt a fasiszta időkből származó megszólítást ő maga sem szerette és Mussolini bukását követően nem is használta, és inkább az ingegnere, vagyis „mérnök” titulust követelte meg magának.

gesztenye11 >!
Brock Yates: Enzo Ferrari

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Enzo Ferrari, a Commendatore, ahogy sokszor nevezték, nem volt az autózás úttörője. Nem volt jó versenypilóta, és jó konstruktőr sem. Mérnöknek is „csak” tiszteletbeli volt. Ahogy maga beállította, az volt a célja, hogy mások munkáját buzdítsa és irányítsa. Ebben viszont fáradhatatlan volt.
Róla szól ez az életrajzi könyv, ami nagyon részletesen bemutatja életét, családját, fura kapcsolatát a feleségével és a fiával (fiaival), a Scuderia Ferrari Forma-1-es versenyistálló létrehozását, és szinte az összes eredményét Enzo Ferrari haláláig (90 évet élt). Részletesen leírja az autók fejlesztési munkáit és bemutatja a mérnököket és a pilótákat is. Meglepő volt számomra, hogy Enzo Ferrari igazából műszaki szempontból maradi ember volt, nagyon nehezen vett át fejlesztési eredményeket az autóin, sokáig ellenállt például a tárcsaféknek, vagy a farmotoros kivitelnek. Neki csak az volt jó, amit a Ferrarinál fejlesztettek ki. De az autóit imádta, és töretlen hittel, óriási kitartással ment előre, hogy csapatát életben tartsa, és fejlessze, amennyire lehet. (Beleértve ebbe mindenféle, elsősorban a saját alkalmazottai között szőtt intrikákat is!) Viszont nem foglalkozott komolyan aerodinamikával, tapadással, alvázzal, felfüggesztéssel, fékekkel, légellenállással – számára a motorteljesítmény és a nyomaték határozta meg az autó minőségét! Ráadásul az autóit jobban szerette, mint a versenyzőket. És a nőket még talán az autóknál is jobban – vagy legalábbis ezt a kettőt egyformán. Számára csak a Ferrari autók és a nőkkel folytatott viszony jelentette az életet. És Modena, a szülőváros, az első műhely – ahonnan szinte ki sem mozdult, még versenyekre sem, valamint Maranello, ami a mai napig a Scuderia központja.
Kiderül továbbá a könyvből, miért nem adta el a Ferrari céget a Fordnak, amikor pedig 1963-ban már nagyon közel voltak az üzlet megkötéséhez. Majd később hogy adta el a többségi részesedést a Fiatnak.
Amin csodálkoztam, hogy régen, az 50-es, 60-es években milyen sok baleset volt a versenypályákon és az utakon (hiszen számos versenyt közúton rendeztek), ahol sajnos sok esetben a nézők közt is aratott a halál. Ami a könyv pozitívuma, hogy számos jegyzetben szól – külön kiemelve – régi versenyzőkről (Nuvolari, Lauda), mérnökökről, konkurenciáról (Maserati, németek, angolok, Porsche, Ford), versenypályákról, és tartalmaz egy névjegyzéket, valamint egy képmellékletet is.
Ami miatt mégsem 5*, az az, hogy sok helyen a fordító nem végzett tökéletes munkát – bizonyos olasz kifejezéseket lefordítatlanul, magyarázat nélkül hagyott, egyes műszaki kifejezéseket pedig néha félrefordított.
Ettől függetlenül ajánlom minden Ferrari rajongónak, Forma-1 kedvelőknek, akik szeretik az autókat és autóversenyt, valamint a technikatörténetet és az olasz történelmet, abból is van a könyvben jócskán.

Renáta_G>!
Brock Yates: Enzo Ferrari

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Brock Yates az autós újságírás világában kiemelkedő karriert futott be, négy évtizedig volt a Car and Driver magazin szerkesztője, kiváló szakíró volt, neve bekerült a motorsport hírességeinek múzeumába, a Motorsports Hall of Fame of America-ba is.

Ebben a könyvében megismerjük a legendás Enzo Ferrarit. Teljes nevén Enzo Anselmo Ferrari, aki Modenában született 1898. február 18-án. Autóversenyző, autótervező, a világhírű Ferrari autógyár alapítója volt. Számos érdekességet olvashatunk a kötetben egészen gyerekkoráig visszanyúlva. Megismerjük a kis Enzo-t, aki tízévesen látott életében először autóversenyt. Talán már ekkor beleszeretett ebbe a világba. Szolgált a világháború alatt, de a harcok végeztével kereste a lehetőséget, hogy az autók világába kerülhessen. Néhány év alatt tesztvezetői pozíciót kapott, majd elérkezett az áhított pillanat: versenyzői szerződést írt alá az Alfa Romeo-val.

Bővebben: http://kulturpara.blog.hu/2018/04/06/ki_volt_enzo_ferra…

Hammer>!
Brock Yates: Enzo Ferrari

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Le kell vonnom egy csillagot az autóipari kifejezéseket nem ismerő fordító és lektor miatt.

Harkov>!
Brock Yates: Enzo Ferrari

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Bár a mű címe Enzo Ferrari, a Commendatore életéről a könyv terjedelméhez viszonyítva meglehetősen kevés információt kapunk. A könyv nagy része inkább a Grand Prix versenyekről, azok kialakulásáról, fejlődéséről, a különféle versenyautókról és azok részletes paramétereiről, versenyzőkről szól. Számomra ezért csalódás volt.
Ami még jobban rontott az élvezeti értékén, az a botrányos fordítás: magyartalan mondatok oda nem illő kifejezések…

milcsi>!
Brock Yates: Enzo Ferrari

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Egy olyan Ferrari és Alfa Romeo rajongónak mint én, ez a könyv nagyszerű olvasmány, olyan dogokat lehet megtudni az „Öreg” életéből amelyek nem igazán köztudottak. Nagyszerűek az autóversenyzés hőskorából megjelenített történetek, Nucolari, Varzi hihetetlen futamaival, amikor tényleg halált megvető bátorság kellett ahhoz, hogy valaki beüljön ezekbe az autókba. A Forma-1 születése és hőskora megelevenedik, benne Ferrari személyiségének ellentmondásaival, és az autósport iránti elkötelezettségével. A negatívuma a könyvnek a rengeteg elírás, ami egy Ferrari rajongónak fáj. A 12 hengeres boxer motort soros motornak írni, az teljes mértékben a műszaki tudáshiányt jelenti. Ehhez a könyvhöz a precíz műszaki tartalom is elengedhetetlen lett volna.


Népszerű idézetek

robinson P>!

Még a hozzá közel állók sem tudták megmondani, mi a fontosabb számára – az autók vagy a szex.

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

robinson P>!

A Ferrari reneszánszának központi alakja mégis Niki Lauda lett, aki személyiségével éppúgy felvillanyozta Maranellót, mint korábban John Surtees.

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

robinson P>!

Ötvenedik életévének küszöbén úgy döntött, hogy megjelenik egy autóval, ami a saját nevét viseli – és erről az elhagyatott, fenyegető, sőt ellenséges környékről származott, amelyhez minden nappal erősebben kötődött.

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

robinson P>!

1951 telére az ágaskodó paripa a földgolyó minden civilizált részén hátrahagyta a patalenyomatát.

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

robinson P>!

A Vatikán egészen az 1960-as évek közepéig hasonló támadásokat intézett Ferrari és az egész autósport ellen.

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

gesztenye11 >!

Mindig van mit tanulni. A tanulásnak soha nincs vége. Főként ha az ember veszít. Ha veszítünk, tudjuk mit kell tennünk. Ha nyerünk, soha nem lehetünk biztosak ebben.

288. oldal - Tizennégy

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Kapcsolódó szócikkek: Scuderia Ferrari
gesztenye11 >!

Ferrari mellett szól, hogy soha nem nevezte magát mérnöknek. Sosem tartottam magam tervezőnek vagy feltalálónak, én csupán mozgásba lendítem és mozgásban is tartom a dolgokat… az én tehetségem annyi, hogy ösztönzöm az embereket.

136. oldal - Hét

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

robinson P>!

Nyilván Ferrari lelki szemei előtt is megjelentek az ágaskodó paripát viselő tűzpiros autók, ahogy éppen kiözönlenek a gyárkapun. Jó hírnévnek örvendett az olasz autógyártók közösségében – már csak idő kérdése volt, mikor kopogtat be hozzá valamelyikük egy jövedelmező ajánlattal.

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Molnár_Gyula>!

Azt viszont nem állíthatom, hogy nagy versenyző lettem volna. Már akkortájt is kételkedtem magamban, mert tudtam, hogy nagy hátránnyal indulok. Tiszteltem az autót, amit vezettem. Ha pedig valaki kivételes eredményeket akar elérni, annak tudnia kell, hogyan tegye tönkre… Mindent egybevetve, nem voltam képes gyötörni az autóimat. Minden bizonnyal az a szeretet – ami szinte érzéki, sőt akár szexuális szinten élt a tudatalattimban – akadályozott meg abban is, hogy elmenjek megnézni, hogyan versenyeznek az autóim. Ha arra gondoltam, hogy a kezem között születnek és látom a halálukat – mert a versenyzés mindig halál, még győzelem esetén is –, úgy éreztem, nem tudnám elviselni. A jellemzően poétikus hangvételű Ferrari-széppróza csak érintőleges kapcsolatban áll a valósággal. Szinte semmi sem bizonyítja, hogy Ferrari törődött volna bármilyen autóval, még kevésbé a sajátjaival. Az első perctől fogva eszközként kezelte őket. Csak az volt a fontos számára, hogy a gépek hozzásegítsék őt céljai megvalósításához. Szemben Ettore Bugattival, aki iparművészeti remekműként tekintett az automobilra. Ferrari a fentieken kívül egyszer sem adta jelét ilyen irányú gyengéd érzelmeknek, ezért sokkal valószínűbb, hogy egyszerűen nem tudta elviselni a megaláztatást, amit a Nuvolarihoz hasonló – nálánál klasszisokkal gyorsabb – versenyzőktől elszenvedett. Az autó számára csak esélyt teremtett arra, hogy dicsőséget szerezzen a Ferrari névnek. Egy autót sem tartott meg, legfeljebb szolid és megbízható személygépjárműveit, ellenben sosem habozott roncstelepre küldeni akár a legsikeresebb versenygépet is, ha elavultnak találta azt.
Ferrari visszavonulása így sokkal inkább annak tudható be, hogy megváltoztak a karrierje által támasztott követelmények, miközben felismerte, hogy korlátozott autóversenyzői képességei többé nem válnak a hasznára. Nem annyira a kisfia iránti odaadás, mint inkább a viharvert autóján is győztes Nuvolari tudatosította benne, hogy akkor használja fel legbölcsebben az idejét és erejét, ha versenyautók helyett a Scuderiát vezeti.

77. oldal (Athenaeum, 2017)

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van

Kapcsolódó szócikkek: Enzo Ferrari · Ettore Bugatti
Godem>!

Ám ahogy a maró lőporfüst az Alpok felett lassan délre sodródott, Enzo Ferrari tett még egy utolsó dacos gesztust, mielőtt Itáliát is beszippantotta volna a háború örvénye. Ő Tipo 815-nek nevezte. Mások az első Ferrarinak.

146. oldal

Brock Yates: Enzo Ferrari A birodalom, és ami mögötte van


Hasonló könyvek címkék alapján

Upton Sinclair: A tragacskirály
Alfred Liebfeld: Henry Ford, az „isten”
Stephen King: Christine
Arthur Hailey: Autóváros
Katie McGarry: Crash into you – Szívkarambol
Paweł Huelle: Mercedes-Benz
Wolfgang Herrndorf: Csikk
Stephen King: Mr. Mercedes
Nagy Angyalka: A szíved mélyén
Alessandro Baricco: Történet